Projekten innen, (vidék)fejlesztéspolitikán túl

BALOGH PÉTER P ojek en innen, ( idék) ejlesz éspoli ikán úl Czibe e Ibolya – Ko ách Im e (sze k.): Fejlesz éspoli ika – Vidék ejlesz és. Deb ecen, Deb eceni Egye emi Kiadó, 2013, 317 o. A Czibe e Ibolya és Ko ách Im e sze kesz ésében 2013-ban megjelen köny az első pillana okban kissé alán elbizony alaní ha ja az Ol asó : a a alomjegyzék á ekin ésé kö e ően sokkal inkább űnhe úgy, hogy – a címmel ellen é ben – nem a ejlesz éspoli iká ól, idék ejlesz és ől lesz szó, hanem pl. ideiglenes sze eze ek ke e ében zajló célmeg alósí ás ól; ún. p ojek ek ől. Közelebb ől meg izsgál a hama – a sze kesz ők, Czibe e és Ko ách indí ó anulmányának (P ojek dilemmák) elol asása u án azonnal – kide ül azonban, hogy a kö e nagyon is a címben megjelöl émá ól szól, mégpedig endkí ül – agy a kö e elol asása u án meggyőződéssel ogalmazha unk úgy is, a leginkább – adek á és ak uális megközelí ésben. Ha ugyanis ma á sadalom udóskén , szociológuskén az Eu ópai Unió – agy aká Magya o szág – szempon jából ejlesz éspoli iká ól, idék ejlesz és ől kell é ekezni, mindez annak ,,p ojek esí e sége” kapcsán é demes meg enni. A köny mindezek ényében a p ojek esí és olyama ának, jelenségének elméle i, koncepcionális há e ébe és egyes gyako la i apasz ala okba enged bepillan ás . A kö e – a sze kesz ők, Czibe e és Ko ách be eze ő-á ekin ő anulmányá leszámí a – ké ejeze e agol a já ja kö ül so endben a p ojek ek elméle i há e é , majd á ekin és ad néhány el é ő e üle en az alkalmazásukból leszű he ő őbb gyako la i apasz ala okból. Az alábbiakban ö iden megp óbáljuk bemu a ni, hogy mikén alko nak hasznos áloga ás a ájékozódni és/ agy anulni ágyók számá a a kö e ben közöl cikkek, kiemel e- áloga a azok őbb a almi elemeiből. Az első (A p ojek esí e ejlesz éspoli ika című) ejeze nyi ó anulmánya Ch is ophe Ray – a sze ző öbb í ással is kép isel e i magá a kö e ben – ollából szüle e (Nemze közi együ működés a idéki e üle ek közö : az EU idék ejlesz ésének poli ikai gazdasági elemei), melyben a sze ző be eze i az ol asó a e üle i alapú, agy pon osabban új a- e i o ializál ill. neoendogén uniós idék ejlesz és ál alános koncepcionális há e ébe, s ezen gondola i-koncepcionális ki ej és a LEADER p og am őbb elemeinek ki ej ésén ke esz ül illusz álja, alamin a apasz ala ok ényében ámu a néhány olyan s a égiai elem e, melyek alkalmazása ha ékonyabbá ehe i a ked ezményeze ek számá a a endsze ben aló sike es sze eplés . A be eze ő gondola oka kö e ően – az e ede ileg a Sociologia Ru alisban közöl anulmány – á ogó képe ad a LEADER-kezdeményezés ől. Ennek so án egy olyan 374 METSZETEK 2014/1. szám ejlesz éspoli ikai „kísé le ” – a sze ző sajá megne ezése – képe bon akozik ki az Ol asó elő , melynek so án a hangsúly az egy ado , közös cél é dekében a pa ne ség el e alapján – azaz a magán-, a köz- és az önkén es szek o együ es ész é elé el – működő inno a í , kislép ékű idék ejlesz és e helyeződik. Az együ működés jelen ősége azonban messze úlmu a azon, hogy ado sze eze – Helyi AkcióCsopo ; HACS – a magán-, a köz- és önkén es sz é a együ es be onásá al működik, mi el a ész e ők jól belá ha ó é dekeiken és önálló ejlődési készségükön kí ül o málisan is – a köl ség e ésük össze é elének kö e kez ében – más é ségekkel/nemze ekkel aló együ működés e annak ösz önöz e. Az együ működés ezen u óbbi o mája (az ún. TCP) egy in e lokális kapcsola endsze kiépí ésé e ad lehe ősége , mely öbb ekin e ben is előnyökhöz ju a ha ja a ész e őke (legyenek azok a hasonlóságból agy éppenséggel a különbözőségből akadó előnyök, agy a piac a lépés könnyí ő ill. az alkupozíció nö elő k i ikus ömeg elé ése). A anulmány mindezek ényében (ille e kö e ően) ezen TCP-ke eszi gó cső alá – elsőkén koncepcionálisan, majd pedig empi ikusan. Rendsze szin en a é ségek/nemze ek közö i együ működések egyik a almi ényezője az ál aluk becsa o názo és á amol a o ka egó ia, mely lehe (1) a ágan é elmeze kul ú a alamely eleme, agy öl he i (2) személyek (pl. u is ák, ogyasz ók cse éje) és dolgok á amlásá is. To ábbi lehe őség a TCP-k működ e ésén ke esz ül (3) a p og am i án i igyelem elkel ése, ille e az abba aló bekapcsolódás igényének elkel ése az e edmények széleskö ű bemu a ása é én, alamin az, hogy (4) a ész e ők módsze eke és szabályoka alakí ha nak ki agy aká eze he nek be, ily módon hozzájá ul a egy olyan jö őbeni idék ejlesz ési endsze kialakulásához ille e meg e em éséhez, melye maguk a e üle i egységek s uk u álnak. Mindezen lehe séges lehe őségek bemu a ásá kö e ően a sze ző el ázolja a gazdasági (pl. kul u ális őke elhalmozásának-, a koope ációból szá mazó előnyök kihasználásának-, a közös piac a lépés-, lobbi e ékenység lehe ősége) alamin egyéb előnyöke (pl. kapcsola ok ki e jesz ése, kul u ális sokszínűség e ősí ése, eu opaizálódás). A TCP-k működéséből empi ikusan le onha ó apasz ala oka a ku a ó az 1997. és 2000. közö kialakí o nemze ek közö i együ működések ada aiból onja le. Az egyik ő ké dés i az a endsze ben aló ész é el sike essége kapcsán, hogy an-e lehe őség bá mi éle hie a chikus s uk ú a kialakulásá a. Ennek meg álaszolásához HACS-ok működési kö ülményei e kell a igyelme összpon osí anunk, s a ku a ó megannyi ényező (pl. idő, meglé ő e ő o ások) el á , melyeknek jelen ősége lehe . A köz e len kezdeményező- ész e ő akciócsopo ok szin je u án az EU o szágai ille e égiói sze in i különbségek e mu a á a ku a ó – s égkö e kez e éskén meg ogalmazza, hogy az á ekin e ada ok a a – a szociológiai szempon ból endkí ül lényeges e edmény e – engednek kö e kez e ni, hogy lé ezik hie a chia a LEADER II. endsze ében, azaz a TCP-k eloszlása jelen ős különbségeke mu a . Az előbbi, a endsze ho izon ális/in e lokális aspek usához kapcsolódó kö e kez e és még jelen ősebbé eszi, amiko annak e ikális; agyis a közpon ból a helyi e üle ek elé aló á amlások á gyalásá al oly a ódik a bemu a ás. Ebben az aspek usban a idék ejlesz és eme endsze e a edisz ibúció sajá os o májakén jelenik meg, melynek egyik kiemel jellemzője, hogy megannyi ényező ke ül á adás a, Balogh Pé e – P ojek en innen, ( idék) ejlesz éspoli ikán úl 375 á á amol a ás a a közpon i szin ől a helyi szin elé. A sze ző – zá ó gondola ainak meg ogalmazásá megelőzően – a endsze hie a chikus működés e hajlamos észe és annak edisz ibu í üzemmódja közö e em kapcsola o , s – egyebek melle – ámu a , hogy az alul ól sze eződés so án kialakul hie a chia a edisz ibu í működési mód szempon jából nagy jelen őséggel bí , amennyiben a ked ezőbb helyze be ke ülők inkább álha nak az új aosz o o ások ked ezményeze jei é. Ray ezen anulmánya alapján á ogó képe kapha unk ehá az együ működési p ojek eken ke esz ül sze eződő uniós idék ejlesz és ől. A gondola i-koncepcionális isz ázó ejeze második észekén a sze kesz ők S e an Sjöblom í ásá al (Be eze ő: a p ojek esí e közsz é a elé – a p ojek esí és jelensége) ál alánosabban eze ik be az Ol asó a p ojek esí és há e ébe. A sze ző a p ojek ek jelen őségének nö ekedésé a közsz é a működésének, elada ellá ásának ekin e ében úgy in e p e álja, min a ko mányza elől a ko mányzás elé aló elmozdulás – amennyiben u óbbi az önmaguka i ányí ó, hálóza osodo sze eplők e épül –, ami pá huzamosan összekapcsolód a egyéb olyama okkal (pl. eu opanizáció és globalizáció, in o mációs á sadalom és kul u ális szé ö edeze ség) a endsze komplexi ásának jelen ős megnö ekedéséhez eze e . Ezen komplexi ás hí a éle e a ke éssé elő elá ha ó és szoka lan helyze ekhez aló alkalmazkodás adek á abb, jellemzően ideiglenes sze eze o májában megjelenő módjá ; a p ojek e ille e a p ojek menedzsmen e . A közigazga ás szempon jából ehá a p ojek ek elő é be ke ülése mindenek elő lehe ősége biz osí a a, hogy a – o ább a is elelőssége iselő – ko mányza ok képesek legyenek elege enni a e ikális és ho izon ális összekapcsolásá a. Sjöblom a p ojek megha á ozásako kiemeli annak ideiglenes jellegé – legyen szó aká egysze i e ő eszí és ől agy ennek ke e e adó sze eze ől –, s őbb jellemzői az állandó sze eze ekkel, a lineá is sze ezéssel aló össze e ésben ej i ki (a be ogadás segí ő áb ákkal illusz ál a) – annál is inkább, mi el a közsz é ában a p ojek ek jellemzően ilyen állandó sze eze ekbe illeszkednek be. Ezen ogalmi isz ázás kö e ően a p ojek esí és ké szemszögből is elemzés e ke ül; az ins umen ális megközelí és egy aj a acionális álomkén é elmezi, míg a s a égiai szempon a kö nyeze jellemzőinek számba é elé e épül. Előbbi; azaz az ins umen ális, acionalizálás a és ha ékony ko mányzás a épí e megközelí és az új közigazga ási menedzsmen s a égiák (New Public Managemen ; NPM) elől in e p e álja a sze ző, ahol az állam elada á a úgy ekin enek min a sze eze ek közö i ho izon ális együ működésének, kapcsola ának elősegí ése. Ebben a ekin e ben ogalmilag négy o mába so olja ille e endsze ezi ké dimenzió (kapcsolódási é ék: ho izon ális/ e ikális; közigazga ási é ék: legi imizáció/ha ékonyság) men én a közsz é a p ojek esí ésé . Ezen o mák bemu a ásá al oly a a – a ho izon ális-legi imizációs aspek usban – (1) a p ojek eke min a közpon i állam legi imizációs és újjásze ezési eszközei é elmezi Sjöblom, amennyiben a közigazga ási e o mok öbbsége ideiglenes sze eze ek ke e ében zajlik. A (2) p ojek ek min az e ő o ás- üggőséggel aló küszködés eszközei (ho izon ális- ha ékonysági kombináció) lényegében kompenzációs/ex a inanszí ozási mechanizmusok. A (3) p ojek ek lehe nek az uniós poli ika agállamokon belüli legi imációjának eszközei ( e ikális-legi imizációs aspek us), elsőso ban a 376 METSZETEK 2014/1. szám idék ejlesz és és a egionális ejlesz és e üle én: pl. az é in e ek poli ikai olyama okba aló – p ojek eken ke esz ül ö énő – be onása é én. Végül ( e ikális- ha ékonysági aspek usból) a p ojek ek (4) köz e í ő sze ephez ju ha nak a e ikális közigazga ásban; az EU és agállamai közö i iszonyla ban. A közigazga ási sze eze ek – p ojek ek é én meg alósuló – á alakulásá al, ál ozásá al a p ojek esedés s a égiai dimenziója ke e ében oglalkozik a sze ző, ami ulajdonképpen – a ogalmi isz aság é dekében i is – ké szempon ( ál ozás kö ülményei: e ősek/gyengék, é in e sze eplők ál ozás i án i o ien ációja: e ős/gyenge) sze in képze négy ípus a edukál a mu a be. A p ojek eknek ennek meg elelően egyik s a égiai célja lehe a (1) szimbolikus poli ika, amiko is alódi ál ozás i án i szándék és kö ülmény egya án gyenge, a p ojek mindössze lá sza e ékenység, a cselek és helye esí ése. Amennyiben a kö ülmények ál ozásoka ennének szükségessé, azonban az é in e ek kö ében gyenge az a a aló készség agy képesség (pl. e ő o áshiány, személyes indí ékok mia ), a p ojek (2) a kon lik uscsökken és, ille e a s abili ás megő zésének eszköze lehe . Fo dí o ese ben – azaz ha a sze eze ek kon ex usa nem se ken i a ál ozás , azonban az é in e ek kö ében e ős ez a szándék – a p ojek ek (3) a ke esz ül e gődés, ille e a káosz leküzdésének udományá jelen he ik. Azonban ha mind a kö nyeze , mind az é in e ek e ősen o ien ál ak a ál ozás a, a p ojek ki eljesedhe (4) inno áció o májában – legyen szó aká ö le ől, olyama ól, gyako la ól agy e mék ől. A Sjöblom ál al be eze e és kidolgozo klasszi ikáció ille e ípusalko ás ellá ja ehá az Ol asó mindazzal a ogalmi endsze el, melynek é én é elmezhe ő é álik a közsz é a p ojek esedése. Az előző – ebben a ekin e ben min a közsz é a p ojek esedési olyama ai ól ál alánosságban é ekező – cikkhez iszonyí a Ba abás Esz e , Kézy Béla és Komádi Mónika anulmányukban (Önko mányza iság és p ojek esí és) a en i ál alánosság ól közelí e az önko mányza i sz é a ona kozásában ekin ik á a p ojek esedés jelenségé . Munkájuk egy ha á on á nyúló p ojek ke e ében meg alósuló sze eze ejlesz ési ku a ás e edményei ől; legpon osabban az önko mányza i menedzsmen ejlesz és EU-beli legjobb gyako la ainak endsze ezése és adap álha ósága so án el á apasz ala okból ad é ékes á ekin és . A ku a ás módsze ani alapel einek és eszközeinek (szekunde ku a ás, szakmai in e jú, ese anulmány) el ázolásá kö e ően a elepülések működésének sokszínűségé ől, s az önko mányza ok ebben be öl ö sze epé ől ille e lehe őségé ől kap képe az Ol asó. A szé ap ózódo ságból, a u insze ű e ékenységekből, a közös célok és a e ezés hiányából, a sod ódásból akadó (jelenlegi) ked ező len helyze e megoldás kínál a anulmány ál al el ázol és ki ejlesz e élhe ő elepülés modell. A nemze közi és hazai apasz ala ok szin ézisé e épülő koncepció az élhe ő elepülések alko óelemeikén , „hozzá alóikén ” a munkalehe őségeke ; a kö nyeze i enn a ha óságo ; a udományos, kul u ális, szabadidős lehe őségeke ; az in as uk ú á ; a közösségi lé e ; alamin a ( acionális) önko mányza i i ányí ás (ha ékony, gyo s, mode n menedzsmen echnikák, állampolgá i ész é el) azonosí ják. Ezen u óbbi el é eleknek aló meg elelés ga an álha ja az önko mányza i ál ozásmenedzsmen – melynek leg őbb elemei a ku a ók endsze eze en és ilágosan, példákkal illusz ál a az Balogh Pé e – P ojek en innen, ( idék) ejlesz éspoli ikán úl 377 Ol asó elé á ják. Megisme kedhe ünk és észle es á ekin és kapha unk i a elada e o m (a meg elelő szolgál a ásoka meg elelő módon megha á ozni és elé he ő é enni), a sze ződésmenedzsmen (a poli ika, a közigazga ás és ha madik sze eze ek közö i elada ok, ille ékességek o mális leha á olása), a sze eze i s uk ú a á alakí ásának (pl. az éssze ű len és ke éssé ha ékony elépí és elszámolása, ko ekciója), az ( eljesí ménymé ésen és ha ásmé ésen alapuló) ou pu o ien ál kon olling, a humáne ő o ás- ejlesz és (pl. a ki álasz ásnál igyelembe e ulajdonságok- és az ösz önzési-é ékelési endsze elül izsgála a1), a ( á sadalmi köl ségek becslésé is igyelembe e ő) szabályozási ha ás izsgála alamin az in eg ál ál ozásmenedzsmen (a ál ozási olyama ok e ezése, menedzsmen je és kon ollingja, ennek sike ényezői és akadályai) mozzana ai ól. A sze zők a ogalmi- gondola i á ekin és kö e ően anulmányuka egy, a magya és omán közigazga ásban egya án alkalmazha ó gyako la i kéziköny el egészí ik ki, melyben észle ekbe menően és e ékenységo ien ál an segí ik az é in e eke az élhe ő modell meg alósí ásához eze ő lépések meg e ezésében, meg alósí ásában és moni o ozásában. Czibe e Ibolya gondola mene e o ább eze ő anulmánya (P ojek ek a sze eze ekben) mindenek elő a p ojek ek min az ideiglenes sze eze ek képé á ja az Ol asó elé, azonban a ogalmi jellemzés ke e ében elhí ja a igyelme a p ojek ek el e jedésének á sadalmi, ha almi és edisz ibúciós aspek usai a is. Számos i odalmi o ás elhasználásá al á ekin és kapunk a ól, hogy mikén lehe séges ipizálni a p ojek eke , s ké dimenzió men én a anulmány is be eze ka ego izálás : egy ész a p ojek ek é én elé he ő e edmények alapján elkülöní he ők a (1) be uházási- ( e mék előállí ás agy szolgál a ás biz osí ása a középpon ban), a ku a ási és ejlesz ési- (új e mék agy echnológia kialakí ása, meglé ő ja í ása a hangsúlyos), alamin a (3) sze eze ejlesz ési (működési kö ülmények és el é elek á alakí ása a á e edmény) p ojek ek. A sze eze i p ojek ben ész e ő sze eplők kö é ekin e pedig elkülönülnek a (1) belső- (a eljesí és a kezdeményező égzi), a (2) külső- (köz eműködők e épülő) és a (3) egyes p ojek ek. Ez kö e ően a p ojek inanszí ozás min a külső o ások be onásának őbb okai , há e é (közszolgál a ások de egulációja, állami őkebe ek e ések p i a izációja) és dilemmái ekin i á Czibe e, amelynek kapcsán – uniós szin en ki ejeze en – lényeges elemkén jelenik meg a ámoga ások ké déskö e, ille e azok lehe séges e seny o zí ó ha ásának igyelembe é ele. A ál oza os s uk u ális o mák ellené e ezen inanszí ozási mód alapel ei azonosnak ekin he ők, melyekből – egyebek melle – kide ül, hogy ez a pénzügyi kons ukció jellemzően ké észből áll össze (a be ek e e sajá őké el kiegészül e), hogy jellemzően pó lólagos be uházásoka esz lehe ő é, és hogy a magánszek o pénzügyileg ha ékonyabban égez ilyen e ékenységeke , azonban az állami szek o jelen ősége ko án sem elhanyagolha ó, amennyiben jellemzően hosszú á ú p ojek ek ese ében a meg elelő poli ikai aka a biz osí ása elengedhe e len. I eze i be Czibe e az é dekcsopo ok elemzésének szükségességé a p ojek ek éle ében, 1 Az Ol asóban némi hiányé ze e kel he , hogy ezen éma e üle en a személyze menedzsmen ki ej ése ke e ében a anulmány egy áb á a hi a kozik, mely azonban nem kapo helye a anulmányban. 378 METSZETEK 2014/1. szám amennyiben u óbbiak lényegében mindig bizonyos é dekcsopo ok szolgála ában jönnek lé e. Ez a kö ülmény ké déskén e i el, hogy ajon miképpen biz osí ha ó, hogy alóban az é dekel ek számá a alósí son meg céloka a p ojek – o ább bonyolí a a p oblémá az é dekkon lik usok lehe őségé el. A p ojek ek é in e é dekcsopo jai lehe nek a sze eze en belüliek agy a p ojek ulajdonosi kö ön kí üliek, ille e – más megközelí ésben – az é dekcsopo ok számos (pl. gazdasági, külde ésből akadó, előnysze zési, poli ikai ámoga áshoz-, éle minőséghez-, biz onsághoz kapcsolódó) é deke elölelhe nek. A jellemzően sze eze i p ojek ek ese ében az é dekcsopo ok jelen őségé a ku a ó sze eze szociológiai megközelí ésben, azon belül is a ha almi endsze működése szempon jából is elemzi. A p ojek ek ado sze eze be aló illeszkedésének, illesz ésének lehe séges módjai kapcsán há om modell ől (1, lineá is- unkcionális; 2, p ojek e o ien ál ; alamin a lényegében kombináció meg es esí ő 3, má ix-s uk ú a) kapunk alapos – a sze eze i szin ek és sze eplők köz i o mális és in o mális kapcsola ok, áb ákkal is szemlél e e bemu a ásán ke esz ül – á ekin és , ami a p ojek csapa ok ( eam) min a p ojek ben együ működő munkacsopo ok jellemzése, alamin a delegálás, a elelősségek és a ke ős üggőség (az ideiglenes p ojek sze eze ben ese legesen elme ülő azon kö ülményből szá mazó helyze , hogy ado , a p ojek ben is ész e ő munka á snak öbb ele ese an) p oblema ikájának elemzése kö e . A sze eze ekben jelenlé ő in e pe szonális iszonyok a p ojek ek minden ész e őjé , de mindenek elő a p ojek eze ő állí ják közpon i sze epbe, akinek sajá os pozíciója öbb ekin e ben is (pl. o mális ha áskö , é ékelés, mo i áció nehézségei) megoldandó helyze e e edményez, ami indokol á eszi a külön éle – dominánsan humán – képességek á ekin ésé , s a anulmány ezek jelen őségé igyelembe é e á gyalja a külön éle eze ési s ílusoka és módsze eke . Mindezek eze nek el a p ojek menedzsmen min a eze és udomány speci ikus e üle ének beazonosí ásához és á ogó – a ko ábbi modellekhez kapcsol – elemzéséhez, így nyúj a eljes, leke ekí e á ekin és a p ojek ek sze eze i kö nyeze ben aló alkalmazásá ól. Úgy is ekin he ünk Czibe e előző anulmányá a, mely lezá egy, jellemzően a p ojek ek sze eze i – ál alános közigazga ásbeli, önko mányza i – aspek usá al oglalkozó kisebb al émá , s úgy is, mely új émá(ka) e el ille e eze be, mely(ek) ől az Ol asó a kö e eme ejeze ének kö e kező anulmányai ke e ében észle esebben is ájékozódha . Ray i közöl második – szin én a Sociologia Ru alisból szá mazó – anulmánya (Kul ú a, in ellek uális ulajdon és a e üle i alapú idék ejlesz és) ugyanis az immá ágabb á sadalmi kon ex us középpon ba állí ásá al eze i be az Ol asó a kul ú agazdaság koncepciójába. Mindez a sze ző ál alánosságban úgy in e p e álja, min a idék ejlesz ésben a gazdaság helyi i ányí ásának igényé a kul u ális iden i ás (újbóli) elé ékelése é én. Megisme he jük a kul ú agazdaság gazdasági (lé én e melők és ogyasz ók endsze e) és kul u ális (a gazdaság öld ajzi; helyi- e üle i á sze eződése) aspek usai , alamin a ogalom há om o ásá (1, posz indusz iális á sadalom a jelkép endsze ek jelen őssé álásá al; 2, uniós idék ejlesz ési poli ika a LEADER p og ammal illusz ál a; 3, a kul u ális égiók egionalizmusa) is. Az ily módon lé ejö kul ú agazdaság működésmódjai ekin e a sze ző négy – egy közös áb ába in eg ál an is bemu a o – Balogh Pé e – P ojek en innen, ( idék) ejlesz éspoli ikán úl 379 o má különí el, melyek lényegében a idék ejlesz és s a égiai hangsúlyel olódásai kép iselik. A (1) helyi/ egionális kul ú a á u á é ele a (sze eágazó) lokális iden i ásjegyek kialakí ásá és kihasználásá jelen i, míg a (2) e üle i iden i ás külső eklámozása a e üle széleskö ű megisme e ésé és az abból szá mazó előnyök (pl. uniós alapok megsze zése, bekapcsolódás a dön éshoza alba) elé ésé eszi lehe ő é. A helyi közösségek min célcsopo az alapja a kö e kező (3) működési módnak, ahol a cél a helyi e ő o ások mobilizálása, ak i izálása (LEADER). Végül a kul ú agazdaság no ma í lehe őségeke (4) is ej magában – jellemzően a helyi szin e édelmez e a globális olyama okban. A koncepció issza é ő és hangsúlyos eleme a helyi szin ille e a lokális udás jelen őssége, ami ezé Ray bő ebben is ki ej ké koncepció (meglé ő lokális udás elélesz ése ille e lokális udás el alálása) össze e ése men én, s ehhez kapcsolódóan é ekezik a (kisebbségi) nyel (ek) on osságá ól is min a lokális udások lé ehozásának po enciális eszközé ől. A kul u ális iden i ás azonban a helyi udás ille e lokális elemek melle külső, ex alokális ényezők ügg énye is, ami a sze ző pl. a o mális szabályozásnak a (helyi) szellemi ulajdon édelmében be öl ö sze epé el agy a helyi u isz ikai e mékek au en ikusságának, hi elességének p oblema ikájá al demons ál. A sze ző zá áskén egy, a szimbolikus kons ukció helyi olyama ainak megisme ésé e ö ek ő elemzői i ány onala ja asol a kul ú agazdaság anulmányozásához. Egy, a P ojek ek a sze eze ekben című anulmány ál al megemlí e másik p obléma e üle el; a p ojek esí e ejlesz éspoli ika kö e kez ében á s uk u álódó ha alommegosz ás endsze ében közpon i sze epe be öl ő ún. p ojek osz állyal oglalkozik Ko ách Im e Szociológia Szemléből szá mazó, á í és kibő í e anulmánya (A elemelkedő p ojek osz ály). A p obléma kiindulópon ja, hogy a ( idék) ejlesz ési poli ika p ojek esí ésé kö e ően új o mája, endje alakul ki a edisz ibúciónak ( ész é eli ~) – mindez a sze ző a LEADER alapján illusz álja –, ahol a ejlesz ési o ásoké olyó e seny közpon i szabályozásá össze e ebb o mák (helyi sze eplők hálóza ainak középpon ba ke ülése) ál ják el. Ebben az új e ő é ben, a (helyi) ha almi szegmensben alálja meg ille e alakí ja ki helyé , pozíciójá új sze eplőkén a dön ően szaké elme, in ellek uális őkéje é én kulcspozícióba ke ülő p ojek osz ály, mely olyama o í , spanyol, olasz, inn példákon ke esz ül is nyomon kö e he jük Ko ách anulmányban, ille e a magya o szági iszonyoka is bemu a ja a sze ző. Az új á sadalmi ka egó ia osz álykén aló é elmezéséhez a szolgál a ó osz ály ogalmán ke esz ül eze az ú , s sajá os jellemzője a p ojek osz álynak, hogy köz e í ő sze epe lá el – mi öbb: ezen unkció osz ályhelyze ének megha á ozó eleme. U óbbi ehá köz e lenül a edisz ibúció endsze éhez kö ődik – s nem pedig elsődlegesen gazdasághoz –, így olyama os legi imizációs kénysze jellemző a p ojek osz ály a. Ko ách Ma x, Webe és Bou dieu koncepcióinak ényében egya án é elmezi a p ojek osz ály bizonyos jellegze ességei , és amelle é el, hogy a edisz ibúció ilyen o mában ö énő á alakulása új aj a egyenlő lenségeke hoz lé e. Ezzel összekapcsolód a á sadalmi szin en a p ojek osz ály megjelenése a ha alommegosz ás és helyi ha alomgyako lás, a udás elhasználás módjai egya án jelen ősen á o málja, s Ko ách a a igyelmez e , hogy ez a dön ően anyagi szempon ok ál al o ien ál menedzse i udás a á sadalom ól szóló udás más o mái is elülí ha ja. 380 METSZETEK 2014/1. szám Az első ejeze e Da as Ágnes és Fe ge Zsuzsa anulmánya (Gye ekesély p og amok kis é ségi alkalmazása. A gyako la dilemmái és anulságai) zá ja, mely egy g andiózus, hosszú á ú (2007-2032) állalkozás, a „Legyen jobb a gye mekeknek” Nemze i S a égia gene ációs p og amja kapcsán el e ődő e ezési-koncepcionális dilemmáka á ja az Ol asó elé. A p og am a kis é ségeke állí ja a bea a kozás e üle i lép ékének középpon jába, s a Szécsényi kis é ségben zajló kísé le i meg alósí ás, ille e a kis é ségi ki e jesz és kapcsán ekin i á a leg őbb el i ké déseke . A sze zők bemu a ják a s a égia há e é , a nö ek ő egyenlő lenségeke min ki ál ó ényező , a – hánya a o majd ellehe e lenülő – meg alósí ás sze eze i-in as uk u ális há e é és elépí ésé , ha áskö é ille e ko lá ai . A bemu a ásból isz án kö e he ő, ahogyan az időben elő e halad a okoza osan me ülnek el a p og am sike ességé csökken ő ille e gá ló – jellemzően külső (pl. e ő o ások endelkezés e nem állása), gyak an poli ikai – ényezők, melyek idő el má a lényegi szakmai elada ok (pl. a ké i ányú anszmissziós e ékenység) ellá ásá is jelen ősen be olyásol ák. A p og am dilemmáinak egyik gyűj őcsopo ja a komplexi ás ké dése kö é összpon osul, mely megannyi dimenzióban (cselek ési szin ek, -idő á ok, - e üle ek, -szek o ok) megjelen , s ami öbb ekin e ben is elég elenségek jellemez ek. Lényeges p oblémakén kezelik a sze zők az időbeli e ezhe őség ké désé , s ámu a nak annak nehézségé e, hogy egy jellemzően á sadalmi olyama ok ál oz( a )ásá elé ni célzó hosszú á ú p og am mikén ámasz ha ó alá a szükséges o ásokkal, ille e hogy mennyiben (nem) p ojek esí he ő. A dilemmák másik csopo ja a célzás nehézségeihez kö ődik, amelynek megoldása a okoza os uni e zalizmus é elmében a e üle i célzás le , azonban a csopo os-egyéni al e na í apá oshoz kö ődő dön ési helyze , az anyagi-nem anyagi ászo ul ság el é eleinek igyelembe é ele kellően á nyal á eszi a p oblémá . A oma kisebbség in eg ációja a p og am szempon jából szin én kulcské déskén me ül el – s nem csak abban az é elemben, hogy a bea a kozás célcsopo ja közö sze epelhe nek, hanem min a p og am ak í alakí ói is sze ephez ju ha nak. Ez azonban számos kö ülmény (pl. a o mális, önko mányza i dön éshoza alból aló kima adás ille e kizá ság, a nem oma lakosok hely elení ése) akadályoz a és ez a apasz ala a á sadalompoli ikai p og amok jó célzásának nehézségei e is ái ányí ja a igyelme . A széles kö ben el e jed (in ézményi, á sadalmi) szemléle módok, előí éle ek ál oz a ha ósága – ille e ennek hiánya – szin én akadályoka gö dí a gye mekszegénység kezelésének ú jába. A kezdeményezés enn a ha ósága, a p ojek ek e edményeinek o ább i ele dön ően a o ások hiánya mia ü közik akadályba – ami a helyben endelkezés e álló belső e ő o ások agy egyéb megoldások (pl. pénz e melő in ézmények) némileg csillapí ha n(án)ak –, s ez a dilemma magának a p og amnak az elindí ásá is megké dőjelezhe i. A p og am és az abban ész e ő, kí ül ől é kező szakembe ek helyi el ogado sága és a elük aló együ működési hajlandóság és -képesség szin én nem elhanyagolha ó ényezők, s a ked ező, koope a í közeg kialakí ása sok be ek e e ene giá igényel. A sze zők égül a mé ések kapcsán elme ülő – szin e eloldha a lan – dilemmáka (minél öbbe meg udni a p og am e edményei ől minimális o ások és adminisz a í ehe melle ), ille e ennek megoldási módjai (pl. indiká o ok használa a, há é -in o mációk- ille e su ey-ada ok gyűj ése, á ogó és észleges moni o ozás) ázolják el. A p ojek esí e Balogh Pé e – P ojek en innen, ( idék) ejlesz éspoli ikán úl 381 ejlesz éspoli ika ejeze zá ó anulmánya ehá az Ol asó elé á ja, hogy mikén – nem – lehe séges á sadalompoli ikai p og amo p ojek esí eni. A kö e második, ö idebb – ö anulmány a almazó – ejeze ében (A működő p ojek , ille e Működési apasz ala ok, ejlesz ési i ányok) a sze kesz ők olyan cikkeke endez ek össze, melyek a p ojek esí e ejlesz éspoli ika meg alósí ásának, gyako la i működésének egyes aspek usai á ják az Ol asó elé. A dolgoza ok so á mos is Ch is ophe Ray egy – a kö e ben immá ha madik, e ede iben be eze ő a Sociologia Ru alis 2000-es LEADER különszámában – munkája (Az EU LEADER p og amja: a idék ejlesz és labo a ó iuma) nyi ja, melyben a sze ző a LEADER p og am lehe séges szociológiai-geog á iai elemzési i ány onalai ázolja el. A p og am há e ének á ekin ése melle néhány é e ol asha unk a LEADER jelen ék elensége melle (elenyésző észesedés a S uk u ális Alapokban, nem minden o szágban példa ill. előzmény nélküli újdonság az endogén ejlesz ési modell), de öbb szól ezen élemény ellen (mode n, ső posz mode n bea a kozási o ma, a pán- eu ópai uniós együ működések labo a ó iuma, á ül e he őség). A jelenség lehe séges szociológiai – elméle i agy empi ikus – elemzési módjai közö egy ész (1) a LEADER- min a k ázi-piacosí o idék ejlesz és azonosí ja be. Más ész (2) izsgálha ó úgy a p og am min a idék ejlesz és poli izálódása ille e demok a izálása, alamin (3) az endogén ejlődéssel együ min disku zus. Végeze ül (4) a ku a ók ekin he nek a LEADER- e min pe szonalis a ejlesz ési gyako la a, ami elsődlegesen nem az azonnali e edményekben, hanem ej e ebb képességek ki ejlődésében/ ejlesz ésében (pl. koope áció, szolida i ás) é he ő e en. Kjell Ande son a idék ejlesz és inno szági gyako la ának – ellen mondásos – apasz ala ai a hí ja el a igyelme elemzésében (A idék ejlesz és összehangolása p ojek eken ke esz ül: a idéki Finno szág „inno ációs pa adoxona”). A p obléma el e és abból indul ki, hogy a pályáza ok és a p ojek menedzsmen egy e jelen ősebbé ál ak a közigazga ásban, mely olyama nak jellemzően a ked ező len kö e kezményei e mu a á in e jús apasz ala ai alapján a ku a ó. Má szaki odalmilag is dön ően elhanyagol émakén azonosí ja a p ojek ek közsz é ában be öl ö sze epé , majd néhány ki é el, s ez kö e ően a inn egionális ejlesz ési sz é a p ojek jeinek bemu a ása u án á gyalja az u óbbiak a jellemző inno ációs pa adoxon . É elése sze in a helyze abból akad, hogy Finno szágban a S uk u ális Alapok alapel ei közö a ják számon az inno áció is, így ez a egionális ejlesz ési gyako la ban nagy hangsúly kap. Pon osabban kapna – s ebből adódik a pa adoxon –, mi el az elma ado abb, jellemzően ejlesz és e szo uló e üle ek ese ében a legkisebb az inno ációs po enciál. A ku a ó a p obléma o ábbi ki ej ése so án annak öbb aspek usá – a p o esszionalizál p ojek ek, a nők egyenlő len sze epe a p ojek munkában, a inanszí ozáshoz kö ö enn a ha óság – is bemu a ja, s lehe séges megoldásakén az inno ációs kö e elmény megszün e ésé e i el. Az első ejeze ben sze eplő anulmányukban ál alánosan el ázol gye ekp og am 11 kis é ségben zajló meg alósí ásának gyako la i apasz ala ai á ja az Ol asó elé második cikkében (A gye ekp og am kis é ségi sze eződése) Da as Ágnes és Fe ge Zsuzsa. A bemu a ás a Szécsényi kis é ségbeli kísé le és a öbbi kis é ségbeli ki e jesz és pá huzamosságai és el é ései e egya án ki é . Ezek egyik