Változások vonzásában Szendrei Eszter: Törésvonalak. A rendszerváltás hatása Túrkeve társadalmára. Túrkeve, Túrkeve Kulturális Egyesület, 2011. 272 o.

ÖRSI JULIANNA Vál ozások onzásában Szend ei Esz e : Tö és onalak. A endsze ál ás ha ása Tú ke e á sadalmá a. Tú ke e, Tú ke e Kul u ális Egyesüle , 2011. 272 o. Eu ópa, és benne Magya o szág is, nagy á sadalmi á alakulásokon men á az elmúl ké é izedben. A poli ikai dön éseken alapuló endsze ál ás meg ál oz a a a ulajdon iszonyoka , amely ha ással ol a gazdasági éle e és a á sadalom a egya án . A ha ások mik o-szin ű bemu a ásá al oglalkozik Szend ei Esz e új köny ében. A sze ző egy olyan magya o szági kis á os álasz o izsgála a helyszínéül, amely a Nagyal öld közepén, Jász-Nagykun-Szolnok megyében ekszik Deb ecen ől és Szolnok ól kö ülbelül egyenlő á olság a. Tú ke e az al öldi mező á os ö eze agja, amely közelében alig an alu, így onzáskö ze e sincs. Közlekedési iszonyai há á- nyosak. Mindez ked ező lenül be olyásolja a elepülés ejlődésé . Az alig 10 eze lélek- számú á os lakosságszáma a 20. század második elében, de különösen napjainkban e ősen csökken. Tú ke e ki álasz ása azé is on os, me az újko ban (18-19. század) a pa ikulá is ki ál sággal és önálló közigazga ással endelkező Jász-Kun Ke üle hez a ozo . A 20. század közepén iszon poli ikai dön és kö e kez ében a nagyüzemi gazdálkodás min a- elepülése (első e melőszö e keze i á os) le . A ku a ás helyszínének ki álasz ásá sze encsésnek a juk, mi el a elepülésen és kö nyékén ko ábban is oly ak á sadalmi izsgála ok. A elepülés ö éne e, nép aj- za jól eldolgozo , o ásai őleg a 18. század ól olyama osan meg annak. Szend ei Esz e izsgála a időszakaszá a endsze ál ás u áni más él é ized- ben jelöli meg (1989-2004), ehá a endsze ál ás ól Magya o szágnak az Eu ópai Unióhoz aló csa lakozásáig. Valójában azonban ágabbak az időha á ok, me előz- ménykén 1951- ől mu a ja be a á os éle é , alamin á ekin és ad 2004-2010 közö i időszak ól is. A hangsúly ehá az á mene i ko szak a eszi, amely ől még ke és ilyen észle es, elepülésszin ű izsgála ö én Magya o szágon. Ö si Julianna: Vál ozások onzásában 151 A ku a ó 2001- ől nemze i és Eu ópai Közösségi ámoga ású p ojek ek ész - e őjekén és a Pécsi Tudományegye em dok o anduszakén égez e el á ó munkájá . Jelen köny kiadásá a Tú ke ei Kul u ális Egyesüle állal a el, melye o szágos és helyi szin ű ámoga ása is ol . Szend ei Esz e in e diszcipliná is ku a ás oly a o . A ö éne i és nép ajzi módsze eken kí ül elhasznál a a s a isz ika, a szociológia és a demog á ia o ásai , e edményei is. Ku a o a le él á ban, a múzeumban, az i a á- akban, elhasznál a a nemze közi és a hazai szaki odalom e edményei , de á ol as a a helyi saj ó, helyi kiad ányok anyagai is. Nagy hangsúly ek e e az egyéni beszélge é- sek e, meg igyelések e. Közel ké száz családo in e jú ol meg. El eze e az ú ja a szocialis a ko szakbeli és a mai eze őkhöz, „kulcsembe ekhez” is. Az egyéni éle u ak- ból úgy on le ál alánosí ás , hogy az s a isz ikákkal is alá ámasz ja. Szend ei Esz e szaki odalmi ájékozo sága hazai és kül öldi iszonyoka ille ően igen széleskö ű. A sze ző elada a ezú al a endsze ál ás ha ásának bemu a á- sa egy kis á os éle é e. E köny ben a poli ikai sze eplőkkel nem oglalkozik. A mak- o-gazdasági és á sadalmi ál ozásokba helyezi bele a ú ke ei ada oka . O szágos és megyei összehasonlí ás égeze például a demog á iai, egészségügyi, oglalkoz a ási, munkanélküliségi jellemzők ese ében. A kö nyező á osok közül Mező ú al, Kisúj- szállással és Kunszen má onnal hasonlí o a össze Tú ke é demog á iai, gazdasági, in as uk u ális ona kozásban. A Szend ei Esz e ál al el ajzol képe o ább á nyal- ha juk, ha a é ségben égze ku a ásokkal (Szabó László iszazugi, Ö si Julianna nagykunsági, Laki László kunhegyesi ku a ási e edményei) össze e jük. Szend ei Esz- e az ál ala ki űzö ku a ási célnak elege e . A sze ző nyomon kö e i a idéki ipa elepek megszűnésé , a nagyüzemi me- zőgazdaság lebon ásá . A helyükbe lépő mik o- és kis állalkozások (k , b , egyéni állalkozás) bá épí e ek a ko ábbi hagyományok a (szak udás), de őkeszegénység és kellő kapcsola háló nélkül csak nehezen alál ak piaco e mékeiknek. Külső állalkozó pedig – az in as uk ú a (közlekedés) hiányos ol a mia nem agy alig elepede meg Tú ke én. Az állami és uniós ámoga ásokkal csak ke esen ud ak élni. Mindez együ esen nagy okú munkanélkülisége okozo a á osban, amely elő e e í i a ked e- ző len mig ációs olyama o (a ia alok és a szakképze ek el ándo lásá ). Hosszú á- 152 METSZETEK 2013/4 on, ha nem kap a idék (és benne Tú ke e) nagyobb ámoga ás , nem udnak meg- e ősödni a állalkozások, a elepülés népesség-meg a ó képessége o ább omlik és a ejlődés nem biz osí o . A helyi á sadalom ko ábbi sze keze e megbomlo , e ősen á alakulóban an. A 20. század első elében mezőgazdasági jellegű elepülés a szocialis a ko szakban bá lassan ipa osodo , de a kialakulóban lé ő első gene ációs munkás é eg, ső az é elmi- ség éle módjá is á meg á sző ék a pa asz i onások. Az új gazdasági mechanizmus (1868- ól) a sz-pa asz ságnak biz osí o a a kisüzemi jö edelem kiegészí és (se és a - ás), ami az egész á os lakosságá a pozi í ha ással ol . A endsze ál ás u án a gazdasági sze keze á alakulása kiha ással ol a lokális á sadalom a is. A helyi á sadalom sze keze e még nem mu a s abil képe , de bizo- nyos csopo ok kialakulása má é zékelhe ő. Szend ei Esz e ö csopo o helyez el a á sadalmi anglé án: 1.) lecsúszók, 2.) szin en- a ók, 3.) küzdők, 4.) elő elépők, 5.) jómódúak – kiug ók. A legnagyobb számú a szin en- a ók csopo ja. Ehhez igazodik a öbbé-ke ésbé a öbbi ka egó iába a ozó is. A eljebbju ás csak ke eseknek sike ül, míg a lecsúszás eszélye egy e öbbeke é in . Az éle mód szin en a ása elsőso ban a kínálkozó munkalehe őségek kihasználásá al (alkalmi munka állalás) úgy-ahogy sike- ül. A á oskép egyes. Mu a ja az uniós ámoga ásokkal meg alósul in as uk u ális be uházásoka , de a á sadalmi agozódás is. Tú ke én az embe ek öbbsége még mindig családi kö elékben él, de má ide is begyű űzö a házassági kö elék nélküli együ élési o ma. Míg a 20. században a klasszikus ké gene ációs pa asz család (amely kapcsola o a o a ö zscsaláddal) ol a jellemző család ípus, má a á alakulóban an. A sze ző meg izsgál a a család műkö- désének gazdasági alapjá biz osí ó kö ülményeke új család ípusok kialakulásá jelzi. Nukleá is, á mene i- és álság modellek ől beszél. A nukleá is modellbe a klasszikus ( adicionális) családoka és a sze epcse és családoka so olja. Á mene i (ke e ) mo- dellnek a ö zscsaláddal együ működő nukleá is családo és a ö zscsaláddal együ - működő csonkacsaládo a ja. Válság modellnek a családalapí ás nehézségei el küz- dőke (szingli) és a gye mek elen éle á saka ne ezi. Ez a ka ego izálás is ideiglenes, Ö si Julianna: Vál ozások onzásában 153 inkább csak a olyama oka jelzi. A családku a ás o ább kell oly a ni ahhoz, hogy isz a képe kapjunk a elepülés családi iszonyai ól. Szend ei Esz e köny é égig ol as a az apasz aljuk, hogy a sze ző olyan „lá lele e ” ado Tú ke é ől, amely Magya o szágon sok hasonló elepülés jellemez. Bá a ejlődés e edményei e nem olyan észle ességgel é ki, de a p oblémák, enni a- lók jól lá ha ók. A ku a ó ezzel hí ja el az i ányí ók, a eze ők, a poli ikusok igyelmé , hogy hol kell segí eni, hogy a „Vidék Magya o szága” élhe őbb legyen.