Megélhetési bűnelkövetések – a szegénység és a bűnelkövetés kapcsolata

SZABÓ ANITA Megélhe ési bűnelkö e ések – a szegénység és a bűnelkö e és kapcsola a1 A bűnözés, bűnelkö e és mindig is oglalkoz a a az embe eke , de napjainkban külö- nösen megnő i án a az é deklődés, hiszen egyik, on os á sadalmi p oblémá á ál . A éma i án i é deklődés o ább okozza az a ény, hogy a média, a saj ó, a endő ség, az ügyészség, és a különböző szak e üle ek egy e öbb in o máció osz anak meg a á sadalom agjai al a bűnelkö e és okai ól, a bűnüldözés ől és igazságszolgál a ás ól. Nem hagyha ó igyelmen kí ül az a ény sem, hogy napjainkban egy e öbb személy és családo é in há ányosan a gazdasági álság kialakulása mia i munkahely-el esz és és az ebből adódó jö edelem kiesés. A anulmányban a a állalkozunk, hogy az ol asó jobban megisme je a bűn- elkö e és há e é , a szegénység de iniálásának p oblema ikájá , a szegénység és a bűn- elkö e és közö i kapcsola o , alamin a megélhe ési bűnelkö e és ogalmának sajá- osságai . A á sadalomku a ók és k iminológusok sze in a á sadalom agjai ugyanis sokszo leegysze űsí ik az igen össze e émá . A ku a ás o ásakén ké 2 iszán úli elepülésen dolgozó szociális munkások- kal és endő ökkel ókuszcsopo os beszélge ések szolgálnak, amelyeke 2012 no em- be ében ögzí e em. A izsgál ké elepülés közös jellemzője, hogy a leghá ányosabb é ségek ked ezményeze elepülései közé a oznak. A ked ezményeze elepülés a a u al, hogy á sadalmilag – gazdaságilag és in as uk u ális szempon ból elma a- do nak ekin he ő, alamin a munkanélküliségi a ány meghaladja az o szágos á lago 1,75-szö ös mé ékben. To ábbi jellemzőjük, hogy a jelen ős munkanélküliségből 1 A ku a ás az Eu ópai Unió és Magya o szág ámoga ásá al a TÁMOP 4.2.4 A/2-11-1-2012- 0001 azonosí ó számú „Nemze i Ki álóság P og am – Hazai Hallga ói, ille e ku a ói személyi ámoga ás biz osí ó endsze kidolgozása és működ e ése kon e gencia p og am” című kiemel p ojek ke e ei közö alósul meg. A p ojek az Eu ópai Unió ámoga ásá al, az Eu ópai Szociális Alap á s inanszí ozásá al alósul meg. 2 A ku a a ás eljes anonimi ásban készül . Ennek é elmében a ku a ásba be on és izsgál elepülések el edésé e sem ke ül so a anulmány so án. 102 METSZETEK 2013/4 kö e kezően sok család és személy él alacsony éle szín onalon, ma ginalizál éle hely- ze ben, alamin mindké elepülésen iszonylag magasnak mondha ó a omák a ánya is (Kis é ségi Mu a ó 2008). Az O szágos Rendő Főkapi ányság (ORFK) minden é ben elkészí i Magya - o szág bűnügyi é képé , azonban hosszú ideig nem e ék nyil ánossá a á sadalom számá a. A bűnügyi é kép unkciója, hogy megmu assa, mennyi e biz onságos egy – egy kö nyék, alamin , hogy milyen bűncselekmények és szabálysé ések ö én ek az o szág egyes észein. A é kép segí ségé el ado megyé e, já ás a, elepülés e, á os a, u cá a lehe ke esni. Számsze ű ada oka pedig egy hónap a isszamenőleg, de aká é es összesí ő is ké he ünk (Police.hu hi a alos oldal). E é kép alapján megállapí ha- ó, hogy a izsgál ké elepülésen a bűnelkö e ési a ány ekin e ében is az o szágos á lagon elül ep ezen ál . A 2013-as ada ok sze in ugyanis a bűncselekmények számá ekin e magas e őzö sége mu a Szabolcs – Sza má – Be eg, Bo sod – Abaúj – Zemplén és He es megye. Szegénység ogalmának é elmezési ke e ei A szegénységgel oglalkozó szakembe ek egye é enek azzal, hogy szegénység mindig is ol , ám szin je, mé éke, á sadalmi megí élése olyama osan ál ozo . Ne- héz megmondani, hogy milyen ol íz, húsz, száz é e, a agy milyen mos szegénynek lenni. De akko ajon mi is a szegénység, és ki ekin he ünk szegénynek? A á sada- lomku a ók sok éle álasz ad ak e e a lá szólag egysze ű ké dés e. Zombo i Gyula sze in „a szó hé köznapi é elmében szegénységen sokan az é ik, hogy az embe éhes, ongyos, nincs hajléka agy embe hez mél a lan kö ülmények közö lakik (Zombo i 1994: 149). Az egyik első szegénységku a ó, Rowen ee meg ogalmazása sze in „az ab- szolú szegénységben élőknél a minimális szin ű ön enn a ás is nehéz. {…} Az ab- szolú szegénységben bizonyos, alap e őnek ekin e szükségle ek olyan alacsony szin en elégí he ők csak ki, ami komoly ká okoz az é in e ek személyiségében, szel- lemi – izikai egészségében” (idézi Zombo i 1994: 149). Szabó Ani a – Megélhe ési bűnelkö e ések – a szegénység és a bűnelkö e és kapcsola a 103 Az abszolú szegénységi ogalom melle gyak an használ ogalom a ela í szegénység, mely Pe e Townsend ne éhez kö he ő. Townsend meg ogalmazása sze- in egyének ől, családok ól és a népesség egyes csopo jai ól akko mondjuk, hogy szegénységben élnek, (azaz, hogy az objek í ela í dep i áció helyze ében annak), ha nem endelkeznek elegendő o ással ahhoz, hogy úgy áplálkozzanak, olyan e é- kenységben egyenek ész , és olyan éle el é elekhez, ja akhoz jussanak, amelyek a á sadalmukban szokásosak agy legalább széles kö ben el ogado ak és helyeslés e alálnak” (idézi Zombo i 1994: 150).Towsend ogalmához hasonlóan Gönczöl is úgy éli, hogy a „ ela í dep i áció á sadalmi á lag ól aló lema adás jelen a szükségle ek és az egyéni aspi ációk kielégí ése, a á sadalmi s á us, alamin a kul u ális, mű elődési lehe őségek e én” (Gönczöl 1982: 2). A szegénység de iniálása a megké deze célcsopo sze in A szegénységgel össze üggő megélhe ési bűnelkö e és kö ében égze ó- kuszcsopo os beszélge ések so án a endő ök és szociális munkások azonos ezé o- nal men én számol ak be éleményeik ől, apasz ala aik ól egy – egy émakö ille ően. A ku a ás so án hangsúlyos sze epe kapo annak megisme ése, hogy mikén é elme- zik és de iniálják a szegénysége a megké deze ké célcsopo ban. A apasz ala ok sze in ugyanis manapság gyako a hallani, hogy a end édelmi sze dolgozói előí éle- esek, asszis a megközelí éseke alkalmaznak egy – egy szi uációban. Ki ne alálkozo olna má azzal a közbeszéddel, amely a ól számol be, hogy a endő ök az á lagnál öbbszö igazol a ják azoka a személyeke , akik élen, ossz állapo ú, éppen, csak használha ó ke ékpá jukon szállí ják az e dőből elszede gallyaka , ágacskáka ? Eb- ben az ese ben a e es elmondja az éppen ő igazol a ó já ő nek, hogy „Higgye el biz os ú , ez ol az első ese , és nézze, csak a leg éknyabb gallyaka hoz am el.” Az elkö e ő p óbál a endő szí é e ha ni, azzal, hogy a gye ekeinek muszáj melege biz- osí ania, me e nélkül a kis ágak nélkül meg agyna a család, de az in ézkedő endő a ö ényi ke e ekben kény elen égezni munkájá . A end édelmi sze agjai al ellen é ben pedig isme e es az is, hogy szociális sz é a dolgozói pedig aká „szeme hunynak” egy – egy ese ele . A en i példában a 104 METSZETEK 2013/4 szociális munkás nagymé ékben megé i a e es bűnelkö e ésének oká , mi el isme i a szegény embe ek éle -, szociális- és lakáshelyze é . Azzal is isz ában an, hogy sok- szo alóban a agyás ól men i meg családjá az elkö e ő, azzal a néhány szál gallyal, melye a ke ékpá ján isz haza. Ezeke az előí éle eke és közhiedelmeke mindenki isme i, munkánk annak megisme ésé e i ányul , hogy mennyi e an alóságalapja egyik, ille e másik el é ele- zésnek. To ábbá cél ol annak el á ása, hogy a endő ök mennyi e isme ik a sze- génységben élők szociális-, kul u ális há e é , agy a szociális munkások milyen isme- e ekkel endelkeznek a bűnelkö e és émakö é ől. A éma kö üljá ása a szegénység de iniálásá al kezdődö , melyben kö onalazódik, mikén é elmezik a megké deze célcsopo ok a ogalma . „Nekem mindig az ju eszembe, ami annak idején, a őiskolán mond- ak. Abszolú szegénység az, akinek má a íz e, kenyé e, semmi e sincsen, a napi be e ő ala a sincsen jö edelme, az ellá ása nincs kielégí e. Én nem ez lá om szegénységnek. Én úgy gondolom, hogy az a szegénység, ha a á sadalom ál al el ogado szin e nem udja minden embe eljesí eni. De ó iási lema adások ne legyenek. Ma pedig sajnos az lá juk, hogy a lesüllyed é egek szó sze in ege álnak ” – észle a szociális munkásokkal készí e ókuszcsopo os beszélge ésből. „A leg öbb embe ese ében, ha elszegényedés ől beszélünk, akko a munkanélküliség e eze he ő issza. A álság so án sok embe a hi ele mia ke ül nagyon ossz anyagi helyze be, ami nagy észben a munká al endelkezők sem udnak á észelni, hogy meg a sák az előző éle szín onalu- ka . Azé nem udnak a szegénységből kiemelkedni, me nincs meg elelően bé ez e a dolgozó, az á ak pedig olyama osan emelkednek. A leg öbb embe egy munkahellyel sem endelkezik, nemhogy mellékállás udjon állalni, hogy hely e hozza anyagi helyze é .” – észle a endő ökkel készí- e ókuszcsopo os beszélge ésből Az in e júkból kiemel idéze ek jól ük özik, hogy mindké csopo álaszadója a sze- génysége egy aj a éle helyze nek ekin i, melye a á sadalom öbbi agjához iszonyí- anak. Emelle úgy élik a megké deze ek, hogy a leg őbb kockáza i ényező a sze- génysége ille ően a munkanélküliség, az alacsony iskolai égze ség, az idős ko , a sokgye mekes családok, a szeg egál elepülés észen élés jelen i. Ezeken a ényezőkön elül az in e júalanyok a gazdasági álság ha ásá is megemlí e ék, mely o ább nö el e egy ész ől a szegénységi éle helyze e , a kilá ás alanság é ze é , alamin a bűncselek- Szabó Ani a – Megélhe ési bűnelkö e ések – a szegénység és a bűnelkö e és kapcsola a 105 mények számának nö ekedésé is.„A álság so án sok embe a hi ele mia ke ül nagyon ossz anyagi helyze be, ami nagy észben a munká al endelkezőek sem udnak á észelni, hogy meg a - sák az előző éle szín onaluka (…). Sok embe a kilá ás alan helyze be ke ülése mia nem lá más kiu a és ezé álasz ja az , hogy inkább elmegy pl. lopni, min hogy a gye ekek éhen haljanak.” - észle a endő ökkel készí e ókuszcsopo os beszélge ésből. Az isme e e észle- ek alapján elmondha ó, hogy a end édelmi sze dolgozói és a szociális munkások kellő in o máció al és isme e ekkel endelkeznek egy ész ől a szegénység ől, más ész- ől minden olyan há é -in o máció ól mely a szegénységi éle helyze kialakulásához eze (he ). Az 1970-es é ek égén kialakul álsághelyze , mely a ’80-as é ek közepén ele ősödö nagyban meg ál oz a a az é ékek, no mák, iselkedési min ák és éle - módok á sadalmi é egenkén el é ő endsze é . A 1980-as é ekben a magya á sada- lomban olyan igények is megjelen ek, amelyeke csak a első ogyasz ói é eg udo elé ni, azonban ezzel nagymé ékű szakadék kele keze az alsó és első é egek közö . A ku a ók úgy él ék, hogy a első és a legalsó á sadalmi é egek közö a jö edelmi iszonyok ízsze es, a agyoni különbségeke ekin e ese enkén a százszo os különb- ségek is meg igyelhe őek ol ak (Sebesi 1992). A bűnözés olyama a az 1980-as é ek égé ől jelen ős mé ékben megnö e- kede , mely az ez ed o dulóig nö ek ő endenciá mu a o . Az alap e ő p obléma és á sadalmi eszül ség abban ejlik, hogy a gazdasági ejle ség, a csökkenő éle szín o- nal, a á sadalmi é egek közö i egy e nagyobb szakadék, a munkahelyek el esz ése, az egzisz enciális bizony alanság nem eszi az egész á sadalom számá a lehe ő é az az éle szín onala , amely megakadályozná a megélhe éssel össze üggő bűncselekmények nagyszámú nö ekedésé . Magya o szág bűnözési á ája a endsze ál ás ó a el el é ekben hek ikusan alakul . Az ez ed o duló kö e ően a bűnelkö e ések száma bá isszaese , nagymé ékű ja u- lás o ább a sem igyelhe ő meg, min lá ha ó a diag amon. A 100 eze lakos a ju ó a ányszám ekin e ében elmondha ó, hogy maximumá 1996 és 2000 közö é e el, majd 2006-ig jelen ős mé ékben csökken a bűnelkö e ési a ány, ez kö e ően pedig s agnálás igyelhe ő meg (Gönczöl 2006). 106 METSZETEK 2013/4 1. áb a: Isme é ál bűncselekmények száma – o szágos ada 1986 és 2012 közö 0 100000 200000 300000 400000 500000 600000 436000 507492 431049 425941 390000 420000 472000 426914 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0 Fo ás: Gönczöl 2006: 24; h p://szam a azs.blogspo .hu/2013/02/bunugyi-s a isz ikak.h ml A izsgál k iminológiai3 ku a ások e edményeiből lá ha ó, hogy Magya o szágon – az eu ópai endenciához hasonlóan – a agyon elleni bűncselekmények dominálnak (Gönczöl 2006). A ku a ások e edményei alá ámasz a, a megké deze end édelmi sze agjai is ez a ípusú bűncselekmény emel ék ki, amiko a bűnözés sze keze é ől mesél ek. „A legjellemzőbb a lopás. E ona kozásban beszélhe ünk: e mény, a, élelmisze , bol i lopás ól. Ezek a leggyako ibbak, ál alában az é szak ól üggően ál oznak az ese számok; élen a és e ménylopás, nyá on zöldség- és gyümölcslopás. Bol i lopás egész é es jelenség” - észle a end- ő ökkel készí e ókuszcsopo os beszélge ésből A szegénység és bűnelkö e és kapcsola a A gazdasági olyama ok bűnözés e gyako ol ha ásának izsgála á a mode n á sadalom udományok – ide é e őleg a szociológiá és a k iminológiá – má öbb 3 A k iminológia a bűnözés helyze é , alakulásá , okai ku a ó, alap e ően empi ikus udomány. Szabó Ani a – Megélhe ési bűnelkö e ések – a szegénység és a bűnelkö e és kapcsola a 107 min egy é százada oglalkoznak a gazdasági ényezők és a bűnözés közö i kapcsola el á ásá al. Gönczöl Ka alin anulmányában mege ősí i a Sebesi (1992) ál al leí aka , misze in a gazdasági kö ülmények és a bűnözés közö szo os kapcsola an. A 19. századig oly a o ku a ások sze in a bűnelkö e éseke a nyomo és a kizsákmányolás szüli; agyis egy – egy á sadalomban a nö ek ő lé bizony alanság, a munkanélküliség, a ömeges szegénység au oma ikusan nö eli a bűnözés gyako iságá (Gönczöl 1991). A á sadalomku a ók akko a bűnözés az é ék álságokkal küszködő á sada- lom anómiás jelenségekén í ák le. Ando ka megí élése sze in az új kö ülményekhez aló gyo s alkalmazkodás mia e kölcsi é ékza a kö e keze be, melynek ha ása a de iáns iselkedési o mák megjelenése ol (Ando ka-Ha csa 1991). Ando ka Rudol meg ogalmazása sze in ugyanis „az embe ek á sadalmi együ élése azé lehe séges, me nagy öbbségük alkalmazkodik az ado á sadalom- ban el ogado no mákhoz, iselkedési szabályokhoz. Ugyanakko minden á sada- lomban elő o dul, hogy egyes agjai ezeke a no máka megszegik. A no maszegés ne ezik de ianciának, a no maszegő iselkedés pedig de iáns iselkedésnek” (Ando ka 2006: 15). Du kheim, a ko ábbi ku a ókkal ellen é ben úgy él e, hogy a szegénység, munkanélküliség, kilá ás alan éle helyze és a bűnözés kapcsola a nem magya ázha ó egysze űen gazdasági olyama okkal. Du kheim sze in a szegénység nö ekedése nem egyedüli oka a de iancia, a bűnözés á sadalmi mé e ű szapo odásának. „A szegénység ugyanis önmagában is ék. Bá mi egyen is az embe ágyaiban bizonyos mé ékig számolnia kell a endelkezés e álló eszközökkel: az, amije an, legalábbis észben kiin- dulópon ul szolgál ahhoz, hogy mi sze e ne” (idézi Gönczöl 1991). A ku a ásban ész e ő endő ök és szociális munkások éleménye alá á- masz ja a Du kheim ál al megogalmazo aka misze in a szegénység és a bűnözés kapcsola a bonyolul abb de iáns jelenség, hiszen nem lehe ál alánosságban kijelen eni, hogy minden szegénységi éle helyze ben élő egyén bűnelkö e ő személy. „A szegénység nem el é lenül onzza az , hogy elkö e ő is legyen, nem po enciális bűnöző a szegény” – észle a endő ökkel készí e ókuszcsopo os beszélge ésből. Du kheim ku a ásaiban a a a megállapí ás a ju , hogy a népesség bűnözés e aló hajlama abban az ese ben nö ek- 108 METSZETEK 2013/4 szik szemmel lá ha óan, ha a gazdasági el é elek melle más á sadalmi ényezők is megjelennek és ezek a ál ozások oly gyo san jelennek meg az egyének éle ében, melyhez nem udnak alkalmazkodni. Me on, Du kheim ál al használ á sadalom – de iancia modelljé o ább bon a a a a megállapí ás a ju o , hogy a gazdasági el é- elek melle dön ő sze epe an a á sadalmi s uk ú ának, alamin az el é ő á sadal- mi esélyeknek a de iáns iselkedés kialakulásában. Ennek é elmében a szegénység csak egy alko óeleme a á sadalmi és gazdasági ál ozók együ esének, de önmagában nem magya ázza az egy e szapo odó bűnelkö e ési a ány . Me on azonban a a hí ja el a igyelme , hogy a á sadalmi egyenlő lenségek és el é ő egyenlő lenségek mia é egenkén el é ő no mák, iselkedési min ák és éle módok alakulnak ki, melynek kö e kez ében a á sadalom pe i é iáján élők az új kö ülményekhez aló alkalmazko- dás e őp óbájakén szubkul ú ák jönnek lé e. A sike elenség, a olyama os éle ben ma adásé aló küzdelem á ö ökölődhe és de iáns iselkedési min áka alakí ki, mely elősegí i a bűnözés gyako iságának nö ekedésé (Gönczöl 1991). Megélhe ési bűnelkö e és A megélhe ési bűnözés/bűnelkö e és sajá os magya ogalomkén de iniálha ó, hiszen sem a udomány ilágában, sem pedig a udományos ogalom á ban nem használa os ogalom ól beszélünk. Ennek ellené e a köznyel elősze e e el használja, alamin ku a ási apasz ala ok is az igazolják, hogy a ké izsgál hi a ás „szakzsa gonjában” ellelhe ő ogalom ól beszélünk. A de iníció Kuncze Gábo ( ol libe ális belügyminisz e ) 2006-ban eze e be. Akko i é elmezés sze in Magya o szágon a 20.000 o in é ékű lopás nem számí- o endő ségi ügynek. „A ogalom a a u al, hogy olyan, jobbá a kis é ék e elkö e e bűncselekmény ől an szó, amelyek so án az elkö e ők éppen csak annyi ulajdoní a- nak el a ja ak jogos ulajdonosá ól, amennyi u óbbiak és családjuk megélhe éséhez, é sd: egyik nap ól a másik a aló úléléshez elegendő, ehá szin e elhanyagolha óan kicsiny é éke ” (Póczik 2012: 2). Az é ékha á be eze ésének kö e kezményekén számos idéki e üle en le- he e lenné ál a zöldség- és gyümölcs e mesz és, alamin az álla a ás. A megélhe ési Szabó Ani a – Megélhe ési bűnelkö e ések – a szegénység és a bűnelkö e és kapcsola a 109 bűnelkö e és nagymé ékben megnő azon a e üle eken, ahol ház áji gazdálkodás oly a nak a családok. „A megélhe ési bűnözés kö ében a legjellemzőbb a lopás. E ona kozásban beszélhe ünk: e mény, a, élelmisze , bol i lopás ól. Ezek a leggyako ibbak, ál alában az é szak ól üggően ál oznak az ese számok. Télen a és e ménylopás, nyá on zöldség- és gyümölcslopás. Bol i lopás egész é es jelen- ség” - észle a endő ökkel készí e ókuszcsopo os beszélge ésből. A leg on osabb momen uma mégis az a megélhe ési bűnelkö e ésnek a különböző ku a ási e edmények alapján, hogy csak oma szá mazású embe ek e használ ák a o- galma a be eze ésé kö e ően, agyis így aka ák elmen eni a kisebb lopások elkö e- ői . Má a azonban nem lehe ilyen szűk ka egó iáka alkalmazni, hiszen az egész á - sadalom a ki e jed (Budapes Analyses). Vagyis a á sadalom egészé e meg igyelhe ő egy aj a de iancia, de iáns iselkedés. A de iáns iselkedések nagyszámú megjelenése melle on os megjegyezni, hogy az é ékha á összegének nö elése, alamin a Bün e- ő Tö ényköny é elmében nehezebb a megélhe ési bűnelkö e és ka egó iá de ini- álni. „A ö ényszegés , ha úgy esszük, ké ész e osz ha juk. Szabálysé és és a bűncselekményi alakza ól beszélhe ünk. A leg öbb elkö e e cselekménynek mindké alakza á al alálkozha unk lopásnál például az é ékha á ha á ozza meg, me 50.000 F ala szabálysé és ől, ele e pedig bűncselekmény ől beszélhe ünk. De an olyan ese is hogy nem az é ékha á , hanem egyéb kö ül- mény, elkö e ési maga a ás ha á ozza meg hogy melyiknek minősül” - észle a endő ökkel készí e ókuszcsopo os beszélge ésből. Összegzés helye A anulmány segí ségé el be ekin és nye ünk a szegénység, a bűnelkö e és és a meg- élhe ési bűnelkö e és émakö ébe. Lá ha uk, hogy mikén é elmezik és de iniálják az egyes ogalmaka a szociális munkások és endő ök. Abba is be ekin és kapha unk, hogy a endő ök munkájuka elsőso ban a ö ényi és jogszabályok ha álya ala ég- zik, de a ól is képe kap unk, hogy pon os és észle es in o mációkkal endelkeznek a szegénységgel kapcsola os ő momen umok ól. To ábbá a a is alálha unk példá , hogy a szociális munkások időnkén alóban el ekin őbbek a megélhe ési bűnelkö e ő