Területi integráció és fejlesztéspolitika

METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/2 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Csu gó Be nade – Megyesi Boldizsá : Te üle i in eg áció és ejlesz éspoli ika 41 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – In eg áció – Dezin eg áció Te üle i in eg áció és ejlesz éspoli ika1 Ese anulmány a Vé esi Na ú pa k példáján CSURGÓ BERNADETT* – MEGYESI BOLDIZSÁR**2 * MTA Tá sadalom udományi Ku a óközpon Szociológiai In éze ** MTA Tá sadalom udományi Ku a óközpon Szociológiai In éze ABSZTRAKT Tanulmányunkban a a ke essük a álasz , hogy a ejlesz ési kezdeményezések milyen ha ás gyako olnak a e üle i in eg áció a. Ku a ásunkban a Vé esi Na ú Pa k példáján ke esz ül az izsgál uk, hogy egy e üle i alapú ejlesz ési kezdeményezés képes-e á alakí ani az é in e ek é beli kapcsola ai . Jelen anulmány célja, hogy egy ejlesz éspoli ikai á gyú ese anulmány segí ségé el mu assuk be a e üle i in eg áció mechanizmusai . E edményeink az mu a ják, hogy a ész é el mé éké alap e ően megha á ozza a sze ep- lők s á usza, a legak í abbak az alapí ó agok. A Vé esi Na ú pa k p og amjaiban aló ész- é el és ak i i ás mé éke nö eli az egyéb jellegű é beli kapcsola ok ki e jed ségé is. Az in- ol ál ság a ha ással an a Vé esi Na ú pa khoz aló é beli közelség, ebből kö e kezően e ős Csák á nak és a kö nyékének a sze epe az össze ogásban. A é beli közelségen alapuló in eg ál - ság a kezdeményezéssel aló azonosulás is megha á ozza és csökken i a e sengő elképzelések kibon akozásá . KULCSSZAVAK: e üle i in eg áció, idék ejlesz és poli ika, idéki á sadalom ABSTRACT Te i o ial in eg a ion and de elopmen policy. The case o Vé es Na u e Pa k The pape seeks o unde s and he in luences o de elopmen policy ini ia i es on e i o ial in- eg a ion. Th ough he analysis o Vé es Na u e Pa k case s udy we aimed a explo ing whe he he e i o ial ela ionships o he s akeholde s can be es uc u ed by spa ially based de elop- men . The aim o he pape is o p esen he mechanisms o e i o ial in eg a ion by a case s udy analysis o u al e i o ial de elopmen . Ou indings show ha he pa icipa ion and in ol emen o s akeholde s in u al de elop- men a e de e mined by hei ole and s a us in he ini ia i e, hus he ini ia o ac o s a e he mo e ac i e ones. The e i o ial ela ionships o s akeholde s a e inc eased and s eng hened by he le el o in ol emen in he ac i i ies o Vé es Na u e Pa k. Ne e heless, he e i o ial 1 A anulmány az In eg ációs és dezin eg ációs olyama ok a magya á sadalomban című OTKA ku- a ás (108836) ke e ében készül . 2 A sze zők 2015–2018 közö mindke en Bolyai János Ku a ási Ösz öndíjban észesülnek. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/2 www. me sze ek.unideb.hu 42 Csu gó Be nade – Megyesi Boldizsá : Te üle i in eg áció és ejlesz éspoli ika TEMATIKUS TANULMÁNYOK – In eg áció – Dezin eg áció closeness also a ec s he s akeholde s’ in ol emen . Csák á and i s su oundings ha e cen al posi ion in his e i o ial ela ionship. The accep ance o he p incipals o he ini ia i es is also a ec ed by he e i o ial closeness and i limi s he con es ed de elopmen ini ia i es. KEYWORDS: e i o ial in eg a ion, u al de elopmen policy, u al socie y Be eze és Tanulmányunkban a a ke essük a álasz , hogy a ejlesz ési kezdeményezések mi- lyen ha ás gyako olnak a e üle i in eg áció a. Ku a ásunkban az izsgál uk a Vé - esi Na ú pa k példáján ke esz ül, hogy egy e üle i alapú ejlesz ési kezdeményezés hogyan alakí ja á , ille e képes-e á alakí ani az é in e ek é beli kapcsola ai egy olyan é ségben, amely a ő á os ól és ké megyeszékhely ől egyenlő á olságban, az elmúl é izedek kiköl özési hullámain és ipa osí ási cél e üle ein kí ül, de azok közelében e ül el. A Vé esi Na ú pa k min e üle i alapú ejlesz ési kezdeményezés, úgy éljük, jól példázza a e üle i alapú együ működések kialakulásának a mechanizmusai . Rá ilágí , hogy melyek a leg on osabb ényezői a sze eződésben aló ész é elnek, amelyek nem csupán a e üle ejlesz ési össze ogások ese ében (LEADER, önko - mányza i ejlesz ési á sulások) annak jelen, de ugyanúgy megha á ozó mecha- nizmuskén jelennek meg más e üle i alapú össze ogások ese ében, min például a közszolgál a ások sze ezésében (ok a ás, egészségügy, szociális szolgál a ások), agy a kul ú a és u izmus e üle én, de még a gazdasági e üle i alapú együ műkö- dések ese ében is. Jelen anulmány célja, hogy egy ejlesz éspoli ikai á gyú ese a- nulmány segí ségé el mu assuk be a e üle i in eg áció mechanizmusai . Az ese anulmányunkban az alábbi ké dések e ke essük a álasz : – Kike , mely sze eze eke on a be az együ működésbe az össze ogás kez- deményező sze eze ? Mi jellemzi az együ működésben ész e ő sze eplő- ke , honnan é kez ek, milyen há é el endelkeznek? – Mi jellemzi a sze eze ek be onásá ? Hogyan zajlo ez? Mi e e jed ki? Mi- lyen kezdeményezéseken, p ojek eken ke esz ül ö én a be onás? – Hogyan alakulnak az egyes sze eplők é beli kapcsola ai? Mi alakí ja eze- ke ? Milyen ha ással an a ész e ők e üle i kapcsola ai a a e üle i alapú együ működés? – Mi ha á ozza meg a ész e ők e üle i iden i ásá és e e milyen be olyással an a e üle i alapú együ működés? A en i ké dések meg álaszolásá al célunk a e üle i alapú ejlesz éspoli ikai kez- deményezések e üle i in eg áció a gyako ol ha ásának, mechanizmusainak meg- é ése. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/2 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Csu gó Be nade – Megyesi Boldizsá : Te üle i in eg áció és ejlesz éspoli ika 43 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – In eg áció – Dezin eg áció Té , hely, á sadalom A é a legújabb á sadalomelméle i megközelí ésekben egy komplex ka egó ia, amely á sadalmi olyama ok e méke. Elsőkén a á sadalom udományokban Du k- heim ogalmaz a meg a é á sadalmi e ede é , és annak kul u ális a almá hang- súlyoz a (Du kheim 2003). Simmel é szociológiájának alapgondola a pedig, hogy a é é zékelés ö énelmi ko onkén ál ozik. A é beli alapminőségek a á sadalma- sodás alap o mái, amelyek ko onkén a szemléle i olyama so án o málódnak meg á sadalmilag, kapnak á sadalmi jelen és (Simmel 2001, Tamáska 2011). Simmel sze in a é az embe i psziché e méke, embe i képesség, amely képes a különböző dolgoka összekapcsolni (Simmel 2001). A klasszikusok nyomán Hen i Le eb e pe- dig má egyenesen á sadalmilag megél e ek ől beszél (Le eb e 1991). A kul ú aku a ásokban, de a ö énelem- és öld ajz udományokban egya án leg- újabban é i o dula ól (spa ial u n) beszélnek (Gyáni 2007), amelynek kiinduló- pon ja Soja (1989) ne éhez űződik, aki a ö énelmi na a í a é iesí ésé e hí a el a igyelme . A e i o ializáció a á sadalom udományos gondolkodásban sem új kele ű. Foucaul (2000) má 1967-ben a mai ko a é ko akén ha á oz a meg. Önálló á sadalmi en i áskén gondol a é e és a é beli iszonyok p oblema ikája, a é beliség sajá os s uk ú ája ke ül az é deklődése középpon jába. Foucaul első- kén ilágí á a é és ha alom összekapcsolódásá a akko , amiko a a hí ja el a igyelme , hogy minden á sadalom a jellemző egy sajá os é használa i és é é zé- kelési mód, ami az ado ha alom kon oll ala a . A mode n ko közigazga ási é - elosz ása ez a é beli ha almi kon oll példázza (Foucaul 2000). Giddens (1984) a cselek ések megha á ozó endezőel ekén ekin a é e az idő melle . Egysze e izsgálja a s uk ú áka kialakí ó á sadalmi gyako la o és a á sadalmi s uk ú ák ál al megha á ozo é használa o . Bou dieu (1985) pedig olyan mezőkén , á sa- dalmi é kén é elmezi a e e , amelye az egyes á sadalmi pozíciók köz i iszo- nyok ha á oznak meg: a cselek őke és a cselek ők csopo jai azok a iszonylagos pozíciók ha á ozzák meg, amelye a á sadalmi é ben, azaz mezőben oglalnak el. Bou dieu egy ész Foucaul hoz hasonlóan hangsúlyozza a é és ha alom összekap- csolódásá , és kimondja például, hogy egy ado á sadalmi é leí ha ó e ő é kén , azaz objek í ha almi iszonyok halmazakén , amely kénysze í őleg ha és ha a- lommal bí mindenki e, aki a mezőbe belép (Bou dieu 1985). Emelle Bou dieu a é ep ezen ációk és szimbolikus é képze ek on osságá a is elhí ja a igyelme , amely pedig émánk egyik közpon i ké déséhez, a é beli ep ezen ációkhoz, é beli iden i áshoz is szo osan kapcsolódik. Összességében ehá elmondha ó, hogy a é szociológia a á sadalmi cselek ések középpon ba állí ásá al egységes ke e ben kezeli a é anyagi, unkcionális és szimbolikus sajá osságai , amelye össze oglalóan a e i o ializáció ogalmá al is meg agadha unk. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/2 www. me sze ek.unideb.hu 44 Csu gó Be nade – Megyesi Boldizsá : Te üle i in eg áció és ejlesz éspoli ika TEMATIKUS TANULMÁNYOK – In eg áció – Dezin eg áció A e i o ializáció a idékszociológiai i odalomnak is az egyik kulcs ogalma. A e i o ializáció p oblema ikája azon úl, hogy a idékku a ások kiindulópon ja ál alában is kö he ő a é hez min ado idéki e üle hez: égióhoz, elepüléshez. A hely- agy é közpon ú szemléle mód, azaz a e i o ializáció ké dése még o ább e ősödö azál al, hogy a 90-es é ek ől az eu ópai idék ejlesz ési poli ikában is a e üle i el ál megha á ozó á. A ko ábbi e ikális elosz ási endsze el ál o a a ho izon ális, azaz e i o iális el , ami annyi esz, hogy az Eu ópai Unió S uk u ális Alapok o ásainak elosz ása nem ágaza i (ok a ás, in as uk ú a s b.), hanem e ü- le i ( égió, kis é ség) ka egó iákban zajlik (Richa dson 2000). A e i o ializáció a ejlesz éspoli ikában az is jelen i, hogy a hangsúly a helyi, lokális szin ek e e ődö á . A ejlesz ési p og amok, e ek és p ojek ek nem egy- sze űen ál alában a idéki e üle ek e, hanem egy-egy speciális, agy ado idéki é e ona koznak. Mindez az is é elezi, hogy kialakul egy jellegze es eu ópai i- dék ejlesz ési modell, középpon jában a lokális e üle pe spek í ájá al (Moseley 2003, Ray 2001). Moseley (2003) ö ényező ha á oz meg, amely a lokális ejlesz- és melle szól, azaz a lokális pe spek í á és a e i o iális el e indokolja. Az első é , amely a lokális ejlesz ések melle szól, a helyi di e zi ás. Az eu ópai idéki e eknek bá annak közös onásaik, alap e ően el é nek egymás ól. S bá de iní- ció sze in minden idéki e üle e az alacsonyabb népsű űség és szabad e üle ek dominanciája jellemző, gazdasági és á sadalmi kö nyeze ük, p oblémáik, szükség- le eik és ejlesz ési po enciáljuk nagymé ékben különbözik. Ezé a ejlesz ési p og- amoknak a lokális sajá osságok a é zékenynek kell lenniük. A második é a lokális ejlesz ések melle , hogy a idéke dön ően egymás á edő, egymással össze üggő, egymásnak ese enkén ellen mondó p oblémák jellemzik, amelyek kezelésének leg- alkalmasabb szin je alahol az o szágos/ egionális és a elepülési/közösségi szin közö an, ahol a pa ne ség és koo dináció a legjobban meg alósí ha ó, a szek o- iális sze eplők és az alul ól jö ő kezdeményezések é in e jeinek céljai, igényei a leginkább összeegyez e he ők. Ez a szin pedig jellemzően egy homogénebb öld ajzi e üle e jelen . A ha madik é , ami a lokális ejlesz és indokolja, a helyi iden i iká- cióhoz és mobilizáláshoz kapcsolódik. A idék ejlesz és leg őbb e ő o ásá a helyiek jelen ik, legyenek azok aká egyének, csopo ok agy cégek. Ezeke pedig csak akko lehe a ész é el e á enni, ha ele ánsnak é zik a p oblémá , és a megoldásá ól kéz- zel ogha ó előnyöke emélhe nek. Mindezek kö e kezményekén a leg öbb ejlesz- ési kezdeményezés működési e üle e öld ajzilag leha á ol és ideális ese ben egy közigazga ási, öld ajzi, agy nép ajzi egységbe eső elepüléseke og össze. Ez a aj a e i o ializáció és lokali ás má csak azé is indokol , me nem csak a ejlesz ések- ben, hanem a posz mode n á sadalomsze eződésben is megnő a hálóza ok sze- epe, amin e e Bol anski – Chiapello (2005) ámu a nak, és ez a idék ejlesz ésben is új modellek kialakulásá hoz a (Megyesi 2012, 2014). Mu doch (2000) a e ikális és ho izon ális hálóza ok sze epé elemzi a idék ejlesz ésben, Ko ách és Kuce o- a (2006) pedig az új sze eplőke , azok megjelenésé , és ennek ha ásai izsgálják. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/2 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Csu gó Be nade – Megyesi Boldizsá : Te üle i in eg áció és ejlesz éspoli ika 45 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – In eg áció – Dezin eg áció A negyedik é , amely a lokális ejlesz éseke indokolja Moseley (2003) sze in , hogy a ejlesz ésekben egy e nagyobb sze epe an a helyi e ő o ásoknak, amely nagyobb biz onságo és enn a ha óságo kínál a jö ő e néz e, min a külső e ő o ások a úlzo mé ékben ámaszkodó s a égiák és ejlesz ések. A lokális szin en meg aló- sí o ejlesz ések pedig sokkal inkább elősegí ik a lokális e ő o ások elé ékelődé- sé és be onásá , ille e a lokális elé ésüke egya án . A lokális ejlesz ések melle szóló ö ödik ényező a globalizálódás elleni édekezéshez kapcsolha ó, amely az el- múl é izedekben egy e hangsúlyosabban kapo helye a udományos és szaké ői disku zusban. Van de Ploeg és sze ző á sai (2000, 2004) a mezőgazdasági állalko- zások kilenc enes é ekbeli e ékenységének ál ozásai elemez e amelle é el ek, hogy az üzemek e ékenysége össze e ebb le , az üzemmé e nö ekedése lelassul , így az é izedes endek, amelyek a mé e nö ekedés elé eze ek és a e ékenysé- gek egysze űsödésé hoz ák magukkal, meg o dul ak. Ez a ál ozás azé ál lehe ő- é, me az á alakul eu ópai uniós ámoga ási endsze nek köszönhe ően a gazdák isszanyúlha ak az é izedekkel ko ábbi helyi, azaz az ado e üle e, közösség e jellemző módsze eikhez, és azoka új aé elmez e alkalmazha ák. A globalizáció a ado egyik álasz lehe a helyi sokszínűség e ősí ése és hi de é- se, alamin a különbözőség ezen ke esz ül a „niche” jelleg mege ősí ése a ogyasz- ók ejében. Mindehhez e ő eljesen kapcsolódnak a lokális iden i ás ejlődésé és a megkülönböz e ő e mékeke és szolgál a ásoka megcélzó, dön ően lokális idék- ejlesz ési kezdeményezések (Moseley 2003). Ilyen ípusúak azok a ejlesz ések, amelyeke Ch is ophe Ray (1998) a kul ú agazdaság elméle ében í le, de ide so- olha ó a wageningeni iskola ( an de Ploeg, Ren ing) és Ma sden in eg ál idék ej- lesz ési modellje is (Ma sden 2006, an de Ploeg & Ren ing 2000). Ray (1998) elméle e sze in ezek a ejlesz ések endogén jellegű helyi embe i és izikai e ő o ások a épí ő gazdasági e ékenységen alapulnak. Sze in e a helyi, speci ikus kul u ális endsze ek jelkészle einek meg alálása jelen he i a kulcso a idéki e üle ek (lokali ások) á sadalmi és gazdasági elemelkedéséhez. Ezek lehe - nek a hagyományos é elek, helyi nyel já ás, olkló , helyi mű észe ek, kézmű esipa , ö énelmi lá ni alók, i odalmi u alások, alamin a e mésze i kö nyeze . A kul ú- a-gazdaság modell egyik közpon i eleme a helyi iden i ás, amely a helyi kul u ális é ékek e alapoz a megújí ha ó és á alakí ha ó, amely kulcs on osságú az ado i- déki e üle külső megjelení ésében, p omóciójában és a helyi közösség ejlesz és- ben egya án . A e i o ializáció on os eleme ehá Ray elméle ének is, amelye jól példáz, ahogyan a helyi gasz onómia e üle i ejlődésben be öl ö sze epé elemzi. E edményei sze in az é el egy ész megjelenik a égiók ól alko o sz e eo ípiák o ásakén , és ugyanígy a e üle i iden i ás szimbólumakén is jelen ős sze epe an. Más ész a idéki u izmus az é eleken ke esz ül eklámozza és jelení i meg az ado e üle idékiségé (Ray 1998). Raynél ehá a é és iden i ás ogalma szo osan METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/2 www. me sze ek.unideb.hu 46 Csu gó Be nade – Megyesi Boldizsá : Te üle i in eg áció és ejlesz éspoli ika TEMATIKUS TANULMÁNYOK – In eg áció – Dezin eg áció össze kapcsolódik. Az iden i ás a kul ú a é beliségekén é elmezi, ahol a é beli iden i ás a helyi kul ú a ep ezen ációja. A e i o ializáció ogalma a idékku a ásokban a olyama ok dinamikájának le- í ásá a is szolgál. A e i o ializáció megközelí és a égió és elepülés közö i e üle izsgála á a koncen ál, közpon i ké dés el e ése a lokális hálóza , kapcsola end- sze (Bossue 2006), és ókuszában az embe és kö nyeze kapcsola a áll (Kelemen e al. 2014). A ejlesz éspoli iká al oglalkozó í ásokban leginkább a neo-endogén ejlesz ésekkel kapcsola osan me ül el a e i o ializáció, éppen azé , me a e ü- le i el az u óbbi é izedekben ál hangsúlyossá; a neo-endogén ejlesz ések pedig a közelmúl ejleményének ekin he ők. A olyama oka ágabb kon ex usba helyez e lá ha ó, hogy a neo-endogén ejlesz ések egyben globalizációk i iká is meg ogal- maznak, amin a a an de Ploeg (2009) ámu a . A e i o ializáció ké dés középpon ba állí a ebben a anulmányban az izs- gáljuk, hogy egy ejlesz ési kezdeményezés so án megha á ozo é ben az é in e - ek hogyan é zékelik a é sajá os jellegze ességei , mi jelen számuk a a ejlesz ési koncepcióban leha á ol é , hogyan alakí ja a ejlesz ési é koncepció a sajá hely é zékelésé , és mindez mennyiben alakí ja á a é beli mozgásoka , kapcsola oka és a é beli iden i ás kons ukcióka . Tanulmányunk ókuszában a ejlesz éspoli ika és e üle i in eg áció kapcsola a áll, melynek megé éséhez a Vé esi Na ú pa k e üle én és ész e ői kö ében ég- ze izsgála so án az elemez ük, hogy a e üle ejlesz ési össze ogás/kezdemé- nyezés hogyan ha az é in e ek é beli kapcsola ai a, lokali ás pe cepciójá a, lokális iden i ásá a. A ész é el mé éke hogyan be olyásolja az é in e ek e üle i kapcso- la ainak az á alakulásá . To ábbá ku a ásunk so án a a ke es ük a álasz , hogy a helyi sze eplők közül kik és mié képesek in eg álódni egy ado ejlesz ési össze- ogásba, és a kima adásnak, dezin eg ációnak melyek a leg on osabb okai, ényezői. Módsze ek A ku a ás so án el á ó, k ali a í ese anulmány készí e ünk (Ko ács 2007, Yin 1994). A e epmunká megelőzően elemez ük a Vé esi Na ú pa k ól az in e ne en elé he ő anyagoka , ennek alapján állí o uk össze az in e júalanyok lis ájá . A élig s uk u ál in e júka ké szakaszban készí e ük el, összesen 18 ő elke es e.3 Az így nye e edményeke a e epbejá ással egészí e ük ki. 3 A élig s uk u ál in e jú k ali a í ku a ási echnikának számí ; célja, hogy az in e júalany éle - ilágá ól gyűj ö in o máció , az in e júalany ál al elbeszél jelenségeke a ku a ási ké dés szempon jai sze in in e p e álja (K ale 1994). Bá a ké dező az elő e összegyűj ö ké dések é én képes i ányí ani, ókuszálni a beszélge és , a álaszadónak is nagy be olyása an az in e jú mene é e: az egyes émák ól alko o isme e é ől, éleményé ől, é zései ől üggően ugyanis az in e júzó kisebb-nagyobb mé ékben el é he az in e jú onál ól (Le enyei 2004). METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/2 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Csu gó Be nade – Megyesi Boldizsá : Te üle i in eg áció és ejlesz éspoli ika 47 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – In eg áció – Dezin eg áció Min a k ali a í ku a ások so án ál alában, az ese anulmány-készí és so án is alap e ően ema ikus ep ezen a i i ás elé ése a cél. Jelen ku a ásban az első kö - ben elke esendő in e júalanyok kö é a dokumen umelemzés alapján állí o uk össze; ez a lis a olyama osan bő ül a ku a ás so án a e epi apasz ala ok és az elkészí e in e júk ügg ényében, hólabda módsze alkalmaz a. Az in e júzás a elí ési pon ig oly a uk, azaz addig, amíg az nem apasz al uk, hogy a különböző in e júalanyok hasonló ö éne eke mondanak el. A ku a ás so án elke es ük a P o Vé es Közalapí ány , a Vé esi Na ú pa k közpon já , és a ész e ő elepülések eze őinek, alamin a e üle ileg é in e idegen o galmi, mezőgazdasági állalko- zók és ci il sze eze ek egy észé . A Vé esi Na ú pa k Vizsgála unk középpon jában a Vé esi Na ú pa k áll, amely egy olyan ejlesz ési kezdeményezés, ahol az el é ő ípusú sze eplők (ci ilek, önko mányza ok, állalko- zók) össze ogásának alapjá a öld ajzi é min e üle i egység jelen i. Elsőkén a na ú pa k lé ehozásának kö ülményei és ő jellegze ességei mu a juk be ö iden, majd a különböző sze eplők ész é elének és kima adásának elemzésén ke esz ül izsgáljuk a na ú pa k min e üle i alapú ejlesz ési kezdeményezés in eg áló sze- epé . 1. sz. é kép: A Vé esi Na ú pa k A e mésze édelemé elelős minisz e ál al elisme magya o szági na ú pa kok e üle i elhelyezkedése (2013. decembe ) és kapcsola uk a hazai nemze i pa kokkal és a nemze ipa k-igazga óságok működési e üle é el Fo ás: A magya o szági Na ú pa kok szakmai koncepciója 2014, 8. oldal METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/2 www. me sze ek.unideb.hu 48 Csu gó Be nade – Megyesi Boldizsá : Te üle i in eg áció és ejlesz éspoli ika TEMATIKUS TANULMÁNYOK – In eg áció – Dezin eg áció A Vé esi Na ú pa k lé ehozásá a P o Vé es Közalapí ány kezdeményez e, a sze eze en kí ül 17 elepülési és ké megyei önko mányza , a Duna–Ipoly Nemze i Pa k Igazga ósága, a Vé es E dő Z . és a Fejé Megyei Te mésze ba á Szö e ség e ész az alapí ásban. Az alapí ó agok né so a és az alapí ás előzményei bemu- a ó leí ás alapján is egyé elmű, hogy a e mésze i é ékek megő zése első endű szempon ol a kezdeményezés éle e hí ásában. A kezdeményezés előzményének ekin he ő, hogy ha elepülési önko mányza (Ta abánya, Vé essomló, Vá gesz es, Gán , Szá , Szá lige ) egy SAPPARD pályáza ke e ében lé ehoz a az Észak-Vé esi e mésze édelmi e üle e , min egy helyi éde ségű e üle e . Majd 2005-ben az első hi a alos na ú pa kkén jö lé e Magya o szágon a Vé esi Na ú pa k, amely- be helyi és o szágos éde ségű e üle ek egya án bele a oznak. A e mésze édel- men úl, a Vé esi Na ú pa k célki űzéseinek on os eleme a kul u ális ö ökség és a á sadalmi kö nyeze egya án . Lényege a közös é dekkép isele . „Mindig, amiko a polgá mes e eke meg álasz ják, akko összegyűlik a 17 önko - mányza és akko meg i a juk, hogy hogyan lehe o ábbmenni a Vé esi Na ú pa kon belül.” – mond a az alapí ó sze eze egyik munka á sa. Közös e ékenységek például a Vé esi Na ú pa k eljes e üle é e ki e jesz e szemé gyűj és, a helyi emlékek, o ók gyűj ése agy a elepülési monog á iák. A e- ékenységek i ányí ója dön ően a P o Vé es Közalapí ány. A agok és é in e ek megjelennek a ké éseikkel, ö le eikkel a Közalapí ánynál, de leg öbbszö annak munka á sai haj ják ég e a elada o , agy nyúj anak segí sége az egyes sze ep- lők pályáza aiban. A ész e ők be onásának ő eszközekén a ema ikus ó umok jelennek meg, például öbbszö is összehí ák má a é ségi lo as u izmus, agy ba- kancsos u izmus sze eplői , és hasonlóképpen az ok a ási sze eplőke is az össze o- gás e ősí ésé e és közös s a égia, ille e közös p og amok kidolgozásá a. Jellemző, hogy az önko mányza oka szólí ják meg előszö a kezdeményezésekkel. Az, hogy a Vé esi Na ú pa k ő célja a e mésze i é ékek megő zése, jól lá ha ó a kezdeményezés honlapjá , ille e a kiad ányoka , bemu a kozó és szó óanyagoka elemez e is. A e mésze édelem on osságá jelzi, hogy a kezdeményezés céljai kö- zö megjelenik a é ség ől á olabb ek ő Velencei- ó ízminőségének ja í ása is. A Vé esi Na ú pa k honlapjá á ekin e is megállapí ha ó, hogy a é ség lá ni- alói , szálláshelyei úgy mu a ja be, min a é ségi u izmus honlapok ál alában, dön ően különösebb magya áza , és személyes hang é el nélkül. A mezőgazdaság ól és e mésze édelem ől szóló észek ezzel ellen é ben hosszú, gazdag, néhol ki e- jeze en szakmai nyel en í leí ások. Mindez az is jelzi, hogy a működ e ő Alapí - ány ese ében a szakmai udás és é deklődés is inkább a e mésze édelem i án an meg, bá a Vé esi Na ú pa k céljai közö hangsúlyosan jelen an a kul u ális ö ökség édelem is, és számos p og amo sze eznek ezen a e üle en is. A e mésze i ö ökséghez kö he ő lá ni alók közül magá a Vé es hegysége (a Vé esi Táj édelmi Kö ze e ), és a Vé es ö ező, a hegység lábánál el e ülő ned es METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/2 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Csu gó Be nade – Megyesi Boldizsá : Te üle i in eg áció és ejlesz éspoli ika 49 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – In eg áció – Dezin eg áció láp é eke é demes kiemelni. A Vé esi Na ú pa k alapí ójának, a P o Vé es Közala- pí ánynak a kezelésében állnak ez u óbbi e üle ek, alamin min egy 8000 hek á - nyi helyi jelen őségű éde e üle . É dekes, hogy a e mésze édelmi e ékenység bemu a ása so án a Vé esi Na ú pa k honlapja nem esz emlí és a Vé esi TVK- ól. Ál alában elmondha ó, hogy a honlapon bemu a o e mésze i é ékek jelen ős é- sze azokon a e üle eken alálha ó, amelyeke a P o Vé es Közalapí ány kezel. A Vé esi Na ú pa k leg őbb e ékenysége ehá a e mésze édelem, és minden egyéb e ékenység csak ennek kiegészí ésekén agy mege ősí ésekén jelenik meg. A e mésze i kö nyeze a Vé esi Na ú pa k ő szimbóluma, és ez a e mésze i, öld- ajzi jelleg a leghangsúlyosabb a Vé esi Na ú pa k é in e jei számá a is. A e i- o ia lizáció a öld ajzi, e mésze i kö nyeze e ona kozik a Vé esi Na ú pa k ese- ében. A kezdeményező közalapí ány számá a on os szempon , hogy elsőso ban a Vé esi Na ú pa k e üle é ől onja be a sze eplőke a endez ényeibe, e ékeny- ségeibe. Például a Mihály napi endez ény e a é ségből hí ják a kézmű eseke és külső, nem é ségi sze eplő csak akko jelenhe meg, ha a é ségen belül nem alál- nak meg elelő ész e ő , azaz nincs például olyan kézmű es a é ségen belül, aki egyébkén a endez ény ema ikájához illik. Ez u óbbi ese ben a Vé esi Na ú pa k e üle én kí ül ől, de jellemzően akko is a kö nyék ől p óbálnak meg elelő ész - e őke alálni. A é beli elhelyezkedés az egyik kulcsszempon a ész e ők ki á- lasz ásában. A e üle iség szempon jából lényeges még, hogy egy másik e üle i alapú ej- lesz ési endsze , a helyi LEADER közösség is be agozódik a Vé esi Na ú pa kba és egyez e és is an közö ük, bá a LEADER e üle ágabb, min a Vé esi Na ú pa k e üle e, de mi el a Na ú pa k jelen i a LEADER e üle en belül az egyik legak í abb hálóza o , ez nagymé ékben megha á ozza a LEADER közösség munkájá is. A nagyobb é ségi sze eze ek közül még a Vé esi E dő Z . esz ész a Vé esi Na ú pa k kezdeményezésben, agja is, ső alapí ója a Vé esi Na ú pa knak, és bá a ejlesz éseik a leg öbbszö egy i ányba mu a nak, kon lik us mégis elő o dul, a leg- öbbszö azé , me az e désze a ejlesz ései nem kapcsolja a Vé esi Na ú pa k- hoz, hanem egyedi ejlesz éskén jelení i meg. Fon os ehá , hogy a Vé esi Na ú pa k kiindulása a e üle i leha á olás, azaz a e üle iség az alapja a hálóza nak. „Ha nincs ez a e üle , akko majdhogynem hiába ognak össze az embe ek, ehá azé ezek az alap e ő e mésze i-kul u ális é ékek és a kul ú ö éne nél pedig má o an az embe is, ehá égó a élnek i össze ogásban az embe ek” – jellemez e a na ú pa k össze ogás az egyik alapí ó sze eze munka á sa. A Vé es min öld ajzi egység minden sze eplő és é in e pe cepciójában egy e üle kén jelenik meg. Fon os azonban, hogy néhány, a öld ajzi egységen kí üli e- lepülés (pl. Lo asbe ény), amely szomszédos elepülése a ész e ő elepüléseknek METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/2 www. me sze ek.unideb.hu 56 Csu gó Be nade – Megyesi Boldizsá : Te üle i in eg áció és ejlesz éspoli ika TEMATIKUS TANULMÁNYOK – In eg áció – Dezin eg áció Csák á előnye, hogy közel ekszik a ő á oshoz, de ké megyeszékhelyhez is, au ó pályán jól elé he ő, „szép és nyugod kö nyeze e biz osí ”; öbb endégház is e e az ügy élkö e épí . Ezek ál alában 4-8 ő elhelyezésé eszik lehe ő é, ezek egy észe kulcsos házkén működik, egy észük pedig magas szín onalú szolgál a áso- ka , élpanziós ellá ás is biz osí igény ese én. A Vé esi Na ú pa kkal aló együ működés nagyon ál ozó: az egymás melle élés ől az in enzí kapcsola okig, egymás kölcsönös ajánlásáig e jed ennek a ská- lája. „Nagyon hiányzik, hogy udja, aki ide jön, hogy mi minden alál i . Hiába isme Csák á a lo asspo ól, ez nem elég, emelle más lá ányosság a is szükség an, és ez a endég elé kell enni” – mond a az egyik megké deze állalkozó. A megké deze sze eplőknek nincs ö le e a a, hogy mi lehe ne a húzó e mék Csák á on, de abban alami éle égig nem gondol konszenzus an a ól, hogy ala- melyik sze eplő eze ésé el együ kellene működnie a helyieknek. Ugyanakko az együ működés a sze eplők közö i e mésze es e seny is akadályozza „…nem küldi hozzám a endégé enni, hanem maga, igény elen, nomád kö ülmé- nyek közö p óbálja megoldani az é kez e és ” – mond a az együ működés hiányá- ól és a nem egészséges e seny ől az egyik megké deze . Ennek az ellen mondásnak a eloldásá a nincs ja asla , ille e az egyes sze eplők más gondolnak a ól, hogy kinek kellene el állalnia a különböző igények össze- hangolásának elada á , ille e kialakí ania, hogy mi legyen a legnagyobb onze eje a elepülésnek. A na ú pa k ál al kép isel i ány csak az egyik lehe ősége jelen i. Ugyanakko minél nagyobb egy-egy helyi sze eplő in eg ál sága a na ú pa k e é- kenységébe, annál inkább azonosul a kezdeményezéssel, ami a e sengő al e na í- ák kibon akozásá is gá olja. A szállásadók a ól számol ak be, hogy a szálló endégek a endez ények e jön- nek, ugyanakko ha nincs hol lakni, akko az é e em kihasznál sága is alacsonyabb. A endez ények egy észe állala i endez ény, egy más észe családi ünnep, ezek on osak, me a napi endégekkel együ ezek adnak elegendő o galma . A na ú - pa ko leginkább a endez ények mia a ják on osnak, és sokan az á ják, hogy még öbb endez ény sze ezzenek. A endéglá ók hasonló apasz ala ok ól számol ak be, min a szállásadók, a é - ség, a elepülés nem használja ki a lehe őségei , nincs ezé egyéniség, aki a sok kü- lönböző lá ni aló egységes kínála á sze ezné, a na ú pa k sokkal inkább a e mé- sze édelem e ókuszál, az idegen o galom ke ésbé hangsúlyos. A állalkozók a jellemző módon az in e júalanyaink sajá eljesí ményüke hang- súlyozzák, hiányolják az együ működés , de meggyőződésük, hogy az nem lehe i meg alósí ani: „…én mindig elmondom, hogy mi lehe i megnézni, ho á é demes elmenni, de hozzám soha nem küld senki senki .” METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/2 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Csu gó Be nade – Megyesi Boldizsá : Te üle i in eg áció és ejlesz éspoli ika 57 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – In eg áció – Dezin eg áció „Mindenki sü öge i a maga pecsenyéjé – ebből kéne kimozdí ani Csák á .” – hangzik el gyak an. „Igazi együ működés i nincs”, de elhangzo olyan élemény, hogy nem is helyben kellene meg alósí ani az együ működés , hanem a ágabb kö - nyeze el. Ugyanakko kicsi á olabb, a Vé es nyuga i lábainál, ehá a Vé esi Na ú pa k e üle én belül ek ő Mó számá a Csák á , a közpon i elepülés á ol an. Az i élő, idegen o galommal oglalkozó szaké ők számá a a csák á i ne eze ességek a helyi, kö nyékbeli ne eze ességeke kö e ően jelenik meg, és annak ellené e, hogy a Vé esi Na ú pa k honlapján sze epel a mó i Helyi e mék bol , annak dolgozója nem számol be élő kapcsola ól a Vé esi Na ú pa kkal. A Mó on, bo ászokkal ké- szül in e júk apasz ala ai hasonlóak ol ak. Mó a a endégek a Velencei- ó mellől, ese leg a Bala on kele i pa idéké ől é keznek, amiko a ossz idő mia nem lehe s andolni, i pedig a bo az a e mék, ami a legjobban eladha ó. Mó a csák á iak számá a is á olabbi elepülés, nem pa ne kén , hanem a szomszédos elepülések egyikekén beszélnek óla, a bo szin én nem észe a helyi iden i ásnak, és bá a endéglá ók a anak mó i bo oka , egyál alán nem ö eksze- nek a a, hogy abból szélesebb álasz éko a sanak. A na ú pa k leginkább a közpon i elepülés szállásadói és endéglá ói számá a jelenik meg pozi í e ő o áskén , őkén a é ségi p omóción és imázs e em ésen ke esz ül, míg ez a ha ás a e üle en belüli á olabbi elepülések u isz ikai állal- kozói számá a má egyál alán nem é ényesül. A na ú pa k a állalkozók é beli együ működésé e nincs jelen ős ha ással az in e júk anulsága sze in . Ag á állalkozások A helyi gazdálkodók leginkább az Ag á kö nyeze -gazdálkodási p og amok (AKG p og am) é én kapcsolódnak be a Vé esi Na ú pa knál olyó e ékenységekbe, az alapí ány an olyamoka a számuk a és be onja őke a endez ényeibe. Azok a gazdaságok, akik ebben nem esznek ész , kima adnak, jellemzően nem kapcsolód- nak a na ú pa k ál al lé ehozo hálóza hoz sem. A Vé esi Na ú pa k e ékenységei közö a mezőgazdaság és az álla enyész és is megjelenik. A é ségben azonban jelen ős mezőgazdasági e ékenysége oly a ó magánszemélyek és állalkozások is alálha óak, így például a ol Csák á i Állami Gazdaságból alakul Csák á i Mezőgazdasági ZR ., agy a ko ábbi éeszből alakul Csák á i Ag á K . A ké nagy cég melle számos kis és közepes mezőgazdasági állalkozás is működik a é ségben. A mezőgazdaság az elmúl é izedben az o szágos olyama oka idéző módon alakul á . METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/2 www. me sze ek.unideb.hu 58 Csu gó Be nade – Megyesi Boldizsá : Te üle i in eg áció és ejlesz éspoli ika TEMATIKUS TANULMÁNYOK – In eg áció – Dezin eg áció „…az álla enyész és, különösen a ehenésze és a se és enyész és isszaszo ul , a szán ó öldi nö ény e mesz és mege ősödö , a nem szán ó e üle ek jelen ős észe pe- dig a közalapí ányhoz ke ül ” – mond a az egyik megké deze . Az egyik nagy ag á állalkozásnál jelenleg adicionális nö ény e mesz ési kul- ú ák annak: őszi á pa, epce, kuko ica, nap a o gó, luce na, őszi búza, és emelle ész esznek egy AKG p og amban is, az é zékeny e mésze i e üle ek p og am- ban. A p og ammal elégede ek ki ejeze en sajnálják, hogy ége é . Azé kezd ek bele, me nagyon ked ező ámoga ás biz osí o a ész e ő gazdálkodóknak, de az ökológiai gazdálkodásba nem ág ak bele. „…nekünk az i dolgozó 28 embe nek a megélhe ésé kell biz osí anunk, abban nem lá ok piaco , nem lá om benne a lehe ősége ” – mond a az ökológiai gazdálko- dás ól az egyik megké deze ag á állalkozó. A kapcsolódó mű elési módsze eke a számí ógépes p og am segí ségé el, au o- didak a módon sajá í o ák el. Mindemelle a gazdálkodásukban csak annyi ál o- zás haj o ak ég e, amennyi szükséges ol . „Az elődöm nem me bele ágni, az mond a, hogy annyi adminisz áció al já , hogy az nem me i megkockáz a ni, nem og menni, de én az mond am, hogy gye e- kek, ennyi pénzé le kell hajolni, ennyi pénz nem hagyha unk o , meg kell pályázni, és meg kell anulni, hogy hogyan kell csinálni, akko is, ha e e el kell enni alaki , […] de an egy számí ógépes p og am, ami segí abban, hogy mi lehe csinálni, segí az adminisz áció ú esz őjében eligazodni” – mond a az egyik ag á állalkozó. A na ú pa kkal, ille e az az működ e ő közalapí ánnyal az ag á e melők az AKG p og am kapcsán őkén in o mális csa o nákon ke esz ül ke ül ek kapcsola - ba. Számos ag á állalkozónak a P o Vé es Közalapí ány segí e az AKG p og am adminisz ációjában. Az egyik ag á állalkozás ese ében például a P o Vé es Közalapí ány a szom- szédban működik, a eze ők közö is jó személyes kapcsola an, így ado ol , hogy együ működjenek, de az együ működés mind égig in o mális ma ad . Emelle a cég min egy 100 kisebb gazdá al működik együ , akiknek szá í ó kapaci ás , ese- enkén é ékesí ési segí sége nyúj anak. Min egy 1200-1500 hek á nyi e üle e megmű elő gazdá al alakul ki így kapcsola , az in eg á o i kapcsola ok kiépí ése azonban nem uda osan zajlik. Az együ működés alapjá á ál szá í ó sem azé épí e ék, hogy a elesleges kapaci ásá kihasználják, hanem azé , me a ko ábbi az új endele ek sze in nem lehe e o ább használni, és sike ül pályáza i o ás alálni az új szá í ó megépí ésé e. Ál alában igaz, hogy a géppa k kialakí ása so án is a cél a sajá gazdaságban elme ülő igények kielégí ése. Az együ működések e pedig ál alában jellemző, hogy nem í ják le a megegyezéseke : „…idő el kialakul a pa ne i kö , isme jük egymás , egymás szemébe néz e megál- lapodunk, aki nem megbízha ó, az a papí sem kö i…” – mond a az egyik megké de- ze . METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/2 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Csu gó Be nade – Megyesi Boldizsá : Te üle i in eg áció és ejlesz éspoli ika 59 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – In eg áció – Dezin eg áció A é ségi ag á állalkozók a ehá az in o mális kapcsola ok jellemzőek, így nem éle len, hogy a na ú pa kban sem esznek ész o málisan, de in o mális csa o - nákon számos pon on és módon (ökológiai gazdálkodás, képzések, in eg á o i kap- csola , üzle i kapcsola s b.) bekapcsolódnak a na ú pa k e ékenységébe. Té beli kapcsola aik a a na ú pa k lényeges ha ással nincsen, a má meglé ő, dön ően a é beli közelségen, ese leg a szakmai-üzle i kapcsola okon ke esz ül onódnak be a na ú pa k e ékenységébe is. Összegzés Sok éle sze eplő, sok szálon el é ő e ősséggel kapcsolódik a na ú pa khoz. A ész- é el mé éké alap e ően megha á ozza a sze eplők s á usza, annak az alapí ó a- gok és annak a ész e ők. Az alapí ók közül a legak í abb a működ e ő P o Vé es Közalapí ány, ille e a 17 elepülési önko mányza , a ész e ő é in e ek közül legak í abb sze eplőkén a lo asok és néhány kézmű es/kis e melő jelenik meg. A Vé esi Na ú pa k p og amjaiban aló ész é el és ak i i ás mé éke nö eli az egyéb jellegű é beli kapcsola ok ki e jed ségé is. Az in ol ál ság a ha ással an a Vé esi Na ú pa khoz aló é beli közelség, ebből kö e kezően e ős Csák á nak és a kö nyékének a sze epe az össze ogásban. Ku a ásunkban a a e ünk kísé le e , hogy megha á ozzuk a Vé esi Na ú pa k- ban, min e üle ejlesz ési kezdeményezésben ész e ő sze eplőke , a elada ai- ka , az , hogy milyen e ékenységeke égez ek. Elemez ük, hogy milyen mé ékben onód ak be a Vé esi Na ú pa k mindennapjaiba, és hogy ez a be onódás meny- nyiben ha á oz a meg az ado sze eplő é beli közelsége, e ékenységének jellege, a ha almi iszonyok, a közösséghez, agy é séghez kö ődés, a kö nyeze uda osság, min közös é ék end. A izsgála ban az alábbi sze eplő ípusoka különböz e ük meg: önko mányza- ok, ci il sze eze ek, állalkozások, ezen belül endéglá ók, helyi e mék-előállí ók, alamin mezőgazdasági e ékenysége égző állalkozók. Az önko mányza ok közül legak í abban a Csák á i Önko mányza esz ész a Vé esi Na ú pa k ejlesz ési e ékenységében, amin e e ko ábban ámu a unk. A kö nyeze édelmi, ízügyi állami in ézményekkel szo osan együ működik a P o Vé es Közalapí ány, például a Velencei- ó édelmé szolgáló lé esí mények á alakí- ása kapcsán – ennek az együ működésnek az e edményei a Vé esi Na ú pa k kez- deményezésben, min e mésze édelmi e edmények bukkannak el ( izes élőhely édelem). A e mésze édelem állami sze eplői el azonban csak csekélyebb mé - ékű együ működés alakul ki. A é ségi in ézmények közül még a Vé es E dő Z . esz ész ak í an a na ú pa k-kezdeményezésben, alami ak í egyez e és olyik a LEADER Akciócsopo és na ú pa ko működ e ő közalapí ány közö is. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/2 www. me sze ek.unideb.hu 60 Csu gó Be nade – Megyesi Boldizsá : Te üle i in eg áció és ejlesz éspoli ika TEMATIKUS TANULMÁNYOK – In eg áció – Dezin eg áció A állalkozásoka izsgál a az lá ha juk, hogy a é beli á olság nö ekedésé el me edeken csökken a Vé esi Na ú pa k, és az ado állalkozás közö i együ mű- ködési képesség. Szin e a szomszéd elepülésen is csak a lá ni alók egyikekén é - zékelik a Vé esi Na ú pa ko , Csák á on pedig hol e seny á skén , hol egy kicsi i igyel sze eplőkén igyelik; közösen lé ehozo p ojek eke nem alál unk. Közös munká csak a kisüzemi gazdálkodókkal égze a Vé esi Na ú pa k, ille e a P o Vé es Közalapí ány, a nagyobb gazdaságok azonban a személyes jó kapcsola ok melle is, leg eljebb éle lensze űen egyez e nek a közalapí ánnyal, a Vé esi Na- ú pa k ejlesz éseiben nem esznek ész . A Vé esi Na ú pa k izsgála unk sze in csak a köz e len kö nyeze é ud a be- onni és mozgósí ani a ejlesz ései so án, a különböző ejlesz ések nem áll ak össze egységes endsze é: a kö nyeze édelmi és e mésze édelmi e ékenységek lazán kapcsolódnak a kul u ális-ö ökség édelmi kezdeményezésekhez, még lazábban a u isz ikai ejlesz ésekhez. A kezdeményezésben ősze epe já szó P o Vé es Köz- alapí ány ól é ben á oli sze eplők ejlesz ései és e ékenysége nagyon gyengén jelenik meg a Vé esi Na ú pa k kínála ában. A Vé esi Na ú pa ko , és az ahhoz kapcsolódó ejlesz éseke izsgál a is ki aj- zolódik a sze eplők ö ek ése a a, hogy e üle i alapú ejlesz éseke kezdeményez- zenek, így ön uda lanul is igazod a a nyuga -eu ópai endekhez (Moseley, 2003). Szin én lá ha ó a helyi sze eplők ö ek ése a a, hogy meg alálják a é sége egyedi- é e ő kínála o és mege ősí sék a é ség imázsá és ezen ke esz ül a é ségi iden- i ás (Ray, 2001), ugyanakko ebben a e üle i ókuszú ejlesz ésben ke éssé jelen- nek meg a sze eplő hálóza ok (Mu doch, 2000); sokkal inkább egy sze eplő kö é sze eződik a é ségben zajló ejlesz ési e ékenység, és a Vé esi Na ú pa k ennek egy példájá jelen i, még ha a célok közö a hálóza épí és kiemel en jelenik is meg. A Vé esi Na ú pa k, a P o Vé es Közalapí ány és annak eze ője szo osabb-lazább kapcsola ha ójá a épülő, dön ően e mésze édelmi kezdeményezések laza láncola- a, s bá számos e edmény é ek el az u óbbi é ekben, ezek lényegesen nem alakí- o ák á sem a é ségi sze eplők kapcsola endsze é , sem a é ségi imázs és iden i- ás . A é beli kapcsola ok lényegesen szűkebb e üle ek e ko lá ozódnak, min ami a Vé esi Na ú pa k leha á ol, és a é ségi iden i ás is szűkebb, őkén mik o é ségi, agy elepülési szin ek e ko lá ozódik, ebben a Vé esi Na ú pa knak egyelő e nem sike ül ál ozás elé nie. Komolyabb ál ozás , a é ségi sze eplők nagyobb e üle i in eg ációjá alószínűleg az egysze eplős modellből a alódi hálóza osodás (Mu - doch 2000) i ányába aló elmozdulással lehe ne elé ni. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/2 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Csu gó Be nade – Megyesi Boldizsá : Te üle i in eg áció és ejlesz éspoli ika 61 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – In eg áció – Dezin eg áció I odalom Bol anski, L., & Chiapello, E. (2005). The New Spi i o Capi alism. Ve so, London – New Yo k Bossue , L. (2006): Pe i- u al Popula ions in Sea ch o Te i o y. Sociologia Ru alis, 46 (3): 214–228. h p://doi.o g/10.1111/j.1467-9523.2006.00410.x U olsó le- öl és: 2016. 08. 26. Bou dieu, P. (1985): The social space and he genesis o g oups. Theo y and Socie y, 14 (6): 723–744. h p://doi.o g/10.1007/BF00174048 U olsó le öl és: 2016. 08. 26. Du kheim, E. (2003). A allási éle elemi o mái. L’Ha ma an, h p://www. ankony - a .hu/hu/ a alom/ k / allasi-ele -elemi/p 01.h ml U olsó le öl és: 2016. 08. 26. Foucaul , M. (2000): El é ő e ek ől. In Nyel a ég elenhez: anulmányok, előadások, beszélge ések (147–157). La in Be űk, Deb ecen Giddens, A. (1984): The Cons i u ion o Socie y: Ou line o he Theo y o S uc u a ion. Uni e si y o Cali o nia P ess, Be keley and Los Angeles Gyáni, G. (2007). „Té beli o dula ” és a á os ö éne . Ko unk, 18 (7) Kelemen, E. – Lazányi, O. – Asz alós, R. – Bela, G. – Czúcz, B. – Ke ész, M., … Pa aki, G. (2014): Ökoszisz éma szolgál a ások ól a kiskunsági Homokhá ság á sadal- mának szemszögéből. In Lengyel Szabolcs (sze k.): IX . Magya Te mésze édelmi Biológiai Kon e encia: „Tudományok ól a dön éshoza alig ” (70). Szeged Ko ách, I. & Kuče o á, E. (2006): The P ojec Class in Cen al Eu ope: The Czech and Hunga ian Cases. Sociologia Ru alis, 46 (1): 3–21. h p://doi.o g/10.1111/ j.1467-9523.2006.00403.x U olsó le öl és: 2016. 08. 26. Ko ács, É. (sze k.): Közösség anulmány. Nép ajzi Múzeum, Kommunikáció- és Mé- dia udományi Tanszék PTE-BTK, Budapes – Pécs, h p://commonline.hu/con - en /ko %C3%A1cs-%C3%A9 a-sze k-k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g anul- m%C3%A1ny U olsó le öl és: 2016. 08. 26. K ale, S. (1994): Ten s anda d Objec ions o Quali a i e Resea ch In e iews. Jou - nal o Phenomenological Psychology, 25 (2): 147–173. h p://doi.o g/10.1163/ 156916294X00016 U olsó le öl és: 2016. 08. 26. Le eb e, H. (1991): The P oduc ion o Space (1 edi ion). Wiley-Blackwell, Ox o d, OX, UK; Camb idge, Mass., USA Le enyei, L. (sze k.) (2004): Településku a ás I. L’Ha ma an. h p://www. e con- sul .eu/new/szo eges_h m/ elepku a as.h m U olsó le öl és: 2016. 08. 26. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/2 www. me sze ek.unideb.hu 62 Csu gó Be nade – Megyesi Boldizsá : Te üle i in eg áció és ejlesz éspoli ika TEMATIKUS TANULMÁNYOK – In eg áció – Dezin eg áció Ma sden, T. (2006): The oad owa ds sus ainable u al de elopmen : issues o heo- y, policy and p ac ice in a Eu opean con ex . In P. Cloke, T. Ma sden & P. Mooney (eds.): Handbook o Ru al S udies. SAGE: 201–212. Megyesi, B. (2012): Ins i u ions and ne wo ks in u al de elopmen : wo case s u- dies om Hunga y. In S e an Sjöblom – Kjell Ande sson – Te y Ma sden – Sa ah Ske a (eds.): Sus ainabili y and Sho - e m Policies: Imp o ing Go e nance in Spa ial Policy In e en ions. Ashga e, Su ey: 217–244. Megyesi, B. (2014): Fejlesz éspoli ika helyben: a á sadalmi őke és a ejlesz éspoli i- ka össze üggései a as á i és a lengyel ó i kis é ségben készül ese anulmányok alapján: [dok o i ézisek]. Socio.hu, 4 (3): 100–109. Moseley, M. (2003): Ru al De elopmen : P inciples and P ac ice. SAGE Mu doch, J. (2000): Ne wo ks — a new pa adigm o u al de elopmen ? Jou nal o Ru al S udies, 16 (4): 407–419. h p://doi.o g/10.1016/S0743-0167(00)00022-X U olsó le öl és: 2016. 08. 26. Ray, C. (1998): Cul u e, In ellec ual P ope y and Te i o ial Ru al De elopmen . So- ciologia Ru alis, 38 (1): 3–20. h p://doi.o g/10.1111/1467-9523.00060 U olsó le öl és: 2016. 08. 26. Ray, C. (2001): T ansna ional Co-ope a ion Be ween Ru al A eas: Elemen s o a Po- li ical Economy o EU Ru al De elopmen . Sociologia Ru alis, 41 (3): 279–295. h p://doi.o g/10.1111/1467-9523.00183 U olsó le öl és: 2016. 08. 26. Richa dson, T. (2000): Discou ses o Ru ali y in EU Spa ial Policy: The Eu opean Spa ial De elopmen Pe spec i e. Sociologia Ru alis, 40 (1): 53–71. h p://doi. o g/10.1111/1467-9523.00131 U olsó le öl és: 2016. 08. 26. Simmel, G. (2001): A nagy á os és a szellemi éle . In Váloga o á sadalomelméle i anulmányok. Gondola , Budapes : 223–233. Soja, E. W. (1989): Pos mode n Geog aphies: The Reasse ion o Space in C i ical So- cial Theo y. Ve so, London – New Yo k Tamáska, M. (2011): A idéki é emlékeze e. Ma in Opi z, Budapes h p://mek. oszk.hu/12300/12306/cimkes.h ml U olsó le öl és: 2016. 08. 26. an de Ploeg, J. D. (2009): The New Peasan ies: S uggles o Au onomy and Sus ai- nabili y in an E a o Empi e and Globaliza ion (1 edi ion). Rou ledge, London Van De Ploeg, J. D., & Ren ing, H. (2000): Impac and Po en ial: A Compa a i e Re- iew o Eu opean Ru al De elopmen P ac ices. Sociologia Ru alis, 40 (4): 529– 543. h p://doi.o g/10.1111/1467-9523.00165 U olsó le öl és: 2016. 08. 26. an de Ploeg, J. D., & Ren ing, H. (2004): Behind he ‘Redux’: A Rejoinde o Da id Goodman. Sociologia Ru alis, 44 (2): 234–242. h p://doi.o g/10.1111/j.1467- 9523.2004.00272.x U olsó le öl és: 2016. 08. 26. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/2 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Csu gó Be nade – Megyesi Boldizsá : Te üle i in eg áció és ejlesz éspoli ika 63 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – In eg áció – Dezin eg áció Van De Ploeg, J. D. – Ren ing, H. – B uno i, G. – Knickel, K. – Mannion, J. – Ma sden, T. – … Ven u a, F. (2000): Ru al De elopmen : F om P ac ices and Policies owa - ds Theo y. Sociologia Ru alis, 40 (4): 391–408. h p://doi.o g/10.1111/1467- 9523.00156 U olsó le öl és: 2016. 08. 26. Yin, R. K. (1994): Case s udy esea ch: design and me hods. Sage Publica ions