A radikalizmus inkubációja Magyarországon – Sopron és Ózd esete

METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Sik Domonkos: A adikalizmus inkubációja Magya o szágon 79 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Radikalizmusok az új ku a ások ük ében A adikalizmus inkubációja Magya o szágon – Sop on és Ózd ese e1 SIK DOMONKOS Eö ös Lo ánd Tudományegye emTá sadalom udományi Ka Szociológia In éze ABSZTRAKT A anulmány az elemzi, hogyan é elmezik a ia alok a múl a és hogyan é ékelik a jelen , és ezzel össze üggésben milyen poli ikai iselkedésmin ák jellemzik őke . Alapjául a mode nizáció ké , egymással ellen é es kons ellációjában, Sop onban és Ózdon le oly a o élig s uk u ál in e júk (n=60) szolgál ak. Előszö a á sadalmi és poli ikai p oblémák észlelése, alamin az ezek e ado poli ikai álaszok ke ülnek összehasonlí ás a. E e épí e a poli ikai kul ú a „ e- mény esz e ” és „közönyös” ideál ípusa ke ül bemu a ás a. Ezek együ esen e em enek lehe- ősége az an idemok a ikus endenciák megszüle ése és za a alan ejlődése számá a, ilyen é elemben elő el é elei a „ adikalizmus inkubációjának”. KULCSSZAVAK: poli ikai kul ú a, mode nizáció, adikalizmus, Magya o szág ABSTRACT Incuba ing adicalism in Hunga y – he case o Sop on and Ózd The pape analyses young people’s in e p e a ion o he pas , e alua ion o he p esen and po- li ical beha iou pa e ns based on semi-s uc u ed in e iews (n=60) conduc ed in wo con a- s ing cons ella ions o mode niza ion, Sop on and Ózd. Fi s he pe cep ion o he mos p essing social and poli ical p oblems, second he po en ial o poli ical and ci ic ac ions a e compa ed. Finally an a emp is made o ou line a ‚hopeless’ and an ‚indi e en ’ ideal ype o poli ical cul u- e. Toge he hey c ea e he oppo uni y o bo h he bi h o an idemoc a ic endencies and he space in which hey can e ol e. In his sense hey p o ide he p econdi ions o ‚mains eaming he ex eme’ ha is he incuba ion o adicalism in Hunga y. KEYWORDS: poli ical cul u e, mode niza ion, adicalism, Hunga y 1 A anulmány az Incuba ing adicalism in Hunga y c. í ás (h p://in e sec ions. k.m a.hu/index.php/ in e sec ions/a icle/ iew/31/6) o dí ása, ami az In e sec inos 2015/1. számában jelen meg. A o dí- ás Kiss Tibo készí e e. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/4 www. me sze ek.unideb.hu 80 Sik Domonkos: A adikalizmus inkubációja Magya o szágon TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Radikalizmusok az új ku a ások ük ében Be eze és A demok a ikus alapel ek szempon jából a magya endsze ál ás aligha ne ez- he ő sike ö éne nek. Nem elég, hogy a szélsőjobboldal nacionalis a, in ole áns, an idemok a ikus szeman ikája má a az u alkodó poli ikai disku zus észé é ál (Feischmid 2014), de a közjogi endsze 2010 ó a a ó á alakí ása is öbb pon on sé i a „ha almi ágak szé álasz ásának” elemi demok a ikus kö e elményei (Tó h 2012). Bá e ké jelenség öbb szempon ból is el é egymás ól, mindke ő üne e egy mode nizációs kuda cnak, a poli ikai kul ú a o zulásának a endsze ál ás u áni Magya o szágon (Sik 2011). A adikalizmus megjelenésé magya ázó leg öbb p ó- bálkozás – hasonlóan a nemze közi i odalomhoz (Rydg en 2007) – Magya o szágon is a adikális szeman ika „pull and push” ényezői e összpon osí (Ba kóczi 2010, Csepeli e al. 2010,G ajczá és Tó h 2011, Ka ácsony és Róna 2010, Szele 2012), és közben nem eszi igyelembe, hogy a közönyös ömeg mikén já ul hozzá a adiká- lis szeman ika e jedéséhez. Mások igyelembe eszik a adikális és apa ikus poli- ikai kul ú áka (Szabó 2012), de nem ej ik ki a ke ő közö i különbsége . Ahhoz, hogy el ázoljunk egy á ogóbb képe a adikalizmus és a közönyösség sze epé ől, az elemzés ho izon já ki kell e jesz enünk, és a adikalizálódás a mode nizáció külön éle kihí ásaihoz iszonyí a kell é elmeznünk. A jelen anulmány célja azon mechanizmusok el á ása, melyek a poli ikai kul ú- a külön éle o zulásaihoz eze ek az ambi alens hazai mode nizációs iszonyok- közö . Ebből a szempon ból a „ adikalizmus inkubációjának” endenciája a külön- éle mode nizációs kuda cok kölcsönha ásának kö e kezményekén é elmezhe ő: azon ényezőkön kí ül, melyek a ké ségbeesés és düh üzel e adikális poli ikai kul ú ához eze ek, azon mode nizációs min ák is izsgála á gyá képezik, me- lyek a közönyösséghez eze ek és lehe ő é e ék az an idemok a ikus a i űdök el e jedésé . A poli ikai kul ú a Almond és Ve ba (1963) sze in a poli ikai szoci- alizáció olyama ának e edménye, beleé e a poli ikai endsze ől alko o udás kialakulásá , az ehhez aló iszonyulás és a poli ikai iselkedésmin áka . Ez a meg- közelí és a poli ikai kul ú a egy dinamikus modelljé e ona kozik, azon mechaniz- musok a összpon osí a, melyek a közösség agjai poli ikai sze eplőkké alakí ják. A poli ikai kul ú á al és poli ikai szocializáció al kapcsola os ku a ások a kezde- ek ől számos akadémiai e üle ha á án helyezked ek el. A szociológia (pl. Ingleha 1977, Pe che on 1993), a poli ológia (pl. Ba nes és Kaase 1979, Dal on 1996), a pszi- chológia (pl. Renhson 1975), agy a á sadalom ö éne (pl. Sea s és Valen ino 1997, Thomas 1979) egya án u a alál ak a poli ikai és állampolgá i szocializáció in e - diszcipliná is ké déseihez. Ugyan egy ilyen he e ogén koncep uális hagyományban meg an a lehe őség, hogy á ogja az állampolgá i szocializáció külön éle ényezői , egyú al elméle i inkonzisz enciá al is enyege . Ezen eszély elke üléséhez az elemzés elméle i ke e éül egy a külön éle diszciplínák közö köz e í eni képes ke- e endsze e, a mode nizáció k i ikai elméle ei e ámaszkodom (Sik 2014). A k i- METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Sik Domonkos: A adikalizmus inkubációja Magya o szágon 81 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Radikalizmusok az új ku a ások ük ében ikai elméle ek célja, ahogy az a ank u i iskola klasszikusai bemu a ák, hogy a á sadalmi olyama ok k i ikai é ékelésé e egyenek kísé le e , anszcenden ális no ma í bázis alapján, empi ikus ku a ások a ámaszkod a (Ho kheime 1976). Ma x ól Habe masig ez a mode nizáció egysze e enomenológiai és endsze szin ű elemzésé jelen e e (Habe mas 1985). A ank u i iskola első gene ációja ó a a k i- ikai elméle ek különleges igyelme o dí o ak a adikalizálódás a (Ado no 1950, Habe mas 1990), a mode nizáció olyama ainak pa ologikus kö e kezményekén é elmez e az (Ado no and Ho kheime [1944] 1972, Habe mas 1985). Ez a megközelí és kö e e, a magya poli ikai kul ú a endsze ál ás u áni alakulásának k i ikai mode nizációelméle ek segí ségé el ö énő é elmezésé e eszek kísé le e , a ia alok poli ikai szocializációs olyama ainak elemzésén ke- esz ül. Ahhoz, hogy megé sük a poli ikai szocializáció olyama ai a endsze ál- ás mode ni ás u áni időszakának ágabb pe spek í ájából, ké ellen é es helyszín álasz o unk, Ózdo és Sop on , ahol a poli ikai kul ú a ideál ipikus min ái el á - ha ók. 30-30 élig s uk u ál in e jú (idő a am: 60-90 pe c) készül 16–25 é es ia alokkal (ké dezés időpon ja: 2012 második ele), el é képez e, hogyan észlelik a á sadalmi és a poli ikai sz é áka . Az in e júk empi ikus eszközkén szolgál ak a sop oni és ózdi ese anulmányok kidolgozásához. Az ese anulmány módsze ana ugyan sok ké dés e el (Fly bje g 2006), mégis képes egy webe i é elemben e „ideál ípusok a” ámaszkodó,megé ő szociológia céljainak meg alósí ásá a, ko - sze ű módsze ani szigo al (Thomas 2011). A álasz o á osok lakossága hasonló mé e ű, de á sadalom ö é ne ük egy- mással ellen é es ol a XX. század so án. Sop on és Ózd, min a magya mo de nizáció ideál ipikus o ga óköny ei, a poli ikai szocializáció egyéni olyama ainak ké ellen é es ke e é jelölik ki.2 Bizonyos é elemben a mode ni ás ho izon ja ezen a ké helyen el é , ami nemcsak a múl hoz, hanem a jelenhez és a jö őhöz aló kapcso- la uka is megha á ozza, ahogy az ki ejezés e ju a kollek í emlékeze ben, a poli i- kai iden i ásban és a iselkedésmin ákban is. A ké helyszínen készí e in e júk ké ellen é es enomenológiai ho izon o és ké konzek ens szeman ikai uni e zumo mu a nak. Előszö az in e júk egyenkén kódolás a ke ül ek (k ali a í ada elemző szo e segí ségé el), majd a ké helyszínen ipikusan emlí e á sadalmi és poli i- kai p oblémák külön éle min áinak összehasonlí ása lehe ő é e e az ideál ipikus poli ikai kul ú ák összeállí ásá és Magya o szág szocializmus u áni időszaká a ona kozó diagnózis kialakí ásá . 2 Egy elől hasonló a ké á os lakosainak száma (30.000), a ké á os unkciója ( egionális közpon ok) és a ké á os elhelyezkedése (mindke ő á ol an Budapes ől, Magya o szág gazdasági és kul u ális közpon já ól). Más elől eljesen el é ő, in e z a öld ajzi kö nyeze ük (Sop on közel an az osz ák ha á - hoz, Ózd közel Szlo ákiához), alamin el é ő a XX. századi ö énelmük, ami a má a ellen é es szociális és poli ikai kons ellációka e edményez. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/4 www. me sze ek.unideb.hu 82 Sik Domonkos: A adikalizmus inkubációja Magya o szágon TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Radikalizmusok az új ku a ások ük ében A magya o szági mode nizáció ambi alenciái3 K i ikai elméle i szempon ból a mode nizáció egy pa adox olyama , egysze e a almaz emancipa o ikus endenciáka és pa ologikus lehe őségeke . A kö e ke- zőkben számos elméle ipe spek í a közül Habe mas, Giddens és Bou dieu diagnó- zisai esszük igyelembe (Sik 2014).4 Az ak ualizál emancipa o ikus és pa ológiai lehe őségek min áza á Közép-Eu ópa o szágaiban speci ikus helyi ényezők be o- lyásolják. A kö e kezőkben a nemze épí és, az államszocializmus és a szocializmus u áni időszak néhány ele áns diagnózisá esszük meg on olás á gyá á. Sop on és Ózd ál al ep ezen ál kons ellációk ezen össze e ők ideál ipikus ke e ékekén jel- lemezhe ők. Ilyen é elemben nem csupán Magya o szág a ona kozóan annak kö- e kezményei, hanem Közép-Eu ópa olyan egyéb o szágai a is ona koznak, melyek hasonló mode nizációs min á al jellemezhe ők. Habe mas sze in a mode nizáció kulcs endenciája a acionalizáció, ideé e a poli ikai nyil ánosság acionalizálódásánakpo enciáljá , a mindennapi in e akciók és á sadalmi in ézmények demok a izációjá agy az éle ilágnak a piaci kapcso- la ok és a bü ok ácia logikája alá endelésé , és az ebből kö e kező elidegenedés , objek i ikáció agyé elem esz és (Habe mas 1985). Giddens sze in a késő mo- de ni ás a bizony alanság és a kockáza ok ko a, amely on ológiai bizony alansággal, iden i ás álságokkal és globális ka asz ó ákkal enyege , miközben lehe ő é eszi az egyéni és sze eze i e lexi i ás , az iden i ás lé ehozásának új módsze ei , a o- gyasz ás , a kapcsola oka ésa poli ikai ész é el (Giddens 1991). Bou dieu (1998) sze in a mode ni ás a mezők logikáján, a s uk u ális egyenlő lenségek elleplezé- sén és ep odukcióján alapul, miközben a á sadalmi egyenlő lenségek na u alizál in e p e ációjá kö onalazza, és osz ályhabi us hoz lé e, megha á oz a a hozzá- é he ő gyako la ok készle é . Nyil án aló, hogy a mode nizáció ezen uni e zális jellemzői mindig a helyi á sa- dalom ö éne be ágyazódnak és külön éle emancipa o ikus és pa ologikus olyama- oka e edményeznek. Közép-Eu ópában a mode nizáció mindenekelő el álasz - ha a lan a nemze államok épí ésének nehézségei ől. Míg sok nyuga i o szágban a nemze i iden i ás a bu zsoá és polgá i iden i ás egészí e e ki, Közép-Eu ópában a nemze obligá koncepciója jelen meg (T encsényi 2011). A nemze , melye me a- izikai szempon ból megalapozo iden i áskén él ek meg, k i ikán elül áll , ami az jelen i, hogy pon os in e p e ációja és a á sadalom a ona kozó kö e kezményei nem álha ak é eken alapuló i a á gyá á. Ennek kö e kez ében egy dogma ikus és hisz é ikus poli ikai kul ú a alakul ki (Bibó 1991). Elméle i szempon ból ez az jelen i, hogy a ko ai mode nizáció meg e hel eegy dogma ikus nemze -koncepció, 3 Az alábbi gondola mene e bő ebben lásd: Sik 2016. 4 Egy hasonló elméle i nézőpon ból a memó iaá ö ökí és és a poli ikai szocializáció olyama ai is elemzés e ke ül ek (Sik 2015). METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Sik Domonkos: A adikalizmus inkubációja Magya o szágon 83 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Radikalizmusok az új ku a ások ük ében mely ko lá ok közé szo í o a a kommunika í acionalizáció (habe masi é elem- ben), dominál a a mezők logikájá (bou dieu-i é elemben), miközben a késő mo- de ni ás ko ában a eg esszí iden i ás min ákhoz aló o dulás alószínűsí e (giddensi é elemben). A második ilághábo ú u án a szo je ípusú államszocialis a dik a ú a eljesen á o mál a a á sadalom s uk ú ájá . Az in e pe szonális és in ézményi in e akci- ók hagyományos o mái le ombol ák és á e e a helyüke a pá állam o ali á ius i ányí ás a aló ö ek ése (Buchowski 2001, Ve de y 1996). A „nega í mode nizá- ció” ezen időszaka az 1956-os o adalma kö e ő konszolidációs időszakban ala- kul á okoza osan. A pá állam elad a a eljes kon ollal kapcsola os ambíciói és egy implici „állampolgá i p i a izmus” alku ajánlo . Anyagi biz onságé és ko lá- ozo egyéni szabadságé cse ébe (Meye 2003) széleskö ű isszahúzódás á a poli ikai közéle ől. Ez a lá ens sze ződés a á sadalmi sz é ák egy új aj a ke ő- zö ségéhez eze e . Válasz ó onal jelen meg az első és második á sadalom kö- zö : az előbbi a hi a alos pá poli ika in eg ál a, az u óbbi magába oglal a az in- o mális nyil ánosságo és a második gazdaság ilágá . Az államszocializmus u olsó é izedei ben ez a ké sz é a egy e inkább ha o egymás a, az in e pe szonális és in ézményi in e akciók „hib id” ál oza á hoz a lé e, melyben az ideológiai meg- szo í ások is a meg i a ha ó p oblémák kö ébe ke ülhe ek (Hankiss 1991, Kiosse 1995). Elméle i szempon ból ez annyi esz, hogy a szocialis a mode nizáció egy dogma ikus el ogás is e hel e, ne eze esen a kommunis a állami ideológia, mely mind égig gá ol a a kommunika í acionalizálódás (habe masi é elemben) és a e lexí in ézmények e jedésé (giddensi é elemben). Más elől az államszocialis a mode nizáció észben csökken e e a s uk u ális egyenlő lenségeke , észben p e- dominál a a mezőke (bou dieu-i é elemben). A poli ikai és gazdasági in ézmények endsze ál ás so án lezajlo á alakulása ebben a kons ellációban ö én . A megújulás ö id eu o ikus időszaka u án meg- jelen ek a olyama ájdalmas szociális és gazdasági aspek usai (M ozowicki 2011). To ábbá, ahogy az o szág globális kul u ális és gazdasági hálóza okba in eg álódo , a késő mode ni ás ha ásai – beleé e a „kockáza ”, „in o máció” agy „élmény” á - sadalom megjelenésé – szin én ele ősöd ek, nem csupán új lehe őség e eke hoz a lé e, hanem új egyenlő lenségeke és eszül ségeke (Eyal e . al. 1998, Fe ge 2002, Szalai 2007). Ezen nehézségek eak i ál ák azoka a ko ábbi s a égiáka , melyek a mode ni ás pa adox kö ülményei ala ál ak szokássá és lassan elkezd ék á o mál- ni az új in ézményeke (Os 2006, Koczanowicz 2008, Sik 2010). Ez azonban nem jelen i az , hogy az államszocialis a ö ökség egysze űen sajá o májá a alakí o a a endsze ál ás u áni kons elláció . Helye e a endsze ál ás ké é elműsége súlyos iden i ás álságo , kiáb ándul ságo és az é ékekbe és az emancipa o ikus mode - nizáció, min olyan, lehe őségébe e e hi el esz ésé e edményez e. Ennek kö e - METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/4 www. me sze ek.unideb.hu 84 Sik Domonkos: A adikalizmus inkubációja Magya o szágon TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Radikalizmusok az új ku a ások ük ében kez ében nő ek az egyenlő lenségek, bizony alanná ál a kommunika í acionali- zálódás és nehézzé ál a késő mode ni ás kihí ásaihoz aló alkalmazkodás. Közép-Eu ópa más o szágaihoz hasonlóan, a hazai mode nizáció ál alánosság- ban a en i emancipa o ikus és pa ologikus endenciák helyi a iációi jellemzik. Ah- hoz, hogy elemezni udjuk a poli ikai o máció e ke e ek közö , a hazai mode ni- záció ké ellen é es kons ellációja, Ózd és Sop on ke ül ki álasz ás a. Mi el Sop on hagyományos ke eskedelmi közpon , nagymé ékben ész e a mode nizáció ko ai olyama aiban. Ennek meg elelően a helyiek a acionalizáció emancipa o ikus ( őke- elhalmozás) és pa ologikus (nö ek ő egyenlő lenségek) po enciáljá a 19. század ó a meg apasz alha ák. Az államszocialis a időszak ala , mi el közel ol a szo je blokk nyuga i ha á ához, Sop on szigo úan i ányí o , elszige el á ossá ál . Emi- a a szocialis a mode nizáció nega í (a kommunika í acionali ás és e lexi i ás blokkolása) és pozi í (ipa osí ás, az egyenlő lenségek csökkenése) kö e kezményei is kisebb mé ékben é ényesül ek. A endsze ál ás u án Sop on ismé egy gyo - san mode nizálódó pályán alál a magá , mely új lehe őségek (nyuga i munkalehe- őségek, ogyasz ói po enciál, iden i ásmin ák) és új nehézségek (bizony alanság, kockáza ok, objek i ikáció, egyenlő lenségek) megjelenésé e edményez e. Ózd á sadalom ö éne e Sop onénak az ellen é e. Ja a ész kima ad a mode ni- záció első ázisából, ehá nem alakul ak ki polgá i helyi hagyományai. Az államszo- cializmus ala az állam különleges igyelme mu a o Ózd i án , jelen ős ipa i be- ek e ések alósul ak meg a á osban, és a szocialis a mode nizáció pozi í (anyagi biz onság, az egyenlő lenség csökkenése) és nega í (a poli ikai kul ú a el o zulása, posz ma e iális é ékek hiánya, a kommunika í acionali ás és e lexi i ás ko lá o- zása) ha ásainak is ki e é ál . A endsze ál ás ó a Ózd el esz e e gazdasági bázi- sá és Magya o szág egyik leszakadó észé é ál . A késő mode ni ás olyama aiból sok szempon ból kima ad , a gazdasági emény elenség (on ológiai bizony alanság) e nikai kon lik usokhoz, iden i ás álsághoz (a e lexi i ás ko lá ozása) és a szélső- jobb e jeszkedéséhez ( eg esszí iden i ásmin ák) eze e . Össze oglal a, Sop on és Ózd a mode nizáció in e z o ga óköny ei kép iselik, melyek Magya o szág egyéb észein ke e o mában o dulnak elő. A mode nizáci- ó al kapcsola os apasz ala ok a poli ikai kul ú a alko óelemei abban az é elemben, hogy a á sadalmi p oblémák és kí án célok in e p e ációjának a ke e é adják, mi- közben a kollek í cselek éshez min áka nyúj anak. Ilyen é elemben a Sop onban és Ózdon alál össze üggések in o ma í ak a mode nizáció más kons ellációiban alálha ó poli ikai szocializációs min ákkal kapcsola ban is, amennyiben együ ha- á ozzák meg a poli ikai közhangula o Magya o szágon és Közép-Eu ópa más, ha- sonló á sadalom ö éne i há é el endelkező o szágaiban. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Sik Domonkos: A adikalizmus inkubációja Magya o szágon 85 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Radikalizmusok az új ku a ások ük ében A posz szocialis a mode ni ás kihí ásai: á sadalmi és poli ikai p oblémák észlelése A á sadalmi és poli ikai p oblémák észlelése a személyes apasz ala ok össze üg- géseibe ágyazo ak. Ilyen é elemben mind azonosí ásuk, mind é ékelésük azon nehézségeken múlik, melyekkel a ia alok szembesülnek a családjukban, az iskolá- ban, a munkahelyen agy a ko á scsopo jukban. E logika men én halad a, ebben a észben előszö a sop oni és ózdi ia alok ál al azonosí o alap e ő p oblémák ke- ülnek elemzés e, majd ezen in e p e ációk poli ikai in ézmények e és sze eplők e ona kozó kö e kezményei. Ózdon és Sop onban is sok ia al p oblémakén emlí e e az alacsony éle szín- onala és a meg elelő jö edelem hiányá . Te mésze esen a kielégí ő gazdasági helyze mindig ela í ; egy alós agy i uális e e enciacsopo al ö énő össze- hasonlí ás e edménye. Nem meglepő ehá , hogy a ké á osban élő ia alok eljesen különböző dolgoka emlí enek, amiko alacsony éle szín onal ól beszélnek. Ózdon ez az alap e ő szükségle ek hiányá jelen i: „Hónap ól hónap a élnek, me nem elég a pénz és nincs munkalehe őség” (Dabas, Ózd). Sop onban azonban a ia alok ke és- bé ége ő szükségle eke emlí enek, öbbek közö plusz pénz a andíj a agy külön lakás a: „Az hi em, udom majd ize ni a ezsi és a andíja az egye em u olsó é ében, de csak 53 eze o in o kap am és a ezsi 45 eze ol ” (Emma, Sop on). Ózdon a nye s gazdasági őke hiánya áll a igyelem középpon jában (bou dieu-i é - elemben), míg Sop onban a ogyasz ás lehe őségei el kapcsola os elégede lenség az iden i ás o málás nehézségei (giddensi é elemben). Ez a különbség o ább magya ázha ó a ia aloka za a ó konk é p oblémák ona kozásában. Ózdon a munkanélkülisége majdnem mindenki olyan alap e ő ne héz ségkén emlí e e, mely ellehe e lení i az önálló éle e : „Miko udunk mun- ká adni azoknak, akiknek szükségük lenne á? Vegyék el a szociális ju a ásoka , de adjanak nekik cse ébe munká ! Min ko ábban, amiko mindenki dolgozo ” (Lexa, Ózd). Sop onban a közpon i p obléma a elsőok a ás á alakí ása ol , mely ellen az in e júk készí ésének idején a diákok o szágsze e ün e éseke sze ez ek. Sokan k i izál ák a ko mány ö ek ésé a a, hogy a diákok agy izessenek, agy í janak alá egy sze ződés , misze in nem hagynák el az o szágo ö é ig: „Őszin én szól a egyál alán nem e szik ez a sze ződés, me megé em, hogy Magya o szágon aka ják a ani az embe eke , de nem így kéne csinálniuk, me ez egy nagyon ag- esszí megoldás” (Klaudia, Sop on). A munkanélküliség és a andíjak ökéle esen szimbolizálják a legége őbb ké déseke a mode nizáció el é ő kons ellációiban. Óz- don a ő p obléma a szélsőséges s uk u ális egyenlő lenség, mely bá milyen kons - uk í ellenin ézkedés megnehezí . Sop onban a legége őbb p obléma az egyéni ka ie ek bizony alansága, mely az „éle poli ika” ke e ein belül kezelhe ő (giddensi é elemben). METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/4 www. me sze ek.unideb.hu 86 Sik Domonkos: A adikalizmus inkubációja Magya o szágon TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Radikalizmusok az új ku a ások ük ében A s uk u ális p oblémákon úl sok ia al a poli ikai és gazdasági in ézményeke is k i izál a, melyek agy nem működnek elég ha ékonyan, agy nem in ézménye- sí e el ekhez – úgy min p o i agy jog – igazodó endsze kén működnek. Sop- onban különösen é zékenyek a nagymé ékű ko upció a és a ö ényesség hiá- nyá a a gazdasági és poli ikai éle ben. Ez az jelen i, hogy a ko upció és a hi a ali kö elességmulasz ás számos külön éle módjá udják beazonosí ani, öbbek közö a jogszolgál a ás működési za a ai : Feb uá ban elü ö egy au ó, majd elhaj o […] néhány hónappal később kap am egy le ele , misze in lezá ák az ügye , me nem ud ák bizonyí a- ni, hogy a gyanúsí o ol -e agy sem, holo egyé elmű ol , me elisme - em. (And ea, Sop on) Olyan cégeke is emlí enek, melyek „nem ize nek a nyúj o szolgál a ásoké , pedig a munká gyo san és ko ek ül el égzik” (Tamás, Sop on). Ezek egy polgá i és bu zsoá iden i ás jelenlé é jelzik, melynek alapja a legi imi ás k i é iumaikén az ál alános igazságosság (habe masi é elemben). Ózdon nemcsak i kábban ke- ülnek emlí és e ezek a p oblémák, de ke ésbé cizellál an is ogalmazzák meg őke . A ko upció meg ál oz a ha a lan „ e mésze i ö énynek” ekin ik, amin nem le- he ál oz a ni: „Az egész endsze ko up . És akik beszélnek óla, azoka agy el- hallga a ják, agy sze in em meggyilkolják agy le ize ik őke ” (Mónika, Ózd). Ennek ellen é e mondha ó el a bűnözéssel és a közbiz onsággal kapcsola ban. Alap e ően mindké hely ia aljai nega í éleménnyel annak á osuk közbiz onsá- gá ól, de an néhány el é és abban, ahogy beszélnek óla. Ózdon konk é ö énése- ke í nak le észle esen, akikkel azok meg ö én ek: Ké dező: – Gyak an annak e ekedések? Válaszoló: – Mos anában nem. K.: – És égebben? V.: – Minden nap. Tegyük el, hogy ké család össze e ekede . És ez nem ol i ka. […] Egy gye ek apjá meg e ék, ezé a múl ko bosszú áll és a másik kó házban kö ö ki. Ezé nem mászkálok el o hon ól mos anában (Ad ian, Ózd). Sop onban ezzel ellen é ben a bűnözés ől szóló beszámolók öbbnyi e másod- kézből jönnek, ille e „hallo ” ö éne ek. Te mésze esen az ilyen ö éne ek sokszo úlzók és alkalmasak a pánikkel és e, ami e a ömeghisz é ia e ősí ésében é dekel poli ikai e ők el is használha ják őke . Példa e e „a omák Sop onba köl öz e ésé- ől” szóló ple yka: „Vol ak családok, akik i szüle ek és nő ek el, de ezek az újak, METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Sik Domonkos: A adikalizmus inkubációja Magya o szágon 87 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Radikalizmusok az új ku a ások ük ében akike , mondjuk így, »beköl öz e ek«, elég émesek. Egy ba á ommal men ünk az u cán és ezek az ijesz ő igu ák elénk indul ak” (Ecse , Sop on).5 A s uk u ális szin ű p oblémák és a endsze ek működésé e ona kozó apasz ala ok alapján szüle nek meg a mindennapi és in ézményi demok áciá a ona kozó é elmezések. A családi, ko á scsopo i, iskolai agy munkahelyi kap- csola ok demok a ikus agy éppen ekin élyel ű apasz ala ai on os sze epe já - szanak a ia alok poli ikai szocializációjában. Ezen in e akciókban egya án benne an a lehe őség a demok a ikus kommunikáció meg apasz alásá a, és ezen ke esz- ül a demok a ikus beállí ódás elsajá í ásá a. Ilyen apasz ala ok híján azonban a demok a ikus in ézmények kiü esednek és semmi mondó á álnak. A ké helyszín közö i ál alános különbségkén emlí he ő, hogy Ózdon a ia alok ho izon ján nincs jelen a demok ácia lehe ősége. Szin e ki é el nélkül a demok a ikus in e akciók o - zulásá ól számol ak be az iskolában: P óbál am ki ej eni a éleményem, de az iskolában ez lehe e len. Mindenki a sajá éleményé aka ja hallani. Legalábbis a mi osz ályunkban. Miko a di- áknap a készül ünk, mindenkinek le kelle í nia ö ö le e . Elkezd em ol as- ni a sajá jaima , klasszak ol ak, de a aná nem is hagy a, hogy be ejezzem, ami ől elég osszul é ez em magam. Az mond a, nem jók. Me má ol egy e a ejében, me egy eléggé önző ickó! (Leonó a, Ózd) A munkahelyen a álaszadók szin én ki ejez ék, hogy muszáj engedelmeskedni a munkaadónak: „Nos, a munkahelyen gyako la ilag muszáj engedelmeskedni a ő- nöknek. Kell, hogy legyen munkám. […] El kell iselnem bizonyos dolgoka ” (Mónika, Ózd). A családdal kapcsola ban is számos álaszadó számol be ekin élyel ű kap- csola ok ól: „Nos, ál alában úgy an – és sze in em a öbbi családban is hasonló –, hogy az apa a család eje. Az esszük, ami ő mond. Ő eze és i ányí minke ” (Fe i, Ózd). Sop onban ezzel szemben az ál alános igény a demok áciá a öbb álaszadónál is ki ejezés e ke ül , mely no ma í alapo nyúj o a á sas kapcsola ok é ékelésé- hez: „Az hiszem, ál alában demok a ikusan i a juk meg a dolgoka . É deklődünk a másik éleménye i án , nyil án. Így anulunk egymás ól, me ha nem é ek egye , alaki kija í ha , me más szemszögből lá ja a dolgo ” (Lilla, Sop on). Még az isko- lákban és a munkahelyeken is, ahol gyako ibbak a hie a chikus kapcsola ok, mu a - kozik igény az egyenlő kommunikáció a. Habe mas sze in az in e akciók s uk ú- ája dön ő sze epe já szik a demok a ikus kompe enciák kialakulásában, ehá ilyen é elemben az Ózdon és Sop onban elnö ő ia alok apasz ala ai szöges ellen é ben állnak egymással. 5 Ahogy ezek az elbeszélések is mu a ják, az in e e nikai kapcsola ok akko álnak különösen e hel - é, ha nem á sulnak hozzájuk a á sadalmi kohézió biz osí ó mechanizmusok (Cockbu n 2007). METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/4 www. me sze ek.unideb.hu 94 Sik Domonkos: A adikalizmus inkubációja Magya o szágon TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Radikalizmusok az új ku a ások ük ében Há én a Magya Gá da agja agyok […], és a endő ségnek nem e szik, hogy egyen uhában mene el ünk és ez meg émí másoka és soknak közü- lünk le oglal ák a mellényé és a uháka , szó al ol néhány kon lik us emi- a (Csele, Ózd). Ugyanakko sok szembenálló ia al is mozgósí anak ezek a gyak an eszélyes alkalmak: Rész e em egy ellen ün e ésen […] ahogy a oma blokko ke es ük, elő- szö el é ed ünk és a Jobbik ámoga ói közö kö ö ünk ki. Lá nia kelle olna az a endő i édelme […] ol egy nagyon sö é bő ű oma pá kö- zö ünk és meg ol ak émül e őlük, úgyhogy endő i segí sége kelle ké - nünk, nagyon ijesz ő ol […] jó ol meg apasz alni ezeke az élményeke (Mónika, Ózd). Sop onban, mi el az in ézményesí e ész é eli o mák beágyazo abbak, kisebb jelen ősége an a ün e éseknek. A álaszadók öbbsége hiába alónak a ja a ün e- éseke . Mi el nem nyúj anak lehe ősége komoly be olyás a, nem udnak hozzájá- ulni az iden i ásépí és olyama ához (giddensi é elemben): Ezek a il akozások a ko mány ellen, én nem ennék ész bennük, me iga- zából hiába alóak […] embe ek ez ei mennek ki, de az eljesen bizony alan, hogy bá milyen ha ása lesz a ko mány a. Ha néhány eze embe ün e ne, há az más lenne, me az a ány más. De ennyi… (Fe enc, Sop on) Annak ellené e, hogy ezek a különböző in ézményes agy in o mális állampolgá i cselek ésmin ák számos ia al éle ében jelen annak, az is hangsúlyozni kell, hogy a öbbségük idegenkedik bá milyen poli ikai agy ci il e ékenység ől. Azonban a poli ikai sz é a eljes elu así ásá a ado é ek el é őek ol ak a ké helyszínen. Ózdon a ia alok usz áció és emény elensége ogalmaz ak meg a poli i kai sz é a mindennapos kuda ca mia . Ez gyak an eze e a poli ika dühös elu a- sí ásához és a személyes elelősség á olí ásához, ami egy ál alános, poli ikailag közönyös osz ályhabi us a u al: „Nem é dekel a poli ika. Sze in em nem az én el- ada om megoldani ezeke a p oblémáka ! Valaki más udja megoldani őke , alaki, aki é dekelnek. De engem hagyjanak csak békén! Nem é dekel.” (Ad i, Ózd) Más ese ekben a álaszadók ke ülik a poli ikai ké dések ől aló beszélge és , me ehe- e lennek é zik maguka abban, hogy bá min is ál oz assanak, ami az alá e e ség el ogadásának a ki ejezése: „Néha masszázs állalok, úgyhogy szok unk e ől be- szélni. A munká ól. De nem a poli iká ól. Mi egyál alán nem beszélünk a poli iká ól, me mié is?! A ól nem lesz jobb, hogy elidegesí jük magunka , me mi semmi METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Sik Domonkos: A adikalizmus inkubációja Magya o szágon 95 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Radikalizmusok az új ku a ások ük ében sem ehe ünk!” (Pálma, Ózd) Sop onban a poli iká elu así ó ia alok ke ésbé usz - ál ak; ők egysze űen nem oglalkoznak ele. Inkább az iden i ás p ojek jeik e és a p oblémáik egyéni megoldásá a ókuszálnak, amely el é ően Ózd ól, i megoldha- óknak űnnek: I: Gondol má a a, hogy ész esz bá milyen e ékenységben? Tekin e el a a, hogy meglehe ősen jól ájékozo nak űnik. V: Nem, soha nem gondol am á, me nem igazán é dekel. Tudja, más dolgom an. (And ás, Sop on) Fon os megjegyezni, hogy a poli ikai közönyösség bizonyos é elemben egy köz es állapo : éle hosszig a ó passzi i ássá, ak i izmussá és adikalizmussá is ejlődhe . Ebből a szempon ból a poli ikai közönyösség különböző okai különböző po enciáloka implikálnak. Az Ózdon apasz al usz ációknak, melyeke jelenleg a poli ikai sz é a elu así ása a issza, meg an a po enciáljuk a a, hogy adikaliz- mussá alakuljanak, míg a Sop onban apasz al é dek elensége ke ésbé jellemzi ez a aj a po enciál. Ez azonban nem jelen eljes biz onságo . Az é dek elenség mo ális közönyhöz, a „másik” szen edésé el aló együ é zés e aló kép elenséghez eze . Köz e e az ilyen é zéke lenség hasonló ha ással lehe a usz ációkhoz abban az é elemben, hogy ogékonnyá eszi az embe eke az an idemok a ikus eszmék és előí éle ek i án . E eszély alóságosságá ámasz ják alá az in ole ancia min áza ai. A omael- lenes előí éle ek egy o mán jelen annak mindké helyszínen, ami az jelzi, hogy a poli ikából aló különböző ípusú kiáb ándulásoka egy o mán az elisme és hiánya kísé he i, amely az an idemok a ikus in e akciók alapja (habe masi é elemben). A különbségek csak szeman ikai szin en jelen keznek. Ózdon a asszis a és an ide- mok a ikus poli ikai szándékoka habozás nélkül ejezik ki9: Há , ha kö ülnézek a kö nyékemen és lá om ez a úlszapo odás , az hi- szem, hogy állalnám a kockáza o , há nehéz ez kimondani, de ol á egy példa, ol egy o os, aki s e ilizálni aka a a nőke a ha madik gye ek u án. Sze in em ez nem á o olna. Ez ámoga nám (Csele, Ózd). 9 A közelmúl ban népsze ű é ál ak a adikalizálódás osz ály alapú elemzései (Kalb és Halmai 2011), amelyeknek a kö e kez e ései alá ámasz ják az Ózdon és Sop onban élő ia alok apasz ala ai közö i kü- lönbségek. Azonban a mi é elmezésünk sze in a edukcionis a osz ály megközelí és helye egy össze- e ebb megközelí és e an szükség, amely a kommunika í acionalizálódás pa ológiái és a s uk u ális egyenlő lenségek melle ük özi az iden i ásépí és újonnan elme ülő bizony alanságai , kockáza ai és kihí ásai . METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/4 www. me sze ek.unideb.hu 96 Sik Domonkos: A adikalizmus inkubációja Magya o szágon TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Radikalizmusok az új ku a ások ük ében Sop onban iszon gyak an jelen kezik egy idegenkedési gesz us, ami az ex ém elképzelésekkel aló azonosulással szembeni ambi alenciá ejezi ki10: I: Emlí e e, hogy nem sze e né őke a kö nyéken. Mi gondol, hol legyenek ehelye ? V: Nem udom. Valahol máshol. […] alán lé e kellene hozni egy másik á- os nekik. I: Egy á os kellene, ahol csak ők laknának? V: Igen, csak ők laknának o . Nem lennének p oblémák és minden jó lenne […] De sajnos ez nem lehe séges (And ea, Sop on). A á sadalmi és poli ikai p oblémák a ado lehe séges eakciók á ekin ésé kö e ően ismé el en elemezhe őek a mode ni ás szé a ó pályáinak ha ása a kü- lönböző iselkedési min ák a. Mi el Ózdon a leg öbb ia al csalódo a őbb pá ok- ban, a pa lamen i álasz ásoknak sem ol különösebb jelen ősége a számuk a. Az , hogy a nagyobb pá ok 1989 ó a apasz alha óan elad ák Ózdo , hazaá uláskén él ék meg és egy endkí ül bizalma lan légkö hozo ez lé e. Ebben a légkö ben egy aj a usz ál közönyösség szüle e a apasz al szélsőséges egyenlő lenségek e edményekén , amely sok ese ben adikalizmusba o dulha o . Sop onban azon- ban a leg öbb ia al ado nak eszi a demok a ikus in ézményeke . Ez az jelen i, hogy megengedik maguknak a közönyösség és é dek elenség luxusá , míg egyéni ambíciók a és iden i ás p ojek ek e összpon osí anak. Ennek meg elelően bí álják a kép isele i demok áciá , amié az nem elég ha ékony, ami az jelen i, hogy nem esz meg elelő módon elege az egyéni igényeiknek. Ez azonban nem za a ja őke annyi a, hogy al e na í poli ikai eszközök ke esésé e mo i álná őke , amely ki ejezi a nyil ánosságban aló ész é eli szándék hiányá . Ehelye el o dulnak az ak i iz- mus ól és elégede ek ma adnak a á sadalmi és poli ikai p oblémák elszínes k i- ikájá al, miközben a magánéle ükbe húzódnak issza. Azonban a közönyösségnek meg annak a maga eszélyei: mi el egyéni célok a ókuszál, ennáll a lehe őség a szolida i ás elszámolásá a, amely megnyi ja az u a az an idemok a ikus endenci- ák hallga ólagos jó áhagyása elé. A adikalizmus inkubációja Magya o szágon Miu án meg izsgál uk a á sadalmi és poli ikai p oblémák el ogásá és az ezek e a p oblémák a ado eakcióka , ismé megközelí he jük a ő ké dés : mi mondanak 10 Mille -Id iss az elemzésében megállapí o a, hogy Néme o szágban a sé ül és elhallga a o nem- ze i büszkeség az egyik leg on osabb ényező a ia alok adikalizálódásában (Mille -Id iss 2009: 63). A Sop onban apasz al min ák közel állnak ehhez a modellhez: ellen é ben Ózddal, ahol a apasz al egyenlő lenségek áplál ák a adikalizmus , o a sé ül büszkeség eze he szélsőséges a i űdökhöz. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Sik Domonkos: A adikalizmus inkubációja Magya o szágon 97 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Radikalizmusok az új ku a ások ük ében az Ózdon és Sop onban apasz al ideál ipikus min áza ok a mode nizáció és poli- ikai kul ú a kapcsola á ól Magya o szágon? Más szó al, milyen ko diagnózis lehe meg ogalmazni e meg igyelések alapján? Úgy é el ünk az eddigiekben, hogy Ózd és Sop on a mode nizáció ké ellen é es kons ellációjá kép iseli a poli ikai szocializá- ció különböző ú jainak kialakí ása e én. Ennek meg elelően, a magya poli ikai kul- ú á , min e ké ideál ipikus modell kölcsönha ásának e edményé lehe jellemezni. Ózd példája a mode nizáció olyan kons ellációjá jelení i meg, melynek e ed- ményekén egy emény esz e poli ikai kul ú a alakul ki abban az é elemben, hogy az el á ások személyes ho izon jából hiányoznak az éle képes pe spek í ák. Mi el a munkae őpiaco nem ekin ik igazságos és me i ok a ikus kö nyeze nek, az in e akcióka nem ekin ik a kölcsönös isz ele e epének, s uk u ális alá endel ség honosodik meg és ehe e len agy usz ál habi us alakul ki (bou dieu-i é elem- ben). Ezek a jellemzők olyan kö nyeze e e em enek, ami ellen mond a mode ni ás és demok ácia el einek, ami a udáson és az embe i mél óság isz ele ben a ásán alapuló nyi o á sadalom lenne. Ezé ebben a kons ellációban az ins umen ális és kommunika í acionalizálódási lehe őségei egya án gá ol ak (habe masi é e- lemben), a e lexi i ás és az iden i ásépí és nehézségeinek hiányá e edményez e (giddensi é elemben). To ábbá, ezek a ényezők gyak an egészülnek ki az e nikai kon lik usok apasz ala á al agy a nemze on ológiai ogalmához aló o dulással. Mi el a auma ikus élmények nem é elmezhe őek semmilyen össze üggő módon, agy anul ehe e lenséghez, agy adikalizálódáshoz eze nek, ki ejez e a mode - nizáció különböző há ányainak összeadódásá . Sop on példája a mode nizáció egy olyan kons ellációjá kép iseli, amelynek e edményekén egy közönyös poli ikai kul ú a jön lé e abban az é elemben, hogy az el á ások személyes ho izon ján nemcsak éle képes pe spek í ák, hanem a szo- lida i ás hiánya és a poli ikai eszélyek i án i közönyösség is jelen annak. Ez a pe spek í á a munkae őpiac biz a ó apasz ala ai és a e lexí iden i ás épí ésé le- he ő é e ő osz ályhabi us e edményező kölcsönha ások alapozzák meg (giddensi é elemben). Az el á ások indi idualizál , e lexí ho izon ja o málja a á sadalmi és poli ikai p oblémák el ogásá és a lehe séges eakcióka is. Ebben az össze üg- gésben a legnagyobb p oblémák azok, amelyek az egyéni iden i ásp ojek ek meg a- lósí ásá akadályozzák. Ezeke a p oblémáka az új aelosz ás absz ak disz unkciói- kén is észlelik, amelyeke endsze szin en lehe ne és kellene kezelni. Ez a diagnózis agy a őbb pá ok egyiké el aló azonosulás e edményezhe i, agy a poli iká ól aló el o dulás , a ól üggően, hogy mi ekin he ő ele ánsnak agy i ele ánsnak a személyes éle ben. Azonban mindké ese ben an egy e ős po enciál a közönyös- ség e azon p oblémák i án a á sadalmi és poli ikai éle ben, amelyek nem é in ik köz e lenül az egyéni kilá ásoka , például a nö ek ő egyenlő lenségek és e nikai e- szül ségek. Mi el mindig endelkezés e állnak hi schmanni é elemben e „kilépé- si s a égiák”, ezek ől a súlyos p oblémák ól könnyebb elha á olódni acionalizálás ú ján. Ebben az é elemben nem űnik úgy, hogy a Sop onban élő ia alok a ela í e METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/4 www. me sze ek.unideb.hu 98 Sik Domonkos: A adikalizmus inkubációja Magya o szágon TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Radikalizmusok az új ku a ások ük ében előnyös mode nizációs kilá ásaik ellené e isz ában annak a demok a izálódási po- enciáljukal (habe masi é elemben). Ehelye az egyéni iden i ásépí és ké dései e koncen álnak, miközben e mésze eskén ogadják el a ennálló iszonyoka . A poli ikai kul ú a e ké min áza a bizonyos módon kiegészí i egymás . Míg e- mény elen helyze ben eszül ségek ö nek ki, amelyek ényleges – gyak an e nicizál – kon lik usoka gene álnak, addig a közönyös álláspon a nyil ánosság ól aló el- o duláshoz eze , mely lehe ő é eszi a eszül ségek eszkalációjá és súlyosbodásá . Ebben az é elemben a magya á sadalom egészé e jellemző ké ideál ípus kombi- nációja egy endkí ül eszélyes elegye hoz lé e, amely magában oglalja mind az an idemok a ikus endenciáknak, mind pedig annak a é nek szüle ési lehe őségé , ahol ezek akadály alanul udnak ejlődni. E ké min áza kölcsönha ása – alap e ően a mode nizáció elhanyagol kihí ásaiból szá mazóan és a poli ikai szocializáció o - zul olyama ai ál al köz e í e – lehe ő é eszi a adikális poli ikai néze ek e jedé- sé , amely eszély jelen a demok a ikus el ek e és in ézmények e egya án .11 Ez ejezi ki a „ adikalizmus inkubációjának” ézise, ami e napjaink állampolgá i szoci- alizációs modelljekén ekin he ünk.12 Annak ellené e, hogy jelenleg az ilyen ijesz ő po enciál alán Magya o szágon an jelen leginkább, bá milyen hasonló kons elláci- óban hasonló kö e kezményekkel já ha ; ugyanis Ózd és Sop on nem egyedi ese ek, hanem a közép-eu ópai mode ni ás ideál ipikus mode nizációs pályái. A en i elemzések a adikalizmus új o mái magya ázó elméle ekkel kapcsola - ban is a oga nak néhány kö e kez e és . Ezek egy észe a ko á s adikalizmus a globalizációs olyama ok a ado eakciókén magya ázzák (Ging ichand Banks 2006, Feischmid 2014), amely megközelí és a sop oni min áza okhoz lehe kap- csolni. Mások a adikalizálódás min az el oj o osz álykon lik us ki ejezésé é elmezik (Kalb és Halmai 2011), amely megközelí és az ózdi min áza oka lá szik magya ázni. Míg az első megközelí és a adikalizmus mindennapi beágyazo ságá p óbálja megé eni, és ezzel a szélsőséges szeman ikai onze ejének enomenoló- giai magya áza á nyúj ja, a második a s uk u ális ha ások el edésé e koncen ál. Ebben az é elemben ezek a közelí ések egymás komplemen e ei legalább ké éle é elemben: a hangsúlyuka ille ően (p axis s. s uk ú a) és a legszélesebb magya- ázó szin e ille ően (globalizációs ha ások s. osz ályha c). 11 Ez megmagya ázza, hogy szükségképpen mié egyoldalúak a kizá ólag adikális kul ú ák a (pl. Dechezelles 2008) agy a adikális kul ú áka o máló in e e nikus kon lik usok a ókuszáló ese anul- mányok (pl. Shoshan 2008): a adikális kul ú a kialakulásának és e jedésének a megé ése el é elezi a nem adikálisok adikalizmus a ado eakciójának á gondolásá is. Amiko a adikalizmus ak í an i- a o közeg ö ezi, a adikálisok poli ikai szocializációja eljesen máskén ogalmazódik meg, (Vyso sky 2013) szemben azzal, ahol a öbbség közönyös, min ahogyan ez Magya o szágon meg igyelhe ő. 12 Az állampolgá i szocializáció modelljének ogalmá Szabó Ildikó eze e be (2009). A adikalizmus inkubációjának modellje az ál ala ja asol „ agmen ál modell” napjaink a jellemző oly a ásának ekin - he ő. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Sik Domonkos: A adikalizmus inkubációja Magya o szágon 99 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Radikalizmusok az új ku a ások ük ében Ahogy a jelen elemzések mu a ják, az egyik agy a másik megközelí éshez ö - énő agaszkodás egya án inadek á kö e kez e ésekhez eze he , mi el gyak an a különböző ke e ek ál al o mál á sadalmi e ek köz i kölcsönha ás lesz a adikalizálódás á sadalmi dinamikájának kulcsa. Ha a adikalizálódás ké désé mode nizációs kon ex usba helyezzük, ezek a nehézségek leküzdhe ő é álnak. Egy á sadalom- és mode nizációelméle i megközelí és (például Bou dieu, Giddens agy Habe mas elméle ei) elöleli mind a enomenológiai, mind a s uk u ális szin- e , miközben képes é elmezni mind a globalizáció, mind az osz ályha c olyama a- i . Ebben az é elemben egy olyan ke e e nyúj ha , amely egy á ogó közelí ésben szin e izálni udja a szükségképpen egyoldalú diagnózisoka . Egy ilyen megközelí és kidolgozása különösen on os, hiszen a globalizáció, az osz ályha c, a mindennapi gyako la ok és a s uk u ális kénysze mind észei a adikalizálódás komplex egyen- le ének. Köszöne nyil ání ás Az Eu ópai Unió He edik Ke e p og amja – ku a ás a, echnológia ejlesz és e és demons áció a – ámoga ásban észesí e e a jelen ku a ás , a 266.831 számú á- moga ási megállapodás alapján – Memo y, You h, Poli ical Legacy And Ci ic Engag- emen (MYPLACE). I odalom Ado no, T. W., E. F enkel-B unswik, D. J. Le inson and R. N. San o d (1950): The au - ho i a ian pe sonali y. New Yo k: No on Ado no, T. – M. Ho kheime [1944] (1972): Dialec ics o Enligh enmen . T ansla ed- by J. Cumming. New Yo k: He de and He de Almond, G. A. and S. Ve ba (1963): The Ci ic Cul u e: Poli ical A i udes and Democ- acy in Fi e Na ions. P ince on: P ince on Uni e si y P ess Ba nes, S. H, M. Kaase, K. R. Alle back, B. Fa ah, F. Heunks, R. Ingleha , M. K. Jennings, H-D. Klingemann, A. Ma sh and L. Rosenmay (1979): Poli ical Ac ion: Mass Pa i- cipa ion in Fi e Wes e n Democ acies. Be e ly Hills, CA: Sage Bibó, I. (1991): The Mise y o he Small Eas e n Eu opean S a es. In: Democ acy, Re olu ion, Sel -. De e mina ion. Eas Eu opean Monog aphs. 18–86. Bou dieu, P. (1998): P ac ical Reasons: On he Theo y o Ac ion. Redwood Ci y: S an- o d Uni e si y P ess Buchowski, M. (2001): Re hinking T ans o ma ion: An An h opological Pe spec i eon Pos -socialism. Poznan: Wydawnic wa Humanio a. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/4 www. me sze ek.unideb.hu 100 Sik Domonkos: A adikalizmus inkubációja Magya o szágon TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Radikalizmusok az új ku a ások ük ében Cockbu n, T. (2007): „Pe o ming” Racism: Engaging Young Suppo e s o he Fa Righ in England. B i ish Jou nal o Sociology o Educa ion, 28 (5): 547–560. Csepeli, Gy., I. Mu ányi and G. P azsák (2010): Új ekin élyel űség a mai Magya - o szágon. (New Au ho i a ianism in Con empo a y Hunga y) Budapes : Ape ion Dal on, R. (1996): Compa a i e Poli ics: Mic o-Beha io al Pe spec i es. In: Goodin, R. and H. D. Klingemann (eds.): The New Handbook o Poli ical Science. Ox o d: Ox o d Uni e si y P ess. 336–352. Dechezelles, S. (2008): The Cul u al Basis o You h In ol emen in I alian Ex eme Righ -Wing O ganisa ions. Jou nal o Con empo a y Eu opean S udies, 16 (3): 363–375. Du kheim, E. (2008): The Elemen a y Fo ms o Religious Li e. Ox o d: Ox o d Uni- e si y P ess Eyal, G., I. Szelényi and E. Townsley (1998): Making Capi alism Wi hou Capi alis s: The New Ruling Eli es in Eas e n Eu ope. Lonon: Ve so Feischmid M. – Glóze R. – Ilyés Z. – Kaszná V. Ka alin and Zaka iás I. (2014): Nem- ze a mindennapokban – Az újnacionalizmus populá is kul ú ája. (Na ion in e e y- day li e – The Popula Cul u e o New Na ionalism) Budapes : L’Ha ma an Fe ge, Zs. (2002): Social S uc u e and Inequali ies in Old Socialism and New Capi a- lism in Hunga y. Re iew o Sociology,12 (4): 9–34. Fly bje g, B. (2006): Fi e Misunde s andings Abou Case-S udy Resea ch. Quali a- i e Inqui y, 12 (2): 219–45. Giddens, A. (1991) Mode ni y and Sel -Iden i y: Sel and Socie y in he La e Mode n Age. Camb idge: Poli y Ging ich, A. and M. Banks (2006) (eds.): Neo-na ionalismin Eu ope and Beyond. Pe - spec i es om Social An h opology. New Yo k: Be ghahn Books G ajczjá , I. and A. Tó h (2011): Válság, adikalizálódás és az újjászüle és ígé e e: a Jobbik ú ja a pa lamen be. (C isis, adicalisa ion and hep omise o ebi h: The way o Jobbik o he Pa liamen )- In: Enyedi Zs., A. Szabó and R. Ta dos (eds.): Új képle . A 2010-es álasz ások Magya o szágon. Budapes : DKMKA: 57–92. Habe mas, J. (1985): Theo y o Communica i e Ac ion. Volume 2. T ansla edby. T. Mc- Ca hy. Bos on: Beacon P ess Habe mas, J. (1990): Mo al Consciousness and Communica i e Ac ion. T ansla edby C. Lenha d and S. W. Nicholsen. Camb idge, MA: MIT P ess Hankiss, E. (1991): Eas Eu opean Al e na i es. Ox o d: Ox o d Uni e si y P ess Holmes, D. R. (2000): In eg al Eu ope: Fas -Capi alism, Mul icul u alism, Neo ascism. P ince on: P ince on Uni e si y P ess METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Sik Domonkos: A adikalizmus inkubációja Magya o szágon 101 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Radikalizmusok az új ku a ások ük ében Ho kheime , M. [1937] (1976): T adi ional and C i ical Theo y. In Conne on, P. (ed.): C i ical Sociology: Selec ed Readings. Ha mondswo h: Penguin Ingleha , R. (1977) The Silen Re olu ion: Changing Values and Poli ical S yles Among Wes e n Publics. P ince on: P ince on Uni e si y P ess. Kalb, D. and G. Halmai (2011) (eds.): Headlines o Na ion, Sub ex s o Class. Wo - king-Class Populism and he Re u n o he Rep essedin Neolibe al Eu ope. New Yo k: Be ghahn Books Ka ácsony, G. and D. Róna (2010): A Jobbik i ka: A szélsőjobb magya o szági meg- e ősödésének lehe séges okai ól. (The sec e o Jobbik: On he po en ial easons o he s eng hening o Hunga ian ex eme igh ) Poli ika udományi Szemle 19 (1): 31–63. Kiosse , A. (1995): Pos -Theo y, Games, and Discu si e Resis ance: The Bulga ian Case. New Yo k: S a e Uni e si y o New Yo k P ess Koczanowicz, L. (2008): Poli ics o Tim.: Dynamics o Iden i yin Pos -Communis Po- land. New Yo k: Be ghahn Books Meye , G. (2003): Values, Small Li e Wo lds and Communi a ian O ien a ions: Ambi- alen Legacies and Democ a ic Po en ialsin Pos -Communis Poli ical Cul u es. In: Pollack, D., J. Jacobs, O. Mulle and G. Pickel (eds.): Poli ical Cul u ein Pos -Com- munis Eu ope: A i udes in New Democ acies. Bu ling on, VT: Ashga e. 169–205. Mille -Id iss, C. (2009): Blood and Cul u e: You h, Righ -Wing Ex emism, and Na io- nal Belonging in Con empo a y Ge many. Du ham: Duke Uni e si y P ess M ozowicki, A. (2011): Coping wi h Social Change. Li e S a egies o Wo ke sin Po- land’s New Capi alism. Leu en: Leu en Uni e si y P ess Os , D. (2006): The De ea o Solida i y: Ange and Poli icsin Pos communis Eu ope. I haca: Co nell Uni e si y P ess Pe che on, A. (1993): La socialisa ion poli ique. (eds.: Maye , N. – Muxel, A.) Pa is: A. Collin Renshon, S. A, (1975): Pe sonali y and Family Dynamics in he Poli ical Socializa ion P ocess. Ame ican Jou nal o Poli ical Science, 19 (1): 63–80. Rydg en, J. (2007): The Sociology o he Radical Righ . Annual Re iew o Sociology, 33: 241–262. Sea s, D. O. – N. A. Valen ino (1997): Poli ics Ma e s: Poli ical E en sas Ca alys s o P eadul Socializa ion. The Ame ican Poli ical Science Re iew, 91 (1): 45–65. Shoshan, N. (2008): Placing he Ex emes: Ci yscape, E hnic „O he s” and Young Righ Ex emis s in Eas Be lin. Jou nal o Con empo a y Eu opean S udies, 16 (3): 377–391. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/4 www. me sze ek.unideb.hu 102 Sik Domonkos: A adikalizmus inkubációja Magya o szágon TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Radikalizmusok az új ku a ások ük ében Sik, D. (2010): The T ans o ma ion o Ac ion Coo dina ion? A C i ical In e p e a ion o he Hunga ian T ansi ion. Re iew o Sociology, 20 (2): 17–45. Sik, D. (2011): Ci ic Socializa ionin Pos - ansi ion Condi ion. Poli ics, Cul u e and Socializa ion, 2 (3): 257–271. Sik, D. (2014): C i ical Theo y and Poli ical Socializa ion. Bel ede e Me idionale 26 (4): 56–63. Sik, D. (2015) Memo y T ansmission and Poli ical Socialisa ion in Pos -Socialis Hunga y. In Pilking on, H. and G. Pollock (eds.): Radical Fu u es? You h, Poli ics and Ac i ismin Con empo a y Eu ope, Sociological Re iew Monog aph Se ies. Ox o d: Wiley Blackwell Sik D. (2016): Radicalism and indi e ence. Viena: Pe e Lang Szalai, J. (2007): Nincs ké o szág…? Tá sadalmi küzdelmek az állami ( úl)elosz ásé a endsze ál ás u áni Magya o szágon. (A e no he e wo coun ies? – Social s uggles o s a e (o e -) edis ibu ion inpos - ansi ion Hunga y) Budapes : Osi is Szabó A. (2012) (ed.): Racionálisan lázadó hallga ók – Apá ia, Radikalizmus, Posz - ma e ializmus a magya egye emis ák és őiskolások kö ében. (Ra ionally e ol- ing s uden s – Apa hy, adicalism and pos -ma e ialism amongs Hunga ian s u- den s) Szeged: Bel ede e Szabó I. (2009): Nemze és szocializáció. Budapes : L’Ha ma an Szele, Á. (2012): Ex ao dina y Si ua ions, Ex ao dina y Means: The Regene a i e P ojec s o he Hunga ian Radical Righ . CEU Poli ical Science Jou nal, 7 (2): 123– 144. Thomas, D. B. (1979): Psychodynamics, Symbolism, and Socializa ion: „Objec Re- la ions” Pe spec i eson Pe sonali y, Ideology, and Poli ical Pe cep ion. Poli ical Beha io , 1 (3): 243–268. Thomas, G. (2011): A Typology o he Case S udy in Social Science Following a Re- iew o De ini ion, Discou se, and S uc u e. Quali a i e Inqui y, 17 (6): 511–521. Tó h, G. A. (2012) (ed.): Cons i u ion o a Disuni ed Na ion. On Hunga y’s 2011 Fund- amen al Law. Budapes : CEU P ess T encsényi, B. (2011): The Poli ics o „Na ional Cha ac e ”: A S udy in In e wa Eas Eu opean Though . Oxon: Rou ledge Ve de y, K. (1996): Wha Was Socialism, and Wha Comes Nex ? P ince on: P ince on Uni e si y P ess Vyso sky, S. (2013): The In luence o Th ea on Tac ical Choices o Mili an An i-Fas- cis Ac i is s. In e ace: a jou nal o and abou social mo emen s, 5 (2): 263–294.