Magyarország és a kisebbségi magyar közösségek 1989 után

BÁRDI NÁNDOR Magya o szág és a kisebbségi magya közösségek 1989 u án Ez a anulmány ogalmak és iszonyok isz ázásá a ö ekszik, egy olyan helyze ben, amiko Magya o szágon a ha á on úl élő magya ok p oblémakö é e /ügyé e, émájá a/a szimbolikus beszéd, a e o ikai meg elelésigény elepszik á. Ilyen helyze ben a közbeszéd minden a szimbolikus é éke sze in kezel és nem a dolgo önmagá , annak ö énelmi, á sadalmi, gazdasági össze üggései izsgálja. A ogalom isz ázás és az ön e lek álás a megha á ozó össze üggések alapján ö énő é elmezéshez aló isszaju ás segí i. Az a kisebbségi magya és magya o szági szemléle i há e e sze e ném bemu a ni, amely alapján é he őbb / ilágosabb/ lehe a sze eplők maga a ása / iselkedése/ e o ikájuk és dön éseik. Előszö a kisebbségi magya közösségek ogalmi megha á ozásá ázolom, majd az u óbbi ké é ized leg on osabb á sadalmi ál ozásai oglalom össze ezekben a közösségekben. Ez kö e ően a a ke esem a álasz , hogy mié oglalkoznak egyál alán Magya o szágon a kisebbségi magya közösségekkel, külön ki é e a magya o szági jö őképek e ille e a kisebbségi magya ok leg on osabb el á ásai a. Az 1989 u áni ko mányza ok magya ságpoli ikai munkájának á ekin ése u án pedig, a leg on osabb alapel eke és a magya poli ika őbb s a égiai i ány onalai összegezem. Végeze ül a a ke esem a álasz , hogy a magya o szági poli ikai közösség épí ésben a kisebbségi magya ok ügye mié endelődö alá a pá poli ikai e senynek? 1. A kisebbségi magya közösségek ől A kisebbségi közösségek működésé ől kialakul ö éne i képünk azon alapszik, hogy a nemze állami kihí ások a ado álaszok so oza á ól, édekező önsze eződés ől an szó. A ianoni poli ikai dön és é én (1920) a magya nemze épí ésből kiszakad kénysze közösségek egy gene áció ille e é ized ala egionális so sközösségekké alakul ak.1 A kisebbségi eli ezeknek az éle ilágoknak ad é anyago és szocializációs 1 Kénysze közösségek, me nem egy á sadalom ö éne i olyama , hanem egy poli ikai dön és é én jö ek lé e. Ebben az új helyze ben a magya nemze épí éssel pá huzamos Bá di Nándo – Magya o szág és a kisebbségi magya közösségek 1989 u án 41 ke e e egy sajá közösségi „mi” uda kialakí ásához. Ebben kulcské dés az, hogy a kisebbségi magya közösségek a sajá égiójukban őshonosak. Tuda osan agaszkodnak éle ilágaik enn a ásához. „Beilleszkedésük” épp azál al lehe séges, hogy sajá lakóhelyükön mennyiben udják az o honosság é ze é meg e em eni. A közösség ep ezen ánsai, az egységesí ő, nemze állami ö ek ésekkel szemben, nemze i kisebbségkén azonosí o ák a ké ilághábo ú közö a csehszlo ákiai, omániai, jugoszlá iai magya ságo .2 Egy ado nemze (a magya ) más nemze államban kisebbségkén élő észekén . E külön poli ikai en i ás közösségi in eg ációjának a el é ele a közösségi önko mányza , de minimum a közösséggel szembeni (nyel i, gazdasági, in ézményi) diszk imináció megszün e ése lehe e olna. Ez azonban nem így ö én .3 A öbbségi á sadalmak pedig a közép-eu ópai magya kisebbségek e a mai napig, min a ö énelmi Magya o szág ma adéká a ekin enek és bi odalmi kisebbségkén (ma adékközösségkén ) kezelik. Pozíció édelme, önsze eződése, kapcsola a az anyao szággal egyben a ö énelmi Magya o szágo idézhe i meg és biz onságpoli ikai ké déseke e he el. Tehá az egyik ipológizáló lehe őség, hogy olyan őshonos kisebbségi közösségek ől beszélhe ünk, amely nemze kisebbségi s á usz á el, sajá pá huzamos á sadalmá sze e né kiépí eni és in ézményesí eni, miközben o szágában bi odalmi/ma adék kisebbségkén kezelik és önsze eződésé , ö ökség édelmé ez u óbbi ka ego izáció mia biz onságpoli ikai ké désnek ekin ik. A magya kisebbségek ese ében azé nem „kisebbségi csopo ól” beszélek, me nem pusz án az egynyel ű embe ek csopo já ól, hanem közös kul u ális uda al bí ó közösség ől an szó, amely 1918-ig a magya nemze épí és észe ol . Majd a kisebbségi magya eli ek, min sajá á sadalmuk sze ezői, kisebbségi nemze épí őkkén og ák el a sze epüke .4 Gyak an használják a „kisebbségi á sadalom” ki ejezés , ez lényegében a kisebbségi eli el á ása, célja, de a magya kisebbségek nem endelkeznek sehol sem eljes á sadalmi in ézményi al endsze el és ezek au onómiájá al. Ezé a om pon osabbnak egy-egy ado o szágon belül kisebbségi magya közösség ől beszélni. szomszédo szági nemze épí ések diszk imina í poli ikájá al szembeni közös é in e ség mia kialakul édekezés hoz a lé e az új közösségi uda oka , a ö éne i E dély leszámí a ahol nem ol ak a egionális együ é a ozásnak mélyebb hagyományai. 2 A kis lé számú Ausz iához ke ül magya ság nem endelkeze é dek édelmi sze eze ekkel, dön ő észe asszimilálódo . 3 A kisebbségi magya közösségek á ogó ö éne é adja: Bá di Nándo , Fedinec Csilla, Sza ka László (sze k.) (2011) Mino i y Hunga ian Communi ies in he Twen ie h Cen u y. (Boulde , Colo ado; Highland Lakes, New Je sey: Social Science Monog aphs; A lan ic Resea ch and Publica ions, Inc.,) 859 p. (A lan ic S udies on Socie y in Change 138.) 4 Ha a é ség u óbbi ké száz é ének ö éne é a bi odalmak elbomlásakén és az egyes nemze ek in ézményesülésekén (a nemze államoké oly a o küzdelmükkén ) ogjuk el, akko a magya kisebbségi közösségek lényegében ezek közé szo ul ak és a „kisebbségi magya á sadalmak” épí ésének p ojek je kisebbségi nemze épí éskén /nacionalizmuskén is el ogha ó. Z. Kán o : Na ionalism, na ionalizing mino i ies and kin-s a e na ionalism. In F ancois Ruegg, Rudol Poledna, Calin Rus (eds) (2006) In e cul u alism and Disc imina ion in Romania: policies, p ac ices, iden i ies and ep esen a ions. (Be lin: LIT Ve lag) pp. 249–276. 42 METSZETEK 2013/2-3. szám A közép-eu ópai kisebbségeke , egymás ól me e en nem el álasz a, há om csopo ba lehe beso olni.5 Az egyik a nemze i közösség uda al endelkező, az a nemze i iden i ásukban megha á ozó elemkén megélő nemze i kisebbségek csopo ja. Ide so olha ók – a ku a ások és a apasz ala ok sze in a magya nemze hez aló kö ődésüke elsődlegesnek a ó – omániai, szlo ákiai, uk ajnai és sze biai magya ok.6 E ől elkülöní he ő az e ede i e nokul u ális agy nemze i közösségé ől a ósan külön ejlődö , ahhoz elsőso ban a szá mazás, alamin a beszél nyel alapján kö ődő e nikai kisebbségek csopo ja. Ide so olha juk a ho á o szági és a szlo éniai magya ság megha á ozó észé ille e a magya o szági nemze iségek közül a cigányság jelen ős észé .7 Végül abban az ese ben, ha a csopo nak, amelyik má nyel e ál o , nincs e nikai közösség uda a, de a öbbségi nemze ől el é ő a szá mazás uda a mia azonosság uda ában a lokális sajá osságokhoz kö ődik elsőso ban, akko egionális kisebbségek ől beszélünk. Ilyenek Ausz ián belül a bu genlandi magya ok ille e ebbe a ka egó iába so olha juk be a magya o szági nemze iségek dön ő észé . Ugyanekko beszélnünk kell egy negyedik ka egó iá ól, a be ándo lók ól (munka állaló mig ánsok ól) is. Az ausz iai és néme o szági kb. 200 eze ős magya diaszpó a ille e a magya o szági nemze iségeken belül a nem Magya o szágon szüle e ek jelen ős csopo ja a ozik ide.8 A má használ magya ságpoli ika ki ejezésen az 1918-ban Magya o szág ól más o szágokhoz ke ül magya sággal kapcsola os ko mányza i e ékenysége é em Budapes , Buka es , Belg ád és P ága/Pozsony ko mányza ai észé ől. A közép- eu ópai kisebbségi eli ek poli izálásá , kisebbségi poli ikának ne ezem. Nemze iségpoli ikán pedig egy-egy ko mányza az o szágában élő nemze i és e nikai kisebbségekkel kapcsola os ál alános poli ikájá é em. A há om együ ad egy e nopoli ikai iszony endsze . É elmezésemben a magya ságpoli ika Magya o szág és a ha á on úli magya ok iszonyla ában a magya állam és a külhoni magya ok iszony endsze é edi le. Ennek észe a nemze közi és ké oldalú kisebbség édelem; a magya –magya /a kin-s a e … okono szág és a magya kisebbségek/ kapcsola ok 5 Sza ka László (2004) Kisebbségi lé helyze ek - közösségi al e na í ák (Budapes : Lucidus) pp. 113– 128. 6 Részle esebben: Bá di Nándo , Fedinec Csila, Sza ka László (sze k) (2011) Mino i y Hunga ian Communi ies in he Twen ie h Cen u y pp. 11–20. A leg on osabb e e ona kozó izsgála ok: Csepeli Gyö gy, Ö kény An al, Székelyi Má ia (2002) Nemze ek egymás ük ében. In e e nikus iszonyok a Ká pá -medencében. (Budapes : Balassi Kiadó) 180 p.; Dobos Fe enc (sze k.) (2001) Az au onóm lé kihí ásai kisebbségben. Kisebbségi ipo . (Budapes : Books in P in ; Osi is) 394 p.; Ge eben Fe enc (2005) Ol asáskul ú a és iden i ás. A Ká pá -medence magya ságának kul u ális és nemze i azonosság uda a. (Budapes : Lucidus) 215 p.; 7 Á ogó ho á o szági izsgála : Kiss Tamás (2010) D á aszögi mozaik: nemze iségi egyenlő lenségek és kisebbségi s a égiák Ho á o szág magya lak a elepülésein. Regio, 4, 109– 162.; A magya o szági cigányság ól: I. Kemény ed. (2005) Roma o Hunga y. (Boulde , Colo ado; Highland Lakes, New Je sey: Social Science Monog aphs; A lan ic Resea ch and Publica ions, Inc.,) 385 p. 8 A 2001-es népszámlálás sze in a 205 eze cigány kö ődésű közül közel ez en szá maz ak kül öld ől, míg a öbbi 12 nemze i kisebbséghez a ozó 237 eze ő 14% -a szüle e Magya o szágon kí ül. Tó h Ágnes, Vékás János (2004) Ba á ság, 5. pp. 4428–4429. Bá di Nándo – Magya o szág és a kisebbségi magya közösségek 1989 u án 43 in ézményes működ e ése; a kisebbségi magya közösségek ámoga ása. Ugyanez a szakpoli ika a közép-eu ópai o szágok ko mányza ai és az ado magya kisebbség közö i in eg ációs-, nyel - és in ézményi poli ikák a bon ha ó. Az , hogy ki is ekin ünk magya nak, alap e ően az önbeso olás alapján szokás megadni. Ugyanakko lé eznek olyan magya szá mazásúak, akik nem udnak magya ul és olyan magya nyel udással bí ók, akik nem magya szá mazásuk. Azaz lé ezik „a magya oknak” olyan észe is, amely nem csak a magya kul u ális és nemze i azonosságo é zi a magáénak, hanem más kö ődésekkel is endelkezik. Ez különösen é ényes a magya o szági e nikai és nemze i kisebbségek e, hiszen a magya e nokul u ális közösségen úl a magya állampolgá ok kö ének egészé is a magya sághoz so oljuk. Tehá a magya o szági nemze iségeke , min magya állampolgá oka és a magya kul ú ához is kö ődő nem magya állampolgá oka szin én a magya ság észének ekin i a magya o szági közgondolkodás. A 2001-es népszámlálás alkalmá al Magya o szágon 314 eze ő nyila kozo úgy, hogy a magya melle más kö ődése is an. Ugyanakko 2011-ben a népszámlálások so án kb. 2,1 milliónyian allo ák maguka magya nak a Magya o szággal szomszédos o szágokban, ille e kb. 460 eze magya él a ilág más ájain.9 (Magya o szág lakossága 9,982 millió ol , a é ségben ál alános népességcsökkenés ebben az ese ben elsőso ban a ha á on úli magya ok be ándo lása enyhí i.) A kö e kezőkben azoka a á sadalmi olyama oka sze e ném bemu a ni, amelyekből a nemze i azonosság uda megő zése kö üli e ős magya bizony alanságé ze akad. Ez egy aj a „ esz eség na a í ának”, az I. ilághábo ú e üle és lakosság esz esége mia a múl , min „hanya lás ö éne ” megélésének ekin he jük. Mindez a magya nemze i közösségi uda egyik on os auma izál elemé é ál . 9 Papp Z. A ila ( 2011) Some Social and Demog aphic Fea u es o he Hunga ian Diaspo a in he Wes and I s Ins i u ions In Bá di Nándo , Fedinec Csilla, Sza ka László (sze k.) (2011) Mino i y Hunga ian Communi ies in he Twen ie h Cen u y pp. 642–660. 44 METSZETEK 2013/2-3. szám 2. A kisebbségi magya közösségek népessége és az u óbbi é izedek leg on osabb á sadalmi olyama ai 1. ábla. A Magya o szággal szomszédos o szágok magya sága 1910–201110 1910 1930 1991 2001 2011 Bu genland (Ausz ia) 26 225 9% 10 442 3,5% 6 763 2,8% 6 641 2,4% Szlo ákia11 884 309 30,2% 592 337 17,6% 567 296 11,5% 520 528 9,6% 458 467 8,5% Ká pá alja (Uk ajna 12 ) 184 108 30,6% 116 898 15,9% 155 71113 12,5% 151 516 12% Vajdaság (Sze bia) 425 672 28,1% 376 176 23,2% 339 491 16,9% 290 207 14,2% 253899 13% Ho á o sz. 119 874 3,5% 66 040 1,7% 22 355 0,5% 16 595 0,4% Mu a idék (Szlo énia) 20 737 23% 15 050 – 7 637 8,5% 5 386 6,5% E dély (Románia) 1653943 31,7% 1552563 25,8% 1603900 20,8% 1415800 19,6% 1224937 18,9% Az összeállí ás a népszámlálási ada ok alapján készül .14 A en i ábláza ból ki űnik, hogy a szomszédos o szágokban élő magya ok lélekszáma az elmúl kilenc é ized ala öbb min 1 millió ő el le ke esebb. 1910- ben a Magya o szág ól elcsa ol e üle eken élő magya anyanyel űek száma 3.175.000 ő ol , míg 2011-ben 2.100.000 ő. A népesedési é esz és egyé elmű, akko is, ha meg elelő o ásk i iká al kezeljük az 1910-es népszámlálási ada oka . Ez a olyama még jobban meg agadha ó, ha a Ká pá -medence népességén belül nézzük meg a nem magya o szági magya ok a ányá , amely 1910-ben 32,1% ol , 2001-ben pedig 17,6%. Régiónkén pedig Ká pá alján, a Vajdaságban és Szlo ákiában, 1/3- ól kb. 1/10- e, ille e E délyben 1/5- e csökken az a ányuk. Ugyanakko elmondha juk, hogy a közép-eu ópai o szágok e nikailag homogénebbek le ek, és ez leginkább Magya o szág a é ényes.15 10 1910 ki é elé el, amiko a magya o szági népszámlálás csak az anyanyel e ké deze á, a népszámlálások nemze iségi ada ai közöljük. 11 1930-ban, 1991-ben Csehszlo ákián belül. 12 1930-ban Csehszlo ákián, 1989-ben Szo je unión belül Ká pá alja ada ai. 13 1989-es népszámlálás 14 Gyu gyík László, Ho á h Is án, Kiss Tamás: Demog á iai olyama ok, e no-kul u ális és á sadalmi ep odukció. In B. Bi skey (sze k.) (2010) Ha á on úli magya ság a 21. században. Kon e encia so oza a Sándo -palo ában. Tanulmánykö e . (Budapes : Köz á sasági Elnöki Hi a al) 72. p. 15 Hoóz Is án (1996) A nemze iségi s uk ú a á alakulása a Ká pá -medencében. S a isz ikai Szemle, 11, pp. 930–939.; Kocsis Ká oly, Bo lik Zsol , Tá ai Pa ik (2006) E nikai é olyama ok a Ká pá -medence ha á ainkon úli égióiban (1989–2002). (Budapes : MTA Föld ajz udományi In éze ) pp. 21–42. Bá di Nándo – Magya o szág és a kisebbségi magya közösségek 1989 u án 45 2.1. Az u óbbi ké é ized kisebbségi magya oka é in ő olyama ai közül első helyen a 600 eze ős nép ogya kozás lehe kiemelni. Ennek okai a kö e kező ábláza oglalja össze. De mindenek elő hangsúlyozni kell, hogy a nép ogya kozás a magya kisebbség ö éne ben az u óbbi 10 é e leszámí a mindig ö énelmi ka aklizmákhoz kapcsolódo .16 2. ábla. A kisebbségi magya közösségek nép ogya kozásának okai 1991–201117 Te üle Népességszám ál ozása 1991–2001–2011 Te mésze es szapo odás/ ogyás 1991–2001–2011 Vándo lási egyenleg 1991–2001–2011 Asszimiláció E dély - 193/ - 197 eze - 100/ - 60 eze - 106/ - 111 eze 818/ - 20 eze 19 Szlo ákia - 47/ - 63 eze - 12/ - 23 eze - 2/ - 15 eze - 34/ - 24 eze Vajdaság - 50/ - 40 eze - 30/ - 30 eze - 5020/ - 5 eze - 5/ - 5 eze Ká pá alja - 4/ - 9 eze - 5/ - 5 eze - 4/ - 2 eze 521/ - 2 eze 16 1918–1924 közö : 350 ez en menekül ek az elcsa ol e üle ek ől Magya o szág a; 1940, a II. bécsi dön és u án: Dél-E délyből 190 eze magya é keze Magya o szág a és Észak-E délyből 220 eze omán Romániába; 1944-ben: az 1938- ól isszacsa ol e üle ek ől kb. 350 eze zsidó le a holocaus áldoza a; Magya o szág II. ilághábo ús ka onai embe esz esége 100-180 eze ő közö , a polgá i áldoza ok száma 45 eze ő kö ül ol ; 1944-ben Ká pá aljá ól kb.40 eze ő i ek el munka ábo ba, öbb min ele nem é issza. 1944-ben a Vajdaságban a pa izán meg o lásoknak kb. 20-40 eze magya áldoza a ol ; 1944–1946 közö : Magya o szágon ma ad E délyből 100 eze ő; 1946–1948: Csehszlo ákiából Magya o szág a a lakosságcse e so án ki elepí e ek 130 eze magya , Magya o szág ól pedig Csehszlo ákiába elepí e ek á 72 eze szlo áko , kb. 50 eze dél-szlo ákiai magya depo ál ak Cseho szágba és 327 eze csehszlo ákiai magya szlo ákká minősí e ek. 1946–1948 közö 185 eze magya o szági néme e elepí e ek ki Magya o szág ól és kb. 60 ő i ek el Szo je unióba munka ábo ba. 1956-ban 200 eze ő hagy a el az o szágo . 1986–1992 közö Romániából kb. 60 eze magya menekül Magya o szág a. 1991–1995 közö kb. 50 eze magya menekül el a délszlá hábo ú elől Ho á o szágból és a Vajdaságból Magya o szág a. 17 Gyu gyík László, Ho á h Is án , Kiss Tamás: Demog á iai olyama ok, e no-kul u ális és á sadalmi ep odukció. In Bi skey Bo ond (sze .) (2010) Ha á on úli magya ság a 21. században. Kon e encia so oza a Sándo -palo ában. Tanulmánykö e . (Budapes : Köz á sasági Elnöki Hi a al) 95. p. 18 Ez a nö ekedés, ehá a e mésze es népmozgalmon elüli népszámlálási gya apodás Romániában el é elezhe ően azoknak a sza má i s áboknak köszönhe ő, akik agy szüleik az előző népszámlálásko nem allo ák maguka magya nak. T. Kiss (2012) Demog á iai kö kép. A kisebbségi magya közösségek demog á iai helyze e a Ká pá -medencében. Educa io, 1, 45. p. 19 uo. 20 Gyu gyík László, Ho á h Is án, Kiss Tamás: Demog á iai olyama ok, e no-kul u ális és á sadalmi ep odukció. In Bi skey Bo ond (sze k.) (2010) Ha á on úli magya ság a 21. században. Kon e encia so oza a Sándo -palo ában. Tanulmánykö e . (Budapes : Köz á sasági Elnöki Hi a al) 95. p. 46 METSZETEK 2013/2-3. szám Ebből a ábláza ból lá szik, hogy miközben a omániai magya ság csökkenése alap e ően a e mésze es ogyásnak és a (dön ően magya o szági) el ándo lásnak udha ó be, addig a szlo ákiai magya ok ese ében a leg on osabb az in e gene ációs nemze ál ás, az asszimiláció. Ez elsőso ban a egyes házasságokból adódik, ahol a szüle e gye ekek kb. 2/3-a elnő e a öbbségi nemze hez a ozónak allja magá . A sze biai magya oknál a leg on osabb népességcsökken ő ényező a délszlá hábo úk elől Magya o szág a aló menekülés ol . Az uk ajnai magya ság ese ében s abil demog á iai iszonyok ól beszélhe ünk. Az ausz iai magya oka ké ész e osz ha juk, a 6 ez es elö egedő bu genlandi magya ság a és az elsőso ban bécsi és Bécs kö nyéki Magya o szág ól, Romániából és Sze biából é keze magya be ándo lók csopo já a és az elő ejelzésekből i á ha ó egyedül komoly nö ekedés. A magya o szági alacsony népességcsökkenés elsőso ban a közel 300 ez es szomszédos o szágokból é kező magya anyanyel ű be ándo lásnak köszönhe ő. A legnagyobb ogyással a ké kisebb magya közösségben számolha unk (Szlo éniában és Ho á o szágban) ahol 50-60% ölö an a egyes házasságban élő magya ok száma. Húsz é á la ában a magya ok ogyása az ado o szágos á lagokhoz képes Ho á o szágban, Szlo éniában és Sze biában a legnagyobb (60%, 50%, 31%) Romániában és Szlo ákiában mé sékel ebb (20%, 18%), míg Uk ajna a csökkenés 4% pon al kisebb az o szágosnál, Ausz iában pedig 6 szo os nö ekedéssel kell számolnunk. 3. ábla. A ká pá -medencei magya ok a ona kozó népességszám ál ozás és elő ejelzések22 O szág/É 1991 2001 2011 2021 1991–2021 O szágos ál ozások 1991–2021 Ausz ia 33 459 40 583 48 592 56 852 69,9% 11,32% Ho á o szág 22355 16595 11 106 7 785 - 65,1% - 4,41% Magya o szág 10 138571 9 959 362 9 817 683 9 650 505 - 4,8% - 5,78% Románia 1 624 959 1 431 807 1 258 110 1 089 495 - 32,9% - 12,18% Sze bia 343 942 293 299 242 365 208 341 - 29% 2,24% Szlo ákia 567 296 520 328 480 655 443 287 - 14,8% 3,54% Szlo énia 8 503 6 243 4 429 3 453 - 44,5% 6,54% Uk ajna 163 111 156 600 143 475 124 929 - 20,2% - 16,75% Összesen 12 903 196 12 425 017 12 006 415 11 584 657 - 10,2% - 9,53% Összesen Magya o szág nélkül 2 763 625 2 465 655 2 188 738 1 934152 - 30% 21 Ez a nö ekedés el é elezhe ően azoknak a gö ög ka olikusoknak köszönhe ő, akik agy szüleik az előző népszámlálásko nem allo ák maguka magya nak. Uo. 22 Cse e Ö s, Papp Z. A ila, Se ényi János: Ká pá -medencei magya ok a ás az ez ed o dulón In Bi skey Bo ond (sze k.) (2010) Ha á on úli magya ság a 21. században. Kon e encia so oza a Sándo -palo ában. Tanulmánykö e . (Budapes : Köz á sasági Elnöki Hi a al) 128. p. Bá di Nándo – Magya o szág és a kisebbségi magya közösségek 1989 u án 47 2.2. Há om o szágban (Szlo énia, Ho á o szág, Uk ajna) dön ően alusi kö nyeze ben él az elö egedő magya népesség.23 De a öbbi kisebbségi magya közösség e is jellemző az u óbbi é izedben a kis á osok elé ékelődése és egy aj a e ulalizáció. Ez u óbbi az jelen i, hogy alamennyi Magya o szágon kí üli magya lak a égióban jelen ősen csökken a á osi (5000 ő ölö i elepüléseken lakó) magya népesség a ánya és ezzel nő a kis elepüléseken, al akban élőké. Több egionális közpon nak ekin he ő á os el esz e e magya öbbségé (Sza má néme i, Ma os ásá hely Romániában, Szabadka Sze biában). A ömbmagya ság24 dön ően közepesen és alul ejle égiókban él, az o szágos á lagoknál nagyobb munkanélküliségi mu a ókkal. A bu genlandi, mu a idéki, ho á o szági magya közösségi éle ben a alusi közösségek a dominánsak, Ká pá alján és a Vajdaságban a magya kis á osok sze epe nő meg nagyban a nagy á osok o ásá a. Hasonló, a egionális közpon okból a idéki magya kis á osokba aló in ézményi á endeződés igyelhe ő meg Szlo ákiában Šamo in, K áľo ský Chlmec (Somo ja, Ki ályhelmec) elé ékelődése, B a isla a, és Kosice (Pozsony, Kassa) be olyásának csökkenése Dunajska S eda, Koma no (Dunasze dahely, Komá om) megha á ozó sze epe). Ugyanígy Romániában Cluj, O adea, Tâ gu-Mu eş (Kolozs á , Nagy á ad, Ma os ásá hely) hagyományos közpon okkal szemben jelen ősen megnő a Székely öld sze epe a kisebbségi magya közéle ben, ille e kul u ális-ok a ási é en is Mie cu ea-Ciuc, Odo heiu Secuiesc (Csíksze eda és Székelyud a hely). Az alábbi 2001-es ada okból az is lá szik, hogy a magya ság el esz e e ko ábbi elül ep ezen ál ságá a á osi lakosság kö ében. 23 Gyu gyík László, Ho á h Is án, Kiss Tamás: Demog á iai olyama ok, e no-kul u ális és á sadalmi ep odukció. In Bi skey Bo ond (sze k.) (2010) Ha á on úli magya ság a 21. században. Kon e encia so oza a Sándo -palo ában. Tanulmánykö e . (Budapes : Köz á sasági Elnöki Hi a al) 81. p. 24 A omániai Székely öld (Ha gi a, Ko ászna és észben Ma os megye) ki é elé el lényegében a szomszédo szági magya ok a magya o szági ha á al pá huzamos 50 km-es sá ban élnek, Dél-Szlo ákiában, az uk ajnai Be egszász kö nyékén, a omániai Sza má néme i – A ad onalon, Sze biában pedig a Tisza men én Szabadka, Magya kanizsa, Ada, Zen a idékén. 48 METSZETEK 2013/2-3. szám 4. ábla. Magya ok a ánya a á osi lakosságon belül 2001-ben25 Teljes népességből á osi lakos (%) A magya népességből á osi lakos (%) E dély 56.2 52.7 Szlo ákia 56.1 38.5 Vajdaság 55.6 58.2 Ká pá alja 36.7 35.4 Ugyanakko a kisebbségi magya ok öbb min ele olyan elepüléseken él, ahol a magya ság an öbbségben (2001: E dély 56,6%; Szlo ákia 76,1%; Vajdaság 48,8%; Ká pá alja 61,9%). Egy izedük azonban olyan szó ányhelyze ben él (a elepülésen belül 10% ala ), ahol nem sok lehe őség an az e nokul u ális önazonosság enn a ásá a (2001: E dély 8,5%; Szlo ákia 7,5%; Vajdaság 14,7%; Ká pá alja 14,1%).26 A ke ő közö , ehá a helyi szin en kisebbségben, de mégsem szó ányhelyze ben élő magya ság önazonosságának megő zésé e an a legnagyobb ha ással az ado o szág kisebbség- ille e magya ságpoli ikája. A magya öbbségű elepüléseken a nyel i, sajá os in ézményi gondoka a bő ülő önko mányza i jogosí ányok é én sokkal könnyebb kezelni, min ahol a öbbségi nemze adja az önko mányza i eze és . 2.3. Hasonló á sadalmi pozíció- esz és ől beszélhe ünk, ha a kisebbségi magya közösségek középosz ályosodásá izsgáljuk. Az ok a ási endsze ből adódó há ányok és a ki ándo lás mia a ányaiban szűkül a kisebbségi magya közép é eg. A középosz ályosodás az 1989 elő i időszak a issza eze he ő kul u ális, kapcsola i és gazdasági őkehiány mia is csak nagyon szűk magya kisebbségi é egeke é in e . A po enciális á osi, ia al szakképze csopo oka pedig a jobb magya o szági és kül öldi lehe őségek szí ák el. Miközben a közép okú ok a ás e én csak kis lema adás mu a nak a magya ok mu a ói az o szágos á lagokhoz képes addig a diplomások közö má e ősen alul ep ezen ál ak a magya ok, a elsőok a ás ömegessé álása ellené e. Ebből a szempon ból Uk ajnában és Szlo ákiában a leg osszabb a helyze . 25 Sza ka László (2001) A á osi magya népesség számának alakulása a Magya o szággal szomszédos o szágokban (1910–2000), Kisebbségku a ás, 4, 57–67.; Gyu gyík László, Ho á h Is án, Kiss Tamás: Demog á iai olyama ok, e no-kul u ális és á sadalmi ep odukció. In Bi skey Bo ond (sze k.) (2010) Ha á on úli magya ság a 21. században. Kon e encia so oza a Sándo - palo ában. Tanulmánykö e . (Budapes : Köz á sasági Elnöki Hi a al) 102. p. 26 uo. 90. p. Bá di Nándo – Magya o szág és a kisebbségi magya közösségek 1989 u án 55 ke esz ül a ja kezelhe őnek a kisebbségi magya ok p oblémái .43 Mindez az el á ás – min jö őképe – ál alánosságban au onómiakén ogalmazzák meg a poli ikai közbeszédben. 3.3. A kisebbségi magya közösségekben 1989 u án meg ogalmazo p og amokban a kö e kezők ol ak a leg on osabb célok44: a) Sze e nék elé ni a magya nyel , min egionálisan hi a alos nyel s á usá . b) Maguk kí ánják igazga ni ok a ásügyüke és kul u ális éle üke . Az ok a ásügyben sajá ok a ási in ézmény endsze ük ellenő zésé e a anak igény . A kul u ális éle ben a öbbségi in ézményekkel azonos inanszí ozáshoz és a szabad in ézmény ejlesz éshez agaszkodnak. c) Az ado o szág ille e égió közigazga ási beosz ásá úgy sze e nék be olyásolni, hogy a magya ok minél kisebb a ányban áljanak egionális kisebbséggé. d) A gazdaság- és e üle ejlesz ésben egy ész az kí ánják, hogy a magya ok lak a égiók ejlesz ése ne ma adjon el más égióké ól. Más ész ellenzik, hogy az állami ejlesz ések megbon sák elepüléssze keze üke és elbo uljanak a nemze iségi a ányok. e) Sze e nék elé ni, hogy a magya kisebbség szimbólumai hi a alossá áljanak. Ezzel államuk szimbolikusan is jelé adná nemze i mél óságuk isz ele ének. ) Minden szin en (pa lamen i, önko mányza i) sze e nének poli ikai kép isele hez ju ni. Folyama osan meg ogalmazódik az igény a ko mányza i ész é el e is. g) Magya o szágon a magya o szági állampolgá okkal azonos elbí álás á nak el, és az o ani ok a ási, kul u ális éle ben sze e nék az in ézményesen biz osí o esélyegyenlősége . Mindehhez á sul 1989 u án a magya kisebbségi eli ek ál al meg ogalmazo , á snemze i pozíció célzó nemze i au onómia. Ez egy ész poli ikai in eg ációs jö őkép ol (ideológiai el á ás és pá poli ikai hí ó szó) a nemze i alapon sze eződő kisebbségi közösségekben, más ész ennek in ézményesí ésében egy aj a édgá a lá ak és lá nak a egionális és e nikai egyensúly megő zése é dekében. Ha mad ész pedig az „au onómia” é én lé ejö ő in ézményesség ől á ák a kisebbségi há ányok 43 Sza ka László, Bá di Nándo (2006) Az új magya külkapcsola i s a égia előmunkála ai. Magya Kisebbség, 3-4. pp. 5--235.; Ódo Bálin , Szesz ay Ádám (sze k.) (2009) Nemze poli ikai konszenzus dokumen umokban. A KMKF nemze i együ működési s a égiája és szakpoli ikai koncepciói 2004–2009. (Budapes : KMKF) 181 p.; Bakk Miklós, Öllős László (2010) Poli ikai közösség és kul u ális iden i ás. Magya o szág és a szomszédos o szágok magya kisebbségeinek iszonyában. In Bi skey Bo ond (ed) Ha á on úli magya ság a 21. században. (Budapes : Köz á sasági Elnöki Hi a al) pp. 41–68. 44 A p og amok meg alálha ók: Bá di Nándo , Ége Gyö gy, (2000) Váloga ás a ha á on úli magya é dek édelmi sze eze ek dokumen umaiból 1989-1999 (Budapes : Teleki László Alapí ány) 837 p.;a pon okban közöl össze oglalás bő ebben – a g) pon ki é elé el – Öllős László (2008) Az egye é és kon lik usa. A Magya Köz á saság alko mánya és a ha á on úli magya ok. (Somo ja: Fó um Kisebbségku a ó In éze ) pp. 67--73. 56 METSZETEK 2013/2-3. szám mé séklésé . A jö őképen belül a szülő öldön aló ma adás szlogenje az ez ed o duló u án kiü esede azzal, hogy Magya o szág ól kide ül , nem képes a kisebbségi közösségeke alap e ően é in ő á sadalmi olyama okban lényegi ál ozás elé ni. A ke ős állampolgá ság ól szóló népsza azás kampánya 2004-ben pedig megké dőjelez e a „ i uális haza” képze é , ille e elszín e hoz a az á elepülés és a magya o szági egyéni emancipáció nehézségei . 4. Az 1989 u áni budapes i ko mányza ok magya ságpoli ikája 4.1. Az An all- (majd Bo oss-) ko mány (1990–1994) magya ságpoli ikájá há om célki űzésben összegezhe jük. A külpoli ika el állal a a magya kisebbségek édelmé a nemze közi ó umokon az embe - és kisebbségjogi no mák a alapoz a, a kollek í jogok biz osí ásáé . Emelle a hazai nemze i- és e nikai kisebbségek számá a egy, egész Közép-Eu ópa számá a min aadó önko mányza i modell kí án ak lé ehozni az 1993-as kisebbségi ö énnyel. A ha madik megha á ozó alapel a ha á on úli magya pá oknak az ado közösségek ep ezen a í é dekkép isele i sze eikén aló elisme ése, az őke é in ő ügyekben álláspon juk igyelembe é ele ol .45 A ko mányza i munkában ekko épül ek ki a magya ságpoli ika in ézményes ke e ei, az előző, Néme h-ko mány (1988–1990) Nemze i és E nikai Kisebbségi Kollégiumá a és Ti ká ságá a alapoz a. Ebben a megha á ozó in ézmény a Minisz e elnökségen belül lé ehozo Ha á on Túli Magya ok Ti ká sága le , o szágos ha áskö ű sze kén lé ehoz a a Ha á on Túli Magya ok Hi a alá (HTMH, 1992 júniusában). Ezzel pá huzamosan lé ejö az Illyés Közalapí ány a ha á on úli magya ság ko mányza i-köl ség e ési ámoga ásának köz e í ésé e, alamin az Ok a ási Minisz é iumban is külön osz ály hoz ak lé e szakmai p oblémáik kezelésé e. A legnagyobb új in ézményi p og am a Duna T lé ehozása ol (1992- ben), külön ele íziós csa o ná biz osí a a ha á on úli magya ságnak.46 4.2. A Ho n-ko mány (1994–1998) nemze közi poli ikájá az eu oa lan i in eg ációhoz szükséges alapsze ződések és az ezek ől oly a o i ák ha á oz ák meg. Az uk án-, ho á - és szlo én- magya alapsze ződés ese ében a sze ződő elek külön nyila koza ban, ille e egyezményben kö elez ék maguka a kisebbségi jogok 45 Tó h Judi (2000) Az elmúl é ized diaszpó apoli ikája. In Sík End e, Tó h Judi (sze k) Disku zusok a ándo lás ól. (Budapes : Nemze közi Mig ációs és Menekül ügyi Ku a óközpon – MTA Poli ika udományi In éze e) pp. 218–251.; Dunay Pál, W. Zelle (1998) (1998) Unga ns Aussenpoli ik 1990-1997. Zwischen Wes in eg a ion, Nachba scha s- und Minde hei enpoli ik (Baden- Baden Nomos Ve lagsgesellscha ) 490 p.;Jeszenszky Géza (2005) An all Józse a nemze poli ikus Valóság, 2, pp. 79–94. 46 Mák Fe enc (2000) Az új nemze i poli ika és a Ha á on Túli Magya ok Hi a ala (1989– 1999). Magya Kisebbség, 3, pp. 237–293. Bá di Nándo – Magya o szág és a kisebbségi magya közösségek 1989 u án 57 biz osí ásá a. Ennek elő el é ele ol , hogy ezekkel az újonnan ügge lenné ál o szágokkal endeze ek ol ak a kapcsola ok, és állami szu e eni ásuk nemze közi elisme e ése é dekében szükségük ol az eu ópai embe i- és kisebbségjogi no mák dekla álásá a.47 Szlo ákia és Románia ona kozásában azonban a helyi magya pá ok au onómia- és kisebbség édelmi ö ek ései mia kon lik usos ol a helyze , ami épp az alapsze ződésekkel p óbál ak endezni. A Ho n-ko mány szomszédságpoli ikájá e ké sze ződés kö üli i a ha á oz a meg. A ko mányza nak 1994 u án, a NATO- csa lakozás (1997) elő , az eu oa lan i in eg áció é dekében a kon lik usok kezelésé e képes szomszédságpoli iká kelle elmu a nia. Ezé a külhoni magya sággal kapcsola os poli izálás lá szólag sem eszélyez e he e a é ség s abili ásá . Így a ké dés az in eg ációs p io i ásoknak endelődö alá. Nagy i ák u án, az 1995-ben megkö ö magya –szlo ák alapsze ződésbe beke ül ek a leg on osabb eu ópai kisebbségjogi no mák. Ezek azonban egyéni embe i jogok ol ak, nem a ha á on úliak ál al ké kisebbségi közösségi jogok, és é ényesülésük ellenő zésé e csak ajánlási jogokkal endelkező bizo ság lé ehozásá ja asol ák. 1996-ban a omániai magya pá (RMDSZ) ellenkezésén úllép e aláí ák a magya – omán alapsze ződés , aminek mellékle e a almazza a ele ánsnak elisme kisebbség édelmi dokumen umoka . De i , a szlo ák ól el é ően, külön lábjegyze o májában ögzí e ék, hogy az Eu ópa Tanács 1201. sz. ajánlása nem ona kozik az e nikai alapú e üle i au onómiá a. A sze ződések kisebbség édelmi ga anciájának mondo egyes bizo ságok működése nem sok e edmény hozo .48 Ezzel pá huzamosan a magya –magya iszonyban és a ámoga áspoli ikában is komoly ál ozások ö én ek. A ko mányza alap e ően há ányos helyze ű csopo nak ekin e e a ha á on úli magya ságo , amelyé alko mányos elelősséggel a ozik. A p oblémák kezelése kapcsán az au onómiá á ó jö őkép helye a szülő öldön aló boldogulás e o ikájá használ ák. Ennek ke e ében a gazdasági há é meg e em ésének szükségességé e, az önko mányza i, egionális poli izálás on osságá a és leg őképpen a mode nizációs és á sadalomépí ő kezdeményezések mege ősí ésé e helyez ék a hangsúly a HTMH eze ői. A ámoga áspoli ikán belül a gazdaság ejlesz és e szakosodo Új Kéz ogás Alapí ány és az Illyés Közalapí ány dön éseibe a ha á on úliak be onása é én p óbál ák mindez elősegí eni. A magya –magya iszony e én pedig elsőso ban azokkal a ha á on úli magya eli csopo okkal ke es ék a kapcsola o , amelyek a öbbségi poli ika i ányába és az önko mányza ok szin jén is á gyalóképesek ol ak. Ilyen ol a Ká pá aljai Magya Kul u ális Szö e séggel (KMKSZ) szemben lé ejö Ká pá aljai Magya É elmiségiek Fó uma; a Vajdasági Magya ok Demok a ikus Közösségé el (VMDK) szemben lé ejö Vajdasági Magya Szö e ség; a szlo ákiai magya pá ok 47 Győ i-Szabó Róbe (2000) A pa lamen i pá ok és az alapsze ződések 1994--1997. Magya Kisebbség, 4, 168–201. 48 Sidó Á pád, Fiala János, Vincze Dá id, Ja ábik Balázs (2003) A szlo ák-magya alapsze ződés ha ás izsgála a Regio, 1, pp. 11–119.; Bakk Miklós (1999) Az RMDSZ min a omániai magya ság poli ikai önmegha á ozási kísé le e 1989 u án. Regio, 12, pp. 81–116. 58 METSZETEK 2013/2-3. szám közül a Magya Ke esz énydemok a a Mozgalom; és a Romániai Magya Demok a a Szö e ség (RMDSZ) ún. mé sékel szá nya.49 4.3. Az O bán-ko mány (1998–2002) külpoli ikai mozgás e é alap e ően megha á oz a, hogy a szomszédoka megelőz e elsőkén nye e el Magya o szág a NATO- agságo . Így meg ál ozo az o szág geopoli ikai súlya. Ebből adódóan, ille e a magya kisebbségi pá ok eu oa lan i elkö eleze sége, ko mánykoalíciós sze ep állalása mia a magya kisebbségek ké désé má nem lehe e nemze közileg ins abilizáló ényezőkén beállí ani. Ehhez kapcsolódo a magya gazdasági nö ekedés megindulása, amely az előző ko mánynál előnyösebb helyze e e em e a ámoga áspoli ikában.50 Ezeke a lehe őségeke kihasznál a az addigi kénysze űen álságmenedzselő, helyi in ézményépí és ámoga ó poli iká al szemben a p og am inanszí ozás a helyez ék a hangsúly . Lé ehoz ák az Apáczai Közalapí ány , ki ejeze en ok a ás- és képzési ámoga ás a (1998 decembe ében), a elsőok a ásban önálló magya in ézményeke alapí o ak51, ille e a meglé őke endsze es köl ség e ési ámoga ásban észesí e ék.52 Az Illyés Közalapí ány köl ség e ésé jelen ősen megnö el e a ha á on úli médiá (hí szolgál a ás, Duna T ) ejlesz e ék. A schengeni egyezmény éle be lépése azzal enyege e , hogy a ká pá aljai, e délyi, ajdasági és ho á o szági magya ság kapcsola a ása Magya o szággal megnehezül. Ekko a az is kide ül , hogy a ha á on úli magya au onómia- ö ek ések ö id á on sike elenek, ehá jogilag sem lehe meg agadni a ha á on úli magya ságo min egionális közösségeke . Ezeknek a p oblémáknak a megbeszélése és egy pá poli ikán elüli nemze poli ikai konszenzus kialakí ása é dekében még a Ho n-ko mány időszakában, 1996. júliusban, összehí ák az első hi a alos magya –magya csúcs alálkozó . 1999 eb uá jában, ehá má az első O bán-ko mány idején kon e enciá endez ek Budapes en a ko mány, a ha á on úli és a magya o szági pá ok ész é elé el. Lé ehoz ák a kapcsola a ás olyama ossága é dekében a Magya Állandó É ekezle e (MÁÉRT).53 Ez a poli ikai konzul a í es üle é en e legalább 49 Bá di Nándo (2000) Tö és onalak ke esése és összehasonlí ása a ha á on úli magya poli ikában 1989–1998. Regio, 1, pp. 47–68. 50 N. Bá di (2004) Tény és aló. A budapes i ko mányza ok és a ha á on úli magya ság kapcsola ö éne e. (Pozsony: Kallig am) pp. 143--146. 51 E délyi Magya Tudományegye em, Cluj–Tâ gu-Mu eş–Mie cu ea-Ciuc/Kolozs á – Ma os ásá hely–Csíksze eda/ 2001 júniusában; Selye János Egye emi Közpon , Komá no/Komá om, 2001-ben) 52 Be egszászi Taná képző Főiskola Be ego o/Be egszász; Pa iumi Egye em, O adea/Nagy á ad/. 53 A leg on osabb MÁÉRT dokumen umok:Kán o Zol án (sze k) (2002) A s á us ö ény: dokumen umok, anulmányok, publicisz ika (Budapes : Teleki László Alapí ány) pp. 158–- 181. Elemzések: Hegedűs Dá id (2008) Ha ékony nemze poli ika? Magya Állandó É ekezle (MÁÉRT) szaké ői bizo ságai munkájának elemzése az 1998 és 2002 közö i ko mányza i ciklusban közpoli ikai eszközökkel Bá di Nándo – Magya o szág és a kisebbségi magya közösségek 1989 u án 59 egy alkalommal üléseze a mindenko i magya minisz e elnök eze ésé el. Leg on osabb hozadéka a szak á cák sze in i, é en e öbbszö , állam i ká i eze éssel ülésező szaké ői egyez e ő ó umok meg a ása ol . A ko mányza i appa á us á ogóan ezekben a bizo ságokban oglalkozo legé demibb módon a ha á on úli magya ság p oblémáinak Magya o szág ól kezelhe ő észé el. A II. MÁÉRT kon e encián, 1999 decembe ében, ogalmazódo meg a ha á on úli magya pá ok észé ől a külhoni magya ok magya o szági jogállásá endező ö ény igénye. A jogszabály – ö ény a szomszédos államokban élő magya ok ól (2001/LXII.) – más él é es előkészí és u án, 2001 júniusában ogad a el az O szággyűlés. Ha álya Ausz ia ki é elé el a szomszédos államokban élő, maguka magya nak alló személyek e e jed ki. Ezen személyek alanyi jogon észesülhe nek a ö ény biz osí o a ked ezményekben a kul ú a, a udomány, az ok a ás, a munka állalás, az egészségügyi ellá ás és az u azás e üle én. Mindezek igénybe é elé e a „Magya igazol ány” jogosí el, amelye a magya ha óságok állí anak ki a magya ko mány ál al „ajánló sze eze kén ” el ogado in ézmények ajánlása nyomán. A magya o szági pá ok közül egyedül az SZDSZ nem sza az a meg a ö ény . Románia és Szlo ákia ki é elé el a öbbi szomszédos o szág udomásul e e a jogszabály . Az előbbi az állami szu e eni ás megsé ésé e és az e nikai diszk imináció a hi a koz a az Eu ópa Tanács Velencei Bizo ságához o dul . A Bizo ság 2001 ok óbe ében kimond a, hogy az anyao szágnak joga an a más állampolgá ságú nemze á sai kul u ális ámoga ásban észesí eni, ennek so án ö ekedni kell a öbbségi állam beleegyezésé e és a diszk imináció elke ülésé e. A omán él 2001 égén külön egye é ési nyila koza o is kö ö a magya ko mánnyal, amelynek leg őbb pon ja az ol , hogy a 3 hónapos ked ezményes munka állalói engedély minden omán állampolgá a ki e jesz e ék. A szlo ákiai alkalmazás ól az O bán-ko mánynak má nem sike ül a ked ezmény ö ény ügyében megegyeznie.54 4.4. A Medgyessy-ko mány (2002–2004) a nemze i közmegegyezés hi de ő poli ikájának észekén jelení e e meg a ha á on úli magya ok ké désé . Leg on osabb célki űzése a ked ezmény ö ény alkalmazásának el ogad a ása ol a szomszédos o szágokkal. Ennek é dekében a ö ény 2003 júniusában módosí o ák, a FIDESZ és az MDF ellensza aza ai al. A p eambulumból kike ül az egységes magya nemze e aló u alás; kima ad ak a á sadalombiz osí ással, egészségügyi ellá ással és a munka állalással kapcsola os ked ezmények. Az ok a ási-ne elési ámoga ás azonban má egy gye ek u án is já – nemze iség ől ügge lenül – mindenki u án, aki magya iskolában anul. (Budapes : EÖKIK) 70 p.; Du ay Miklós (2005) Mié szakad ke é a MÁÉRT a legu olsó ülésén? Hi el, 2, 54 Ieda Osamo, Maj ényi Balázs, Kán o Zol án, Vizi Balázs, Halász I án, S. Dee s (eds) (2006) Beyond So e eigni y? F om S a us Law o T ansna ional Ci izenship. (Sappo o: Sla ic Resea ch Cen e , Hokkaido Uni e si y) 412 p. 60 METSZETEK 2013/2-3. szám Ekko iban a ha á on úli magya pá eze őknek jelen ősen megnő a beleszólása a magya ságpoli ikába. Ez annak köszönhe ő, hogy az akko i ko mányza sze in a ha á on úli magya ok ámoga ásá ól elsőso ban a külhoni magya ság kép iselőinek kell dön eniük. 4.5. Az első Gyu csány-ko mány (2004–2006) időszakának magya ságpoli ikájá alap e ően a ke ős állampolgá ság ól szóló i a ha á oz a meg. 2003 nya á ól ke ül elő é be a ha á on úli magya ok á elepülés nélküli magya állampolgá sága, az uk ajnai és a sze biai magya ok ízumkö eleze sége mia . Az ez a külhoni, magya o szági – le elepedés nélküli – állampolgá sággal kezelni aka ó ajdasági magya sze eze ek ennek é dekében indí o aláí ásgyűj ési akciójá a épül á a Magya ok Világszö e ségének népsza azás kezdeményező kampánya. Így 2004. decembe 5-én e e endumo a o ak a ól, hogy az O szággyűlés alkosson-e ö ény annak é dekében, hogy ked ezményes honosí ással – egyéni ké elem e – magya állampolgá ságo kapjanak a maguka magya nemze iségűnek alló, nem Magya o szágon lakó, nem magya állampolgá ok. A ke ős állampolgá ság azonban a pá poli ikai e élkedés kulcs émája le . Valójában a nem a ha á on úli magya ok ól szól , hanem a ól, hogy a 2004 őszén az MSZP ille e a ko mány élé e ke ül új eze ő Gyu csány Fe enc képes-e legyőzni O bán Vik o az ellenzék kép iselőjé , ezzel sajá poli ikai legi imi ásá biz osí ani a baloldali álasz ók kö ében. O bánnak pedig szin én mozgósí ási céllal ol on os ez a népsza azás, amely pusz án a ól szól , hogy a pa lamen á gyalja-e a ha á on úli magya ok állampolgá ságának ügyé . De ha a FIDESZ győz akko a köz élemény elő a nemze ie lenség ádjá ema izálha ja a ko mányza al szemben. Gyu csány Fe enc minisz e elnök egyé elműen elu así ó álláspon o kép isel . É ei a á ha ó szociális kö e kezményekkel; a po enciális á elepülők p oblémájá al; a nemze közi elu así ással; a magya o szági poli ikai egyensúly elbo ulásá al indokol a. A ke ős állampolgá ság ké désé a ha á on úli magya ok magya o szági jogi emancipációja helye szociális és munkaügyi p oblémakén mu a a be a ballibe ális oldal a magya o szági köz élemény elő . A FIDESZ, ko ábbi enn a ásai ellené e, a kampányban a ha á on úli magya legi im sze eze ek álláspon já ogad a el megha á ozónak, amelyek egyé elműen ámoga ák a ke ős állampolgá ság megadásá .55 4.6. A második Gyu csány-ko mány (2006-2010). A népsza azás e edmény elen ol , pá poli ikai kö e kezménye Gyu csány Fe enc mege ősödése és a jobboldal ól a nemze esí ő e o ika issza onása le . A ha á on úli magya pá ok és a köz élemény elidegenede az MSZP–SZDSZ ko mánykoalíció ól; nemcsak az elu así ó álláspon mia , hanem a ioga ó s ílus mia , ahogy a ha á on úli magya ok ömeges á elepülésé és így a szociális endsze szé esésé izionál ák.56 2005 januá jában, 55 Du ay Miklós (2005) Mié szakad ke é a MÁÉRT a legu olsó ülésén? Hi el, 2, 56 Maga ez a poli ikai kénysze helyze úgy jö lé e, hogy az au onómia ö ek ések, a s á us ö ény ille e a ko mánykoalíciós ész é eleke sike elennek é ző csopo ok ille e a Bá di Nándo – Magya o szág és a kisebbségi magya közösségek 1989 u án 61 min egy ká pó láskén a minisz e elnök meghi de e a Nemze i Felelősség P og amjá , benne a Szülő öld P og amcsomago . Ezek azonban alap e ően kommunikációs kampányokká ál ak és nem képez ek kohe ens koncepció . A e üle a ko mányza i munkán belül leé ékelődö és elszige elődö , szimbolikusnak ekin he ő a Ha á on Túli Magya ok Hi a ala és a Teleki László Alapí ány57 megszün e ése is. A kisebbségi magya poli ikusok elé az O szággyűlés eze ése a Ká pá -medencei Magya Kép iselők Fó umán ke esz ül, a köz á sasági elnök pedig a magya kisebbségi ci il á sadalom és a helyi közösségek i ányában e komoly gesz usoka . Sólyom László, min a nemze egységének kép iselője alap e ően há om eleme jelení e meg ona kozó megnyila kozásaiban. Egy ész olyama osan a kul u ális nemze egységé és öbbközpon úságá hangsúlyoz a. Más ész a Ká pá -medencé , az egyko i ö énelmi Magya o szágo , min közös hazá ajánlo a a é ség pá huzamos emlékeze poli ikai épí kezései számá a. Ha mad ész egysze e p óbál a meg szimbolikus gesz usokkal enyhí eni a ke ős állampolgá ság ól szóló népsza azással meg omlo magya -magya iszony , ugyanakko ha á ozo an lépe el nemze közi- és embe jogi alapon a kisebbségi jogoké , esélyegyenlőségé .58 Mi el 1989 u án a Duna- majd a ke eskedelmi ele íziók ille e az in e ne é én a kisebbségi magya közösségek is egy közös magya nyel ű média- é ogyasz ói le ek, óha a lanul a magya o szági poli ikai kul ú a és a belpoli ikai i ák nagy ha ással ol ak a külhoni magya ság közgondolkodásá a. Ebben a ke ős állampolgá ság ól szóló 2004. decembe i népsza azás megha á ozó ö éspon nak számí : a FIDESZ népsze űsége egyé elmű a ha á on úli magya ság kö ében. Ugyanakko a kisebbségi poli ikai eli ek a anak a budapes i poli ikusok és ko mányza ok beleszólásá ól – a poli ikailag, egionálisan, személyileg megosz o – közösségük ügyeibe. Ki és hol dön i el, hogy mi is az é deke az ado kisebbségi magya közösségnek? 4.7. A második O bán-ko mány (2010–). A ke ős állampolgá ság ól szóló népsza azás u án a FIDESZ eze őnek is nyil án aló á ál , hogy a nemze i és az an ikommunis a e o iká al nem lehe a p o es sza azóka megnye ni. Ráadásul a pá ö zssza azóinak egy ö öde nemmel sza azo az ha á on úli magya ok sze biai magya ok u azási p oblémáinak megoldásá a szolgáló megoldás összecsúszo az MSZP és a FIDESZ pá poli ikai küzdelmé el. Ebben az u óbbi pá e esége szen ede és a ha á on úli magya ság nagy ömegei elő is ilágossá ál , hogy Magya o szág nem képes segí eni a mindennapi p oblémáik megoldásában. Tehá a ké désnek an egy ilyen jellegű ejlődés ö éne e. Bá di Nándo (2005) Mumusok és a kék madá In Ha is T.Csaba(sze k.) Magya külpoli ika az Eu ópai Unióban. (Budapes : Man ed Wö ne Alapí ány) pp. 32–58. alamin Ada ok, elemzések, dokumen umok a ke ős állampolgá ság i á ól: h p://www.ke osallampolga sag.m aki.hu/ 57 A ha á on úli magya okkal és a közép-eu ópai kisebbségekkel oglalkozó ku a óin éze és ámoga ási p og amok lebonyolí ó in ézmény ol . 58Ódo Bálin , Szesz ay Ádám (sze k.) (2009) Nemze poli ikai konszenzus dokumen umokban. A KMKF nemze i együ működési s a égiája és szakpoli ikai koncepciói 2004–2009. (Budapes : KMKF) 181 p.; Bi skey Bo ond (ed) Ha á on úli magya ság a 21. században. (Budapes : Köz á sasági Elnöki Hi a al) 269 p. 62 METSZETEK 2013/2-3. szám állampolgá ságának á gyalásá ól. Ezé a magya ságpoli ika e én a leg on osabb elada egy aj a magya o szági nemze esí és le . Ennek egyik célja az, hogy ne ismé lődhessen meg a 2004-es nemze i megosz o ság, más ész a gyo sí o honosí ással (a magya o szági lakóhely nélküli állampolgá ság megadásá al) a ha á on úli magya oknak egy aj a elég é el p óbálnak biz osí ani. Ha mad ész az új nem Magya o szágon élők álasz ójogának megadásá al egy jelen ős ámoga ói bázis a ehe nek sze . Ugyanakko a más o szágokban élők e hi a koz a a álasz ójogo előze es egisz ációhoz kö ö ék, amely a magya o szági ellenzéki pá ok és szakmai kö ök sze in e jog ko lá ozásá jelen i.59 A ko mány 2010-ben nemze poli ika címén olyan p og amo indí o el, amely elsőso ban Magya o szágnak és nem a ha á on úli magya közösségek önépí kezésé ől szól. Az egyik a má emlí e gyo sí o honosí ással megsze ezhe ő állampolgá ság, amely é én eddig 370 eze el bő ül a magya állampolgá ok kö e.60 A másik a ha á alanul iskolai u az a ási p og am, amelynek az a célja, hogy minden magya o szági középiskolás anulmányai so án legalább egysze eljusson a szomszédos o szágok alamelyik magya kisebbségi közösségébe, megisme je az o ani magya kul u ális ö öksége , személyes apasz ala ok a egyen sze .61 A ha madik inkább szimbolikus kezdeményezés a ianoni békesze ződés aláí ásának napjá (1920. június 4.) a nemze i össze a ozás emléknapjának ne ez ék el és ekko hi a alos megemlékezések e ke ül so a magya kisebbségek helyze é ema izál a.62 A negyedik p ojek az eddigi kisebbségi magya ámoga ásoka kezelő Szülő öld Alap helye a Be hlen Gábo Alapkezelő (BGA) lé ehozása és egy un. Magya ság Háza kialakí ása a budai á egyik leg ep ezen a í abb épüle ében. Ennek az in ézménynek a elada a olna a kisebbségi magya közösségek ö éne ének, kul ú ájának budapes i epe ezen ációja. Más ész a BGA bonyolí ja közpon ilag a ha á on úli magya in ézmény endsze ámoga ásá , a ked ezmény ö ény ál al a kisebbségi magya iskolásoknak biz osí andó ok a ási ne elési ámoga ás olyósí ásá és egyéb p ojek ek inanszí ozásá . Például 2011-ben a kisebbségi magya ó odáka kiemel en ámoga ák, 2012-ben pedig a ámoga áspoli ika ókuszába az ál alános iskolai alapok a ás (1-4. osz ály) ke ül.63 59 Eö ös Ká oly In éze : Amicus cu iae le él az Alko mánybí óság észé e a álasz ói egisz áció á gyában h p://www.ekin .o g/ekin /ekin .news.page?nodeid=563 60 Részle es leí ás: h p://allampolga sag.go .hu/images/angol.pd 61 A p og am honlapja: h p://www.ha a alanul.eu/ 62 2010-ben az elhangzo poli ikai beszédekből kiemelkede Sólyom László koncepciózus beszéde, amely egy új magya nemze el ogás ük öz: h p://www.solyomlaszlo.hu/e en s20100604_ es i e_pa liamen a y_session.h ml 63 A ko mányza i p og am: Magya nemze poli ika. A nemze poli ika s a égiai ke e ei. h p://www.nemze i egisz e .hu/download/9/a2/00000/Magya %20nemze poli ika%20A4.p d Bá di Nándo – Magya o szág és a kisebbségi magya közösségek 1989 u án 63 5. A budapes i magya ságpoli ikai s a égiák 5.1. A endsze ál ás u áni más él é izedben alap e ően há om s a égia ogalmazódo meg a magya ságpoli ikában. Ezek egyike sem kizá ólag a jobb- agy a baloldalhoz kapcsolódik. A kisebbség édelmi megközelí és a nemze közi no mák a, min ák a aló hi a kozásokon úl abból indul ki, hogy előbb az ado szomszédos o szággal kell meg e em eni a jó iszony , és az kö e ően lehe a magya kisebbség p oblémái kezelni. Ez ha á oz a meg az alapsze ződés-poli iká , amelyben a kisebbségi egyes bizo ságok ól á ák a p oblémák kezelésé . Ebben a megközelí ésben különösen hangsúlyos, hogy az ado kisebbségi közösségnek sajá o szágában kell meg alálnia helyze e endezésének lehe őségei . Ki ál képp, ha az o ani magya pá ko mányza i pa ne is. Ebben Magya o szág dön ően diplomáciai eszközökkel segí he . Ugyanide a ozik a magya kisebbségi á sadalmak gazdasági, á sadalmi mege ősí ésének gondola a: hogy önálló in ézményeik ú ján alósí hassák meg önigazga ásuka . Ezek a meg on olások alap e ően a baloldali ko mányza ok magya ságpoli ikájá be olyásol ák a kapcsolódó an inacionalis a (a szimbolikus poli izálás , nemze i e o iká elí élő) közbeszéddel együ .64 A nemze egyesí ési ideológia a magya ság o szágha á okon á í elő egységéből indul ki, amely a nemze állami ha á ok lebon ásá al (EU-in eg áció) in ézményesülhe . A magya kisebbségi á sadalmak ebből a pozícióból néz e a magya nemze más o szágokban élő elszakí o észei. A magya e nokul u ális közösség poli ikai egységé szimbolizál a a MÁÉRT és az egyén szin jén a magya állammal kapcsola o lé esí e a Magya igazol ány in ézménye.65 Az össznemze i lá ószög melle a 8 különböző o szágban élő magya egionális közösségek Magya o szág ól aló szé ejlődésé és sajá os é dekeinek é ényesí ésé ja asolja in ézményesí eni a sze ződéses nemze koncepciója. Ez abból indul ki, hogy a magya ko mányza nak az egyes egionális közösségekhez külön-külön is meg kellene ogalmazni a iszonyá és iszon is szükség olna e e.66 Az előbbi nemze koncepció al pá huzamosan ebben a gondola kö ben ugyanakko jelen an az a poli ikai megközelí és is, amely egy közös poli ikai é nek lá ja, ille e sze e né lá ni a magya lak a e üle eke . Ebben a megközelí ésben a ha á on úli magya poli ikai eli eknek alá endel sze epük an, ha azok a nagyobb geopoli ikai, eu ópai poli ikai pá család é dekekkel szemben állnak. A ha á módosí ás nélküli nemze egyesí és gondola kö e, a szimbolikus gesz usok a 64 Fon os össze oglalásai: Tabajdi Csaba(1998) Négy é ko mányza i munkájának mé lege, s a jö ő elada ai. In uő Az önazonosság labi in úsa. (Budapes : CP S údió) pp. 587-608.; Kis János (2004) Nemze egyesí és agy kisebbség édelem. Éle és I odalom, decembe 17.; E. Tö zsök (ed) (2005) Szülő öld P og am. S a égiai anulmány. (Budapes : MEH Eu ópai In eg ációs I oda) 65 Néme h Zsol (2002) Magya kibon akozás. (Budapes : Püski) 241 p. 66 Sza ka László (2002) Sze ződéses nemze . In Kán o Zol án (ed) A s á us ö ény: előzmények és kö e kezmények. (Budapes : Teleki László Alapí ány) pp. 407--409.; Zs. Néme h (2002) Magya kibon akozás. (Budapes : Püski) pp. 123--129. 64 METSZETEK 2013/2-3. szám hangsúly helyező e o iká al együ elsőso ban a magya o szági jobboldali poli ikusok kö ében megha á ozó. A ha madik megközelí és az EU-in eg ációból kiindul a a egionalizáció a helyezi a hangsúly , abban bíz a, hogy a közös egionális é dekek elülí ják az e nikai ellen é eke .67 Szakpoli ikusok a ha á men i e üle ek ejlesz ésében és az egyes o szágok egionalizációjában lá ják a kisebbségi magya közösségek in eg ációs lehe őségei sajá o száguk és a magya kul u ális in ézmény endsze ona kozásában. Ennek meg alósí ása é dekében a ejlesz ési égióka , és a ha á men i égióka a helyi igényeknek ( ö éne i, e nikai ado ságoknak) meg elelően kí ánják lé ehozni. Vannak, akik úgy gondolják, e égiókból alakulha nak ki azok az au onómiá al endelkező egionális in ézmények, amelyek e szükség lehe a nemze i azonosság megő zéséhez, a nemze állami bea a kozással szemben. Ezen a há om s a égiai modellen úl még lé ezik ké on os szemléle i megközelí és. A magya kisebbségi poli ikában a kilenc enes é ek második elé ől megha á ozó á ál az az elgondolás, hogy a sike elen au onómia-kö e elések helye az ado o szág ko mányza i munkájában aló ész é el biz osí ha ja a leg öbb lehe ősége a kisebbségi é dekek kép isele é e.68 Egy másik, magya o szági nyíl an nem állal megközelí és abból indul ki, hogy aká ö en é múl a, a demog á iai és mig ációs olyama ok e edményeképpen jelen ősen csökken a szomszédos o szágokban élő magya ok száma, és ezzel a p obléma is leke ül a napi end ől, el esz i jelen őségé . 5.2. Az előbbiekben a kisebbségi pá p og amok alapján megp óbál am összegezni a kisebbségi magya poli ikai ö ek éseke . Mos a magya o szági pá és ko mányza i p og amok alapján a kö e kezőkben lehe ne összegezni a budapes i magya ságpoli ika u óbbi ké é izedének leg on osabb – a jelsza ak mögö a észle ké désekben i a o – é elei . Az e őszakmen esség el e. A magya kisebbségek é dekeik édelmében soha nem nyúl ak e őszakos eszközökhöz. A megosz ó dilemma abban an, hogy az kisebbségi é dekkép isele (a magya e nikai pá ) mennyiben ké dőjelezhe i meg az ado állam poli ikai eze ésé , poli ikai-közigazga ási be endezkedésé a agy az állami 67 P o incia olyói a : h p://www.p o incia. o/index.h ml ; Bakk Miklós (2003) Ke e ö ény a égiók ól, 2003, h p://www.ada bank. o/h ml/cim_pd 503.pd ; Tö zsök E ika (2003) Kisebbségek ál ozó ilágban. (Kolozs á : A Re o má us Egyház Misz ó alusi Kis Miklós Saj óközpon ja) 271 p. 68 Sza ka László: A ko mányza i sze ep állalás ha ása a kisebbségi magya pá ok önko mányza i poli ikájá a. In Blénesi É a, Mandel Kinga (sze k.) (2004) Kisebbségek és ko mánypoli ika Közép-Eu ópában (2002--2004) (Budapes : Gondola – MTA E nikai-nemze i Kisebbségku a ó In éze ) pp. 231--258.; Bá di Nándo , Kán o Zol án (2000) Az RMDSZ a omániai ko mányban, 1996–2000. Regio, 4, 150--187.; Hambe ge Judi (2004) A magya –szlo ák iszony esélyei az MKP ko mányza i helyze ének ük ében. Külügyi Szemle, 1–2, 29–47. Bá di Nándo – Magya o szág és a kisebbségi magya közösségek 1989 u án 71 u óbbi – kisebbségi nemze i mozgalom -- is csak abban az ese ben működik, ha mögö e á sadalompoli ikai elképzelések és önsze eződések állnak. 7. A ha á alaní ás nehézségei -- ami el álasz a magya -magya iszonyban A magya -magya iszonyban az u óbbi 20 é so án – hi a alosan -- mind égig a kisebbségi magya ok esélyegyenlőségének biz osí ása áll a középpon ba és ebből adódóan az együ működés segí ő apasz ala okon ol a hangsúly. A magya -magya pa ne ség nehézségei ől, az egymás ól kialakí o és a közösségek ha á ai új aépí ő apasz ala ok ól ke és szó esik. Pon osabban a kisebbségi magya saj óban és közí ásban a kilenc enes é ek közepé ől jelen ol a „magya o szági”: poli ika, az in ézmény endsze , a nemze i nem ö ődömség bí ála a. (I öbbek közö Balla D. Ká oly, Bí ó Béla, G endel Ágo a, Végel László publicisz ikájá a hi a kozha unk.) Majd a ke ős állampolgá ság ól szóló népsza azás u án ál alános le a Magya o szággal szembeni k i ika.75 A szociológiai és szocioling isz ikai ku a ásokon úl a kisebbségi magya közösségek Magya o szághoz iszonyí o másságá azonban mélyebben nem á ák el. A kö e kezőkben sem állalkozha om e e, pusz án néhány on os ö éne i ámpon o (aká min ku a ási ké dés ) sze e nék el e ni. 7.1. A magya o szági ke e ek közö néz e T ianon kö e kezménye: az o szág e üle i megcsonkí ása, majd az ez elülí ni aka ó e íziós jö őkép és kul usz lé ejö e. Köz e e en: a magya nemze épí és 1918- ól egy aj a es au ációs gondola kö be ke ül, me a iszonyí ási pon új a és új a a ö énelmi Magya o szág ille e a elbomláshoz eze ő hibák oknyomozása lesz. A magya o szági köz élekedés el ogad a ez a ö énelmi helyze e , minimális (a köz éleményku a ások sze in 1-3%) a e ízióban gondolkodók a ánya.76 Tehá ez a ké dés a ö éne i múl hoz a ozik, ugyanakko , min kul u ális kód beépül a magya emlékeze és iden i áspoli ikába. A kisebbségben élő magya oknak ellenben T ianon lé helyze ük e ede é jelen i, hiszen ezen poli ikai dön és nyomán ál ozo meg őseik állampolgá sága.77 Ez pedig mindenko a poli ikai ha alomnak aló alá endel ség e, kiszolgál a o ság a emlékez e . Ehhez kapcsolódik a kisebbségi helyze egyik legnagyobb ehe é ele: a sajá közösség jö őjéé é ze egzisz enciális élelem és bizony alanság. Amely mindenko az ado közösség o honosságé ze ének ügg énye, amelye megha á oznak a ö énelmi 75 h p://www.ke osallampolga sag.m aki.hu/saj o_gyuj emenyek.h ml 76 Lázá Guy: A elnő lakosság nemze i iden i ása a kisebbségekhez aló iszony ük ében. In uő. (sze k.) (1996) Többség – kisebbség. Tanulmányok a nemze i uda émakö éből. (Budapes : Osi is – MTA-ELTE Kommunikációelméle i Ku a ócsopo ) 77 Kb. 200 eze embe nek ez sem sike ül , endeze len állampolgá sággal él az új o szágban s ezen úl 350 ez en menekül ek á Magya o szág a 1918 u án. 72 METSZETEK 2013/2-3. szám apasz ala ok. Ebben az ese ben a öbbségi nemze épí ések nyíl agy köz e e szup emácia igénye.78 Mi el a kisebbségi közösségeknek nem egysze űen a poli ikai úlha alom ól an apasz ala uk, hanem a nemze i szup emáciák aka ásá ól ezé me ül el új a és új a, az a dilemma, hogy kisebbségikén nem lehe embe hez mél ó éle e élni.79 Ugyanakko a kisebbségi magya ok hé o szágban el ogad ák a ö énelemileg kialakul helyze e és ezek közö a iszonyok közö élik éle üke . Tá sadalmi közösségeik, in ézményességük alap e ően nyel i-kul u ális (nemze i) alapon sze eződik. Azonosság uda ukban megha á ozó sze eppel bí az ado magya közösséghez aló a ozásuk, míg a magya o szágiak számá a a magya sághoz aló a ozás, magá ól é e ődő ado ság. Így minden éle nemze esí ő p og amban a külhoni magya ok, min min a jelenhe nek meg. Tehá míg a magya o szágiak számá a T ianon dön ően egy emlékeze poli ikai, ö éne i ké dés, addig a külhoni magya ok számá a ezen úl ez lé helyze ük kiindulópon ja. A ké dolog akko kapcsolódik egybe, amiko a magya e nokul u ális közösség in ézményesí ésé ől an szó. Mi el mindké magya csopo el ogad a a ö éne ileg kialakul helyze e ebben az ese ben csak a ö éne i auma eloldásá a lehe ö ekedni, a de ianonizálás a. Azaz a ianonnal előáll esélyegyenlő lenségek kezelésé e ille e a kisebbségi magya közösségek é ékeinek, isme e einek az összmagya udáskészle be aló beemelésé e lehe ö ekedni (ok a ás, média). Ezzel lehe a Ká pá -medence olyan közös haza, amelyben a magya ság széles egionális isme e ekkel endelkezhe . Ez a közép-eu ópai lá ószög igény me ül el akko is, amiko magya o szági jelenségeke aka unk megé eni, de szomszédo szági és kisebbség ö éne i össze üggések nélkül ez nem lehe séges.80 78 Ezek közül a ka aklizmák: omániai lakás ek i álások, 1920; dél-e délyi menekülés 1940; holocaus a isszacsa ol e üle eken; ká pá aljai, csehszlo ákiai depo álások; ajdasági pa izánbosszú 1944; e délyi menekülés 1944; csehszlo ákiai lakosságcse e és a eszlo akizáció; 1956-os meg o lások Romániában; a Ceuşescu-ko szak magya ellenes kampányai 1986–1989; ajdasági mozgósí ások /és menekülés/ a délszlá hábo úk, 1991. 79 Elsőkén Makkai Sándo ogalmaz a meg a „Nem lehe ” dilemmá . Lásd Cseke Pé e , Molná Gusz á (sze k.) (1989) Nem lehe . A kisebbségi so s i ája. (Budapes : Hé o ony) 267 p. 80 Néhány példa: Feldolgozha ó-e a magya zsidóság iszonya a magya államhoz és az asszimilációhoz, ha nem izsgáljuk a kisebbségi magya sággal más o szágokhoz ke ül zsidóság álaszai az új államha almi helyze e? Ez abból a szempon ból é dekes, ha uda osí juk, hogy a zsidóságo épp a magya ság ól aló le álással ádol ák és e e a szomszédo szági példáka hoz ák el. Majd a magya o szági holocaus áldoza á á ál a isszacsa ol e üle ek zsidósága. Tisz ázha juk-e a magya baloldal nemze i ké désben kialakí o néze ei a ké ilághábo ú köz i Ko unk c. olyói a ille e a kisebbségi magya baloldali eli ek ha anas-he enes é ekben kialakí o magya o szági nyomásgyako lásának isz ázása nélkül? Tisz ázha juk-e a ke ős állampolgá ságé oly a o kampányoka , ha nem isme jük ezzel kapcsola ban a posz jugoszlá gyako la oka ; ha nem isme jük Bo bély Im e és Pa ubány Miklós – a magya o szági ke ős állampolgá ság melle i kampány eze őinek – omániai ejlődés ö éne é ? Bá di Nándo – Magya o szág és a kisebbségi magya közösségek 1989 u án 73 7.2. Magya o szág a é ség nemze ileg leghomogénebb állama. Bizonyos é elemben a szomszédos o szágok nemze épí őinek ideállja, hiszen a magya o szági nemze iségek nem képeznek önálló poli ikai közössége és kö ődnek a magya államisághoz és kul ú ához. Ebben jelen ős sze epe an az 1920 ille e 1944 u áni asszimilációs olyama oknak, az egyházi és ok a ási in ézményeik elso adásának, a lakosságcse ének és ki elepí éseknek. De ezek számba é elé el együ nem eledhe jük a kisebbségi magya közösségek és a magya o szági nemze iségek köz i ké nagyon lényeges ado ságbeli különbsége : A magya o szági nemze iségek nem alko ak össze üggő elepülés e üle eke (a ha á on úli magya ok öbb min ele olyan elepülésen él ahol helyi öbbsége alko ) és a legjelen ősebb ké csopo a néme ség és a szlo ákság nem a nyel o szágukkal ha á os e üle eken él. A magya o szági nemze iségek nem e ek ész nyel /anyao száguk nemze épí ésében, mozgalmaik a a XIX-XX. századi magya o szági polgá osodás ol nagy ha ással, míg a ha á on úli magya ok elődei 1918-ig a magya nemze épí és és a kollek í élmények (1848) észesei ol ak, majd 1938–19444 közö egy má kisebbségben szocializálódo gene áció új a öbbségi helyze be ke ül . A mai kisebbségi magya közösségek alap e ően ké nyel ű közösségek. Ez az jelen i, hogy az ebben élők számá a a kul u ális plu alizmus napi apasz ala . (Ez az ok a ás, a média és a hi a alos ügyin ézés é én a ömbmagya ságban sincs máskén .) A magya o szági népesség alap e ően egynyel ű és a kul u ális plu alizmus ól (kul u álisan megosz o á sadalmi in ézmény endsze ől), a ól, hogy pá huzamos kul ú ák lé ezhe nek egymás melle nincs sok apasz ala a. A magya o szági poli ikai eli hagyományos au kle is a szemléle é el sajá o szágá homogén á sadalomkén sze e né megjelení eni. Miközben ha nyel ileg nem is, de a lokális és é egsajá osságoka ekin e jelen ős egionális és á sadalmi egyenlő lenségekkel e hel o szágban élünk. Ez a magya o szági homogéni ás igénylő ilágkép hajlamos a a, hogy a magya kisebbségeke ille e a magya e nokul u ális közössége is egységes közösségkén kons uálja meg. Mindez nem csak o szágonkén egységesí a egionális sok éleség ellené e, hanem ál alában a „ha á on úli magya ” képe az e délyi (székely öldi agy a szó ány) apasz ala ok alapján o málódik. Ebben egysze e an jelen az kolonizációs szemléle e jellemző e ede iség és elma ado ság kép. A olyama os egységesí ésből kö e kezik az a o z beállí ódás, hogy, ha egy ado jelenség, helyze nem egyezik a megkons uál képpel, akko egyből alami éle eszélyes közösség omboláskén élik meg, miközben ugyanaz a jelenség Magya o szágon is ál alános. Ilyen például a kisebbségi poli ikusok é dekellen é einek, ha almi já szmáinak nyil ánosság a ke ülése. Más jelenségek pedig be sem ke ülnek a magya o szági kisebbségi magya ok ól kialakul képbe. Fon os magya o szági beállí ódás, hogy önmagunk helyze é , p oblémáink középpon ba állí ásá al, csak azon ke esz ül agyunk képesek é elmezni és nemigen udjuk önmagunka , gondjainka egy nagyobb sze keze ben, kí ül ől lá ni és lá a ni. Miközben a kisebbségi éle helyze ből jö embe számá a ez a iszonyulás igény, épp a kul u ális másság olyama os jelenlé e mia , magá ól é e ődő. 74 METSZETEK 2013/2-3. szám A kisebbségi magya ok jö őképének, el á ásainak észe, hogy Magya o szágon a magya állampolgá okkal azonos bánásmódban észesüljenek. Hiszen az anyao szág egyben a kisebbségi lé ből aló kilépés jelen he i a számuk a, me egy öbbségi á sadalom észesei aka nak lenni. Csakhogy ők mégis egy-egy másik o szág polgá ai és a magya o szági idegenjogok ona koznak ájuk. A külhoni magya ok ebben a helyze ben lesznek különösen é zékenyek a a, hogy a ö éne ileg sze encsésebb helyze be élő magya o szágiak „ öbbségikén ” iselkednek elük, agy uda lanok helyze ükkel kapcsola ban.(„Hol anul ál meg ilyen jól magya ul?”) De i ma má alap e ően nem isme e hiány ól an szó, hiszen gene áció ól gene áció a egy e nö ekszik Magya o szágon a külhoni okonsággal, ba á i, isme ősi kapcsola okkal ille e u is a élményekkel endelkezők száma. Sokkal inkább a hé köznapi iszonyok a megha á ozóak: e senyhelyze ekben, é dekkon lik usokban a ha á on úli magya be ándo ló á81, munka állaló á, állalkozó á s b. minősül á . Majd i működésbe lépnek a sz e eo ípiák: „ omán” „jugó” „szlo ák” s b. A mai, külhoni magya oknak biz osí o állampolgá ság kö ül épp az a legnagyobb él eé és, hogy míg ez a külhoni magya ok egy aj a emancipációs lehe őségkén élik meg addig Magya o szág ól ez iden i áspoli ikai és pá poli ikai eszköznek és egyben a kisebbségi ké dés kezelésének ekin ik. Miközben az szomszédo szági magya állampolgá oknak a sza aza i jog biz osí ása megosz ja a magya o szági köz élemény .82 7.3. Míg a magya o szágiak jó észe számá a a haza és az o szág/állam ahol él egybeesik, addig a ha á on úli magya ok haza ogalmába ez szé álik. Számuk a a szülő öldön úl a magya sághoz (a magya kul ú a egészéhez aló) a ozás is észe a haza ogalmának. Ez egy i uális haza/magya ság/Magya o szág azonosság-képze . Ebből adódik, az az é zékenység, amely magya o szági megjelenésüke kö ül eszi. A ha á on úli magya ok sajá közösségükben ál alában nem, min kisebbségiek sze epelnek. A mindennapi éle ben a lokális sajá osságok, a u inok és szokások a megha á ozóak és nem az á poli izál , nemze esí e szin , amelye ál alánosí ani szok unk Magya o szágon. A kisebbségi magya ok o szágukban ál alában „magya ok” majd Magya o szágon állnak „e délyi é”, „ ajdasági á”, „ el idéki é” s b. 81 A kisebbségi magya ok azonosság uda ának és az államhoz aló lojali ásának mé ésé e lé eznek különböző izsgála ok, de ezek elsőso ban a iszonyulásoka mu a ják be és nem az állampolgá i uda agy az önazonosság képze a almá . Valószínűleg i egy-egy öbbnemze iségű égió ep ezen a í izsgála a segí he ne, amely a megké deze ek államhoz, a poli ikai endsze hez, kul u ális é ékekhez aló iszonyá mé né, majd ennek nyomán lehe ne megnézni, hogy a maguka magya nak allók mennyiben különböznek, mások ól. O szágonkén i á ekin és ad öbbek közö e ől: Papp Z. A ila, Ve es Valé (sze k.) (2007) Ká pá Panel 2007. A Ká pa -medencei magya ok á sadalmi helyze e és pe spek í ái. Gyo sjelen és. (Budapes : MTA Kisebbségku a ó In éze ) 308 p. 82 2011 decembe ében az összes magya o szági álasz óko ú ele nem é e egye a ha á on úli magya ok sza aza i jogának biz osí ásá al. h p://www. alasz asi endsze .hu/?p=1940384 Bá di Nándo – Magya o szág és a kisebbségi magya közösségek 1989 u án 75 Tehá a magya kul u ális közösségen belül kölcsönös a i ualizáció: míg a külhoni magya ok a magya kul u ális e e , min közös hazá ogják el, miközben egy másik o szág állampolgá ai, addig a magya o szágiak pedig a kisebbségi magya éle helyze eke nemze esí ik, eszik abban közpon i á a magya nyel e és kul ú á , miközben ez dön ően magá ól é e ődően működik. (Épp úgy, min a nyel használa szin e ei ől üggő nyel ál ás.) Mindez azzal já , hogy mindké csopo a másika á sadalmilag és kul u álisan magához közelállóbbnak gondolha ja, annál, min ahogyan egy-egy konk é együ működés so án ez működik. Ekko má a s á us iden i ások (más o szágok állampolgá ai, el é ő ok a ási sze keze ekben szocializálód ak, a kisebbségiek más nemze i kul ú ából szá mazó jogi, habi uális sze keze észesei s b.) legalább annyi a on osak lesznek, min a kul u ális azonosságképze ek. A magya o szági endsze ál ás és az i eni poli ikai közösségépí és sajá osságai mia az állampolgá i és a lokális közösségépí ésben, a „nemze i egység” ogalma elsőso ban a ha á on úli magya okkal aló közösség e u al. Ez annak köszönhe ő, hogy Magya o szágon a jobb és baloldal (min ké iden i áspoli ikai közösség) épí ése egymás kizá ó beszédmódok a épül . Az állampolgá i közösség eszméjében a magya állam ha á on úli magya ok i án i elelőssége közpon i sze epe öl be. Azaz egy olyan csopo hoz aló elkö eleze ség, amely nem a ozik az állam jogha ósága alá. A mindennapi éle ben pedig a nemze esí ő szimbólum endsze alap e ően a székely öldi, e délyi mo í umok a épí és egionális hagyományoka esz o szágossá (pl. kopja a, székelykapu). 7.4. Az egyen angúság és kompenzáció: külhoni magya okkal kapcsola os ké désekben, miközben minden 1989 u áni budapes i ko mányza dekla ál a, hogy nélkülük, ellenükben soha nem hoznak dön és , má az alapsze ződések megkö ésekko megsé e ék ez az el e . Kilenc en é es dilemma, hogy a magya ság és kisebbségpoli ikában a magya állam apasz ala ai és ágabb é dekei az elsődlegesek agy az ado kisebbségi közösség szempon jai (magya o szági agy kisebbségi magya poli ika)? Például a ha á on úli magya elsőok a ás ejlesz és e én az 1990-es é ek második elében az e délyi, szlo ákiai, uk ajnai meddő belső kisebbségi i ák u án, a budapes i ko mányza lépe a magya egye emek ügyében, majd az egye em meg alósí ás és működ e ése má a helyi in ézmény endsze dolga le . Az in ézmények ejlesz ése ügyében az akk edi ációs kö e elményeken úl hol ha á ozzák meg a ejlesz ési i ányoka ? A inanszí ozó magya állam mi és hogyan ké he számon? Ugyanez a dilemma enn áll a s á us ö ény ille e a ke ős állampolgá ság agy épp a ámoga áspoli ika á sze ezése ügyében is. A magya -magya iszonyban a dön ően o áselosz ás megha á oz a helyze ekben alakul ki az „adó ize ő” és az „áldoza ” kon lik usa. Ezek a sze epek ele e az aszimme ikus helyze e ado álaszkén jönnek lé e. Az előbbi a magya o szági él, aki agy sajá adójá a u alha (annak ha ékony elhasználásá ké he i számon) agy a a, hogy a ámoga ások ha ékony elköl ése az ő elelőssége. Míg a kisebbségi magya él úgy ehe i, hogy neki ezek a ámoga ások já nak ká pó láskén , a ö énelmileg sze encsésebb magya ok ól. 76 METSZETEK 2013/2-3. szám I a öbbség-kisebbség helyze nél ma kánsabban jelenik az egyenlő len helyze . Így a közös céloka elsődlegesen a a lehe ne ko lá ozni, hogy ezeke az egyenlő len helyze eke mikén is lehe ne kezelni. Valószínűleg az egyik lépés a magya o szági ámoga ások depoli izálása lehe ne. De a dön ő ké dés az, hogy képesek agyunk-e e lek álni az u óbbi é izedek magya iszonyainak ál ozásai a? Mos a a e em kísé le e , hogy mindez egy olyan beszédmódban égezzem el a nacionalizmus ól, amely nem nemze közpon ú, ö éne poli ikai célú, hanem a jelenségek, olyama ok működésé e, az é dek iszonyok a és a unkcionali ás a koncen ál. Bá di Nándo – Magya o szág és a kisebbségi magya közösségek 1989 u án 77 I odalom Badis Róbe (2008): A ajdasági magya népesség á sadalmi sze keze e ké népszámlálás ük ében 1991, 2002. Regio, 4, 102–154. Badis Róbe (2011): A ajdasági magya szó ányban élők demog á iai helyze e (Zen a: Iden i ás Kisebbségku a ó Műhely) Bakk Miklós (1999): Az RMDSZ min a omániai magya ság poli ikai önmegha á ozási kísé le e 1989 u án. Regio, 12, 81–116. Bakk Miklós (2003): Ke e ö ény a égiók ól, 2003, h p://www.ada bank. o/h ml/cim_pd 503.pd ; Bá di Nándo – Ége Gyö gy (sze k.) (2000): Váloga ás a ha á on úli magya é dek édelmi sze eze ek dokumen umaiból 1989-1999 (Budapes : Teleki László Alapí ány) Bá di Nándo – Fedinec Csilla – Sza ka László (eds) (2011): Mino i y Hunga ian Communi ies in he Twen ie h Cen u y. (Boulde , Colo ado; Highland Lakes, New Je sey: Social Science Monog aphs; A lan ic Resea ch and Publica ions, Inc.,) (A lan ic S udies on Socie y in Change 138.) Bá di Nándo – Kán o Zol án (2000): Az RMDSZ a omániai ko mányban, 1996– 2000. Regio, 4, 150–187. Bá di Nándo (2000): Tö és onalak ke esése és összehasonlí ása a ha á on úli magya poli ikában 1989–1998. Regio, 1, 47–68. Bá di Nándo (2004): Tény és aló. A budapes i ko mányza ok és a ha á on úli magya ság kapcsola ö éne e. (Pozsony: Kallig am) Bá di Nándo (sze k.) (2003): I a ok a szomszédos szocialis a o szágok magya ságának kul u ális ámoga ásá ól. Magya Kisebbség, 4, 132–166. Bi skey Bo ond (ed) (2010): Ha á on úli magya ság a 21. században. Kon e encia so oza a Sándo -palo ában. Tanulmánykö e . (Budapes : Köz á sasági Elnöki Hi a al) Blénesi É a – Mandel Kinga – Sza ka László (2005): A kul ú a ilága. A ha á on úli magya kul u ális in ézmény endsze (Budapes : MTA Kisebbségku a ó In éze ) Blénesi É a – Mandel Kinga (eds) (2004): Kisebbségek és ko mánypoli ika Közép- Eu ópában (2002--2004) (Budapes : Gondola – MTA E nikai-nemze i Kisebbségku a ó In éze ) Cseke Pé e – Molná Gusz á (sze k.) (1989): Nem lehe . A kisebbségi so s i ája. (Budapes : Hé o ony) Csepeli Gyö gy – Ö kény An al – Székelyi Má ia (2002): Nemze ek egymás ük ében. In e e nikus iszonyok a Ká pá -medencében. (Budapes : Balassi Kiadó) Csoó i Sándo (1997): Szálla alá poklok a. (Miskolc: Felsőmagya o szág) Dobos Fe enc (2012) Nemze i iden i ás, asszimiláció és médiahasznála a ha á on úli magya ság kö ében, 1999–2011 (Budapes : Média udományi In éze ) Dobos Fe enc (sze k.) (2001): Az au onóm lé kihí ásai kisebbségben. Kisebbségi ipo . (Budapes : Books in P in ; Osi is) 78 METSZETEK 2013/2-3. szám Dunay Pál, W. Zelle (1998): Unga ns Aussenpoli ik 1990-1997. Zwischen Wes in eg a ion, Nachba scha s- und Minde hei enpoli ik (Baden-Baden Nomos Ve lagsgesellscha ) Du ay Miklós (2005): Mié szakad ke é a MÁÉRT a legu olsó ülésén? Hi el, 2. Földes Gyö gy (2007): Magya o szág, Románia és a nemze i ké dés, 1956-1989 (Budapes ; Nap ilág) Ge eben Fe enc (2005): Ol asáskul ú a és iden i ás. A Ká pá -medence magya ságának kul u ális és nemze i azonosság uda a. (Budapes : Lucidus) Győ i-Szabó Róbe (2000): A pa lamen i pá ok és az alapsze ződések 1994–1997. Magya Kisebbség, 4, 168–201. Gyu gyík László (2004): Asszimilációs olyama ok a szlo ákiai magya ság kö ében (Pozsony: Kallig am) Gyu gyík László (2008): A szlo ákiai magya ság á sadalomsze keze e a 90-es é ekben. Regio, 4, 77–101. Hambe ge Judi (2004): A magya –szlo ák iszony esélyei az MKP ko mányza i helyze ének ük ében. Külügyi Szemle, 1–2, 29–47. Ha is T. Csaba (sze k.) (2005): Magya külpoli ika az Eu ópai Unióban. (Budapes : Man ed Wö ne Alapí ány) Hegedűs Dá id (2008): Ha ékony nemze poli ika? Magya Állandó É ekezle (MÁÉRT) szaké ői bizo ságai munkájának elemzése az 1998 és 2002 közö i ko mányza i ciklusban közpoli ikai eszközökkel (Budapes : EÖKIK) Hoóz Is án (1996): A nemze iségi s uk ú a á alakulása a Ká pá -medencében. S a isz ikai Szemle, 11, 930–939. Jeszenszky Géza (2005): An all Józse a nemze poli ikus. Valóság, 2, 79–94. Kán o Zol án (sze k.): A s á us ö ény: előzmények és kö e kezmények. (Budapes : Teleki László Alapí ány) Kemény Is án (ed) (2005): Roma o Hunga y. (Boulde , Colo ado; Highland Lakes, New Je sey: Social Science Monog aphs; A lan ic Resea ch and Publica ions, Inc.,) Kis János (2004): Nemze egyesí és agy kisebbség édelem. Éle és I odalom, decembe 17. Kiss Tamás (2010): D á aszögi mozaik: nemze iségi egyenlő lenségek és kisebbségi s a égiák Ho á o szág magya lak a elepülésein. Regio, 4, 109–162. Kiss Tamás (2010): Támpon ok az e délyi e nikai é egződési endsze izsgála ához, I-II. P o Mino i a e, nyá , 3–28.; ősz, 3–42. Kiss Tamás (2012): Demog á iai kö kép. A kisebbségi magya közösségek demog á iai helyze e a Ká pá -medencében. Educa io, 1, 24–48. Kocsis Ká oly – Bo lik Zsol – Tá ai Pa ik (2006): E nikai é olyama ok a Ká pá - medence ha á ainkon úli égióiban (1989–2002). (Budapes : MTA Föld ajz udományi In éze ) Lázá Guy (sze k.) (1996): Többség – kisebbség. Tanulmányok a nemze i uda émakö éből. (Budapes : Osi is – MTA-ELTE Kommunikációelméle i Ku a ócsopo ) Mák Fe enc (2000): Az új nemze i poli ika és a Ha á on Túli Magya ok Hi a ala (1989–1999). Magya Kisebbség, 3, 237–293. Bá di Nándo – Magya o szág és a kisebbségi magya közösségek 1989 u án 79 Néme h Zsol (2002): Magya kibon akozás (Budapes : Püski) Ódo Bálin , Szesz ay Ádám (sze k.) (2009): Nemze poli ikai konszenzus dokumen umokban. A KMKF nemze i együ működési s a égiája és szakpoli ikai koncepciói 2004–2009. (Budapes : KMKF) Osamo, Ieda – Maj ényi Balázs, Kán o Zol án – Vízi Balázs – Halász I án – Dee s, S. (eds) (2006): Beyond So e eigni y? F om S a us Law o T ansna ional Ci izenship. (Sappo o: Sla ic Resea ch Cen e , Hokkaido Uni e si y) Öllös László (2008): Az egye é és kon lik usa. A Magya Köz á saság alko mánya és a ha á on úli magya ok. (Somo ja: Fó um Kisebbségku a ó In éze ) Papp Z. A ila (2008): Á mene ben: a omániai magya ok á sadalmi pozícióinak alakulása 1992–2002 közö . Regio, 4, 155–230. Papp Z. A ila (2012): Romák és magya cigányok a Ká pá -medencében. Demog á iai á ekin és. P o Mino i a e, 3. 53–79. Papp Z. A ila, Ve ess Valé (sze k.) (2007): Ká pá Panel 2007. A Ká pá -medencei magya ok á sadalmi helyze e és pe spek í ái. Gyo sjelen és. (Budapes : MTA Kisebbségku a ó In éze ) Ruegg, F ancois – Poledna , Rudol – Rus, Calin (eds) (2006): In e cul u alism and Disc imina ion in Romania: policies, p ac ices, iden i ies and ep esen a ions. (Be lin: LIT Ve lag) Sidó Á pád – Fiala János – Vincze Dá id – Ja ábik Balázs (2003): A szlo ák-magya alapsze ződés ha ás izsgála a Regio, 1, 11–119. Sík End e – Tó h Judi (sze k.): Disku zusok a ándo lás ól. (Budapes : Nemze közi Mig ációs és Menekül ügyi Ku a óközpon – MTA Poli ika udományi In éze e) Sza ka László (2001): A á os magya népesség számának alakulása a Magya o szággal szomszédos o szágokban (1910–2000). Kisebbségku a ás, 4, 57–67. Sza ka László (2004): Kisebbségi lé helyze ek - közösségi al e na í ák (Budapes : Lucidus) Sza ka László (sze k.) (2006) Az új magya külkapcsola i s a égia előmunkála ai. Magya Kisebbség, 3–4, 5–235. Tabajdi Csaba (1998): Az önazonosság labi in usa. (Budapes : CP S údió) Tó h Ágnes – Vékás János (2004): A 2001. é i népszámlálási ada ok ö id össze oglalása. Ba á ság, 5, pp. 4428–4429. Tö zsök E ika (2003): Kisebbségek ál ozó ilágban. (Kolozs á : A Re o má us Egyház Misz ó alusi Kis Miklós Saj óközpon ja) Tö zsök E ika (sze k.) (2005): Szülő öld P og am. S a égiai anulmány. (Budapes : MEH Eu ópai In eg ációs I oda) Zeidle Miklós (2007): Ideas on e i o ial e ision in Hunga y 1920-1945 ( Boulde , Colo ado; Wayne, N.J.: Social Science Monog aphs; Cen e o Hunga ian S udies and Publ.)