Játék vagy függőség? A játékszenvedély veszélyeztette ifjúság

Galán Ani a: Já ék agy üggőség? A já ékszen edély eszélyez e e i júság Be eze és „Úgy kezdődik, min egy egysze ű já ék” – szól a holland önsegí ő csopo ok jelmonda a (Veé –E őss, 2000). Azonban nem mindig égződik úgy. A já ék az embe alap e ő szükségle e, ejlődésünk egyik mo o ja; a gye ekek a já ékon ke esz ül készülnek el az éle e, le eze ik a elgyülemle eszül ségeke , p óbálga ják az elsajá í o min áka (Deme o ics, 2008; Hand–Kaunis o, 1988). Nagyon on os sze epe an elnő ko ban is a já éknak, ez lehe a eszül ség-le eze és, a i alizáció, a ek eáció, agy a kikapcsolódás egyik eszköze is, úlhaj o o mája azonban pa ologikussá is álha , így alakulha ki kó os já ékszen edély (Deme o ics, 2008). E ől a be egség ől manapság egy e öbb szó esik, azonban ez még mindig nagyon ke és, ugyanis minden ha ás meg izsgál a ez a juk az egyik leg eszélyesebb szen edélybe egségnek. Vajon mié épp ez ? Veé And ás és E őss László (2000) elmé éseikben a a a kö e kez e és e ju o ak, hogy a sze encsejá ék- üggőség az ese ek nagy észében mul iaddikció észekén jelen kezik, alamin hogy gyako ibb az öngyilkossági kísé le a já ékszen edély be egek, min a pszichiá iai be egségben szen edők ese ében. A sze encsejá ék- üggőség az ese ek úlnyomó öbbségében dep esszió al já együ (Néme h–Vandlik, 2000), ami szin én szuicid gondola okhoz eze . Egy dep essziós, mul iaddik í személy ha ással an családja, gye mekei éle é e is, ma adandó szocializációs de ici eke okoz a a kö nyeze ében élők éle ében. A p e enció hiánya a já ékszen edély-be egség ese ében még o ább nö eli a üggőség eszélyességi oká (E őss, 1997). Az iskolákban endsze esen a anak ilyen jellegű oglalkozásoka az alkohol, a dohányzás és a d ogok kapcsán, azonban e ől a be egség ől, ille e a iselkedési dependenciák ól sehol sem esik szó, ezé a gye ekek sokszo nem is udják, hogy szen edélybe egség ől an szó, a ha ásai , eszélyei különösen nem isme ik, így azzal sincsenek isz ában, hogy szükség ese én hol udnának segí sége ké ni, kihez o dulha nának, ha ilyen p oblémájuk adódna. Tanulmányunk első észében bemu a juk a já ékszen edély-be egséggel kapcsola os leg on osabb magya o szági ku a ási e edményeke , ez kö e ően ö iden el ázoljuk a sze encsejá ék üggőség üne ei , le olyásá , majd ku a ásunk bemu a ásá al hí juk el a igyelme a já ékszen edély p e enciójának on osságá a. Sze encsejá ék és já ékszen edély Magya o szágon Magya o szágon a mai napig alig készül sze encsejá ékkal, ille e já ékszen edély be egséggel kapcsola os ku a ás, jelen ejeze ben megkísé eljük össze oglalni az eddigi ku a ások e edményei . A 2003-as ADE izsgála az egyes sze encsejá ék ípusokban aló ész é el mé éké ől szolgál a o ada oka 17-53 é es elnő ek 3675 ős min áján. A ku a ásban megké deze ek 19,2%-a já szik 1-2 ha on a, agy annál sű űbben alamilyen sze encsejá éko . A napi, ille e he i öbbszö i já ék p e alenciája 1% ala ma ad , míg he i endsze ességgel a megké deze ek 11,2%-a eszi kocká a a pénzé (Deme o ics, 2008). 2007-ben az O szágos Lakossági Ada el é el az Addik ológiai P oblémák ól (OLAAP) ku a ás a almaz a a Sou h Oaks Gambling Sc een ké dőí magya ál oza á , amely ku a ás e edményei bá még nem állnak endelkezés e, az előze es számí ások sze in 85 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ hazánkban a pa ológiás sze encsejá ék p e alenciája 3%-os, ehá hasonló az eu ópai é ékekhez (Deme o ics, 2008). A Magya Sze encsejá ék Szö e ség 2008-as ada ai sze in hazánkban 16 eze já ék e emben kb. 30 eze gép működik, a já ékszen edélyes be egek száma pedig megközelí i a 200 ez e (Gu bán, 2009). A Szonda Ipsos 2009-es ku a ása sze in a magya o szági elnő lakosság 11%-ánál okoz alami éle p oblémá a sze encsejá ék. A p oblémák számának, gyako iságának nö ekedésé el csökken az é in e csopo lé száma: az alacsony izikó ak o ú sze encsejá ékosok a ánya 5,7%, a mé sékel izikó ak o ú sze encsejá ékosoké 4,8%, a sze encsejá ék- üggőké pedig 1,2% (kb. 100 eze embe ) (h p://www.jogo emo o.p /docs/ex a/BxiaE7.pd ). Ezek alapján megállapí ha juk, hogy bá minden ku a ás más éle e edmény mu a o a pa ológiás já ékosok számá ille ően, az azonban bizonyos, hogy szigni ikáns számada ól an szó, és ez a szám nö ekedni og, ugyanis Veé And ás és E őss László (2000) ku a a ásai a a engednek kö e kez e ni, hogy é en e 20-25%-al nő a sze encsejá ék- üggők száma hazánkban, köz e e pedig, család agkén majd élmillióan lehe nek é in e ek. Ha ennyi e sokan esnek a sze encsejá ék csapdájába, ille e szen ednek annak kö e kezményei ől, akko mié nem eszünk ellene alami ? Ahogy az alábbi áb a mu a ja, az államnak é ől-é e egy e nö ek ő, öbb százmilliá d o in os haszna an a sze encsejá ékból, ille e be é ele a já ékadókból (www.sz .hu), de ajon ez kompenzálha ja- e a üggő é ál já ékosok kezelésé , akik különböző állami in ézményeknél jelen keznek a p oblémáikkal? Sze encsejá ékból be olyó be é elek 0 50 100 150 200 250 300 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 É m d F Já ékadó (m d F ) Já ék be é el (m d F ) 1. sz. áb a: Sze encsejá ékból be olyó be é elek (sajá áb a) Fo ás: www.sz .hu A já ékszen edély-be egség ől Az előző ejeze ben bemu a uk a já ékszen edély-be egség p e alenciájá , és u al unk a a is, hogy egy ki ál képp eszélyes addikció ól an szó, amelyben szen edők száma é ől-é e nő, ám az állam mégsem lép el ellene. De mié is olyan eszélyes ez a szen edélybe egség? Mi az, hogy szen edélybe egség? Ebben a ejeze ben ezek e a ké dések e ke essük a álasz . A szen edélybe egség (addikció) egy olyan k ónikus be egség, amelye a d ogokkal össze üggő kö nyeze i (külső) és szubjek í (belső) inge ek sokasága a enn. Há om ő jelenség u al az addikció ennállásá a: a ole ancia, a dependencia és a szenzi izáció. 86 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ Tole anciá ól akko beszélünk, ha olyama osan emelni kell a d og dózisá ugyanannak a kí án ha ásnak az elé ése é dekében. Dependencia ( üggőség) akko áll enn, ha a d ogel onás kö e kez ében el onási üne ek lépnek el, míg szenzi izáció ese ében a d og ha ása in enzí ebbé álik a endsze es ogyasz ás kö e kez ében (Ge e ich, 2000). A szen edélybe egségeknek ké aj ájá különböz e jük meg: az egyik az anyaghoz kö ö üggőség, a másik a iselkedési dependencia. Anyaghoz kö ö üggőség ese ében a szen edélybe egség alamilyen anyag, sze i án alakul ki; ilyen az alkoholizmus és a d og üggőség is. Viselkedési dependencia ese ében pedig az addikció nem alamilyen anyag, hanem egy e ékenység ál ja ki. Jó példa e e a já ékszen edély-be egség, a munkamánia, agy a ásá lásmánia is (Laka os, 1993). Ahogy má ko ábban emlí e ük a já ék éle ünk e mésze es, sze es észe, mindenki já szik, ám an, aki abja lesz a já éknak (jelen ese ben a sze encsejá éknak, de aká a számí ógépes já ékoka is emlí he nénk), an, aki iszon nem. Mi ennek az oka? R. G eenson sze in a szen edélyes já ékos alami nem kapo meg a szülei ől, ami az éle él ezéséhez segí e e olna, és ez mos , elnő kén p óbálja megsze ezni (idézi: Veé – E őss, 2000). Nagyon on os sze epe an a szociális min ának, azaz a családon belüli és ko á s szocializációnak. Ha egy családban agy ba á i á saságban nincs endsze es i ásza , d oghasznála agy sze encsejá ék, akko kisebb eséllyel og az o elnö ek ő gye mek is ezekkel a sze ekkel, eszközökkel élni (Buda, 1995). A szociológia szocializációnak ne ezi az a olyama o , amelynek so án az egyén meg anul beilleszkedni a á sadalomba, megisme i annak no mái , együ élési szabályai , a lehe séges és el á iselkedési módoka , míg a pszichológia sze in a szocializáció so án az embe i személyiség alakul ki (Ando ka, 2001). Megkülönböz e ünk elsődleges (család) és másodlagos (ko á s csopo , in ézmények, média) szocializációs szín e eke . A család szocializációs unkciója öbbszin ű. Egy ész kielégí i a gye mek biológiai szükségle ei , biz osí ja azoka a el é eleke , amelyek az é éshez és ejlődéshez szükségesek, ugyanakko maga a ási és sze epmin áka is köz e í , ehá a szülő iselkedése min akén szolgál gye mekének (Bagdy, 1986). „Az embe meg igyel alaki és anulni ud őle úgy, hogy a meg igyel személy modellé álik, akinek e ékenységé , iselkedésé és eakciói ögzí i s azu án ep odukálja magában. (…) Innen ekin e a gye meki szocializáció sem más, min a meg elelő és nem meg elelő iselkedésmódok a ona kozó különbség é el meg anulása a elnő ek min áján” (Somlai, 1997: 59). A gye ek azonban nemcsak a családban lá o sze epeke , min áka ogja elsajá í ani, hanem ugyanilyen ha ással annak á az éle ko elő ehalad á al az iskolába beke ül e a ba á ok, ille e a média is. Tehá egy bizonyos éle ko u án má nem a családon an a hangsúly a gye ekek éle ében, hanem az ún. másodlagos szocializációs szín e eken. Ekko mondha juk, hogy a család há é be szo ul, má nem ő álik a ő min aadó á (Mé ei – V. Biné , 1978). Jelen cikk sze zője emia a ja on osnak az iskolai p e enció , hiszen a másodlagos szocializációs szín e ek (in ézmények, ko á s csopo , média) közül egyedül az iskola az, amely e szakembe ekkén a leginkább ha ással udunk lenni, ahol kompenzálha juk a családi szocializációból akadó de ici eke egy jól elépí e p e enciós p og am segí ségé el. Valószínűleg a gene ika is köz ejá szik a szen edélybe egségek kialakulásában, ugyanis ha alakinek a szülei kó os sze encsejá ékosok ol ak, nagyobb alószínűséggel lesz ő is az. Buda Béla ennek kapcsán a különböző népek köz i különbségek e hí ja el a igyelme . Példakén emlí i, hogy a sá ga ajokban gyengébb az alkohollebon ó képesség, így náluk i kábban alakul ki alkoholizmus. Ezek alapján lehe különbsége enni bizonyos családok közö is, és így lesz alaki hajlamosabb a szen edélybe egségek e. Nem hagyha juk igyelmen kí ül a lélek ani hajlamosí ó ényezőke sem. A nehéz gye mekko , a szülők hiánya, a beilleszkedési nehézségek, a gye mekko ban elszen ede 87 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ lelki sé ülések, a kisebbségi komplexusok, öné ékelési ká osodások a ku a ások sze in mind össze üggnek a elnő ko ban kialakul szen edélybe egségekkel, beszéljünk annak bá mely aj ájá ól is (Buda, 1995). Mindenképpen emlí és kell ennünk az agyban lejá szódó olyama ok ól is, amelyek ha ással annak a szen edélybe egségek kialakulásában. „A gene ikai izsgála ok kimu a ák, hogy az ö ömé zésben alap e ő sze epe já szó dopamin ne ű ideginge üle á i ő molekula anyagcse éjé szabályozó egyik génben jelen ős el é és mu a kozik a szen edélybe egek és a kon oll csopo közö . Az agyban kimu a ák az ún. ju almazó pálya endsze , (…) ez a ju almazó pálya endsze sé ül a üggőségben szen edő egyénekben” (h ps://be .sze encseja ek.hu). Buda Béla sze in nagyon gyako i hajlamosí ó ényező a sze használa is; pl. a d og üggők a sze encsejá ék segí ségé el p óbálnak pénzhez ju ni, azé , hogy a kö e kező adag kábí ósze meg ásá olhassák, agy az alkoholis ák a endéglá ó-ipa i egységben el öl ö idő ala já szani kezdenek az o kihelyeze já ékgépeken. Mások sze in a sze encsejá ék-szen edély egy nagyobb pénz esz eség mia alakul ki, amely nem hagyja nyugodni a já ékos , és addig já szik új a és új a, hogy isszanye je el esz e pénzé , míg já éka szen edéllyé, be egséggé nem álik (Veé –E őss, 2000). Néme h A ila (h ps://be .sze encseja ek.hu) sze in há om szin je an a já ék üggőség kialakulásának. Az első a szociális szin . Ekko a já ék kizá ólag szó akozáskén szolgál, nem olyik bele a já ékos mindennapjaiba. Akko hagyja abba a já éko , amiko aka ja, így nincsenek nagy anyagi esz eségei sem. A második szin a eszélyez e e szakasz. Ekko a já ékos a p oblémái elől menekül a já ékba, eszül ségoldáskén éli meg az . Ezzel p oblémái azonban nem megoldja, hanem újabbakkal e ézi. Beleke ül egy ö dögi kö be, szembesül a esz eségei el, le a giába esik, ö ök esz esnek é zi magá . Egy idő u án ellobban benne a hi lángja, hogy ismé nye he , hiszen endelkezik egy biz os szisz émá al, ami ebben segí he i, ezé új a já szani kezd, és ismé eszí . Innen má nincs messze a üggőség, a ha madik szin . Függőség állapo ában a be eg gondolkodásá és éle i elé eljesen ki öl i a já ék, ille e az ehhez szükséges pénz megsze zése. Az előzőkben össze oglal uk, hogy hogyan alakul ki a já ék üggőség; mos nézzük meg, ki ekin he ünk üggőnek. Ki az, aki má szen edélybe egnek mondha ó? A el e ké dés e Veé And ás és E őss László (2000) adják meg a álasz , akik íz üne e so olnak el, amelyből, ha ö ennáll, biz osnak mondha ó a üggőség: 1. Idejének megha á ozó észében a sze encsejá ékkal oglalkozik. Gyak an még álmában is já szik. Szabadidejének legnagyobb észében a sze encsejá ék ól an áziál, ille e a kö e kező já ékhoz szükséges pénz p óbálja megsze ezni. 2. A já ék a o dí o é eke olyama osan nö elnie kell ahhoz, hogy ugyanaz az ö ömé ze e é je el. Ez olyan, min amiko az alkoholis áknak és d ogosoknak nö elniük kell a dózisuka . 3. Má öbbszö megp óbál a abbahagyni, csökken eni agy legalább i ányí ani, pénzügyi kon oll ala a ani a já éká , de mindannyiszo isszaese . 4. Azokon a napokon, melyeken alamilyen okból kö e kezően nem já szha , endkí ül nyug alan, inge lékeny. 5. A sze encsejá ék oly a ásában emény lá a a, hogy menekülni p óbáljon éle e megolda lan p oblémái elől, a dep esszió ól, a magányé zés ől, a szo ongás ól, a kuda cok ól. 88 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ 6. Jelen ősebb pénz esz és u án minél előbb issza é a esz e csa ák helyszíné e, hogy elkese ede „ellen ámadással” sze ezze issza el esz e pénzé . 7. Nem allja be szen edélyé sem a családjának, sem az o osának, sem a munkahelyén. 8. Má legalább egysze elkö e e illegális cselekede e , hogy a szen edélyéhez szükséges pénzhez hozzájusson. 9. Szen edélye mia má esz e el állás , ka ie lehe ősége , o ább anulási esély , on os kapcsola o . 10. Anyagi helyze e a esz eségek halmozódásá al és a o ások elapadásá al emény elenné álik. „A be egség lényege a kockáza -megí élés za a a, a el é len hi a «biz os- szisz émában». E szen edély megnyil ánulásának jellegze es ázisai annak: a be eg a já ék elő okozódó kész e és , eszül sége é ez, a já ék ala ö ömé zés, izgalom öl i el, s égül – a esz eség mia – e ős bűn uda gyö i. (…) Ha nye nek, akko azé já szanak o ább, hogy nye jenek, hiszen «nye ésben» annak, ha eszí enek, akko azé , hogy isszanye jék a esz eségeike . Ez ö dögi kö , melyből nincs kiszállás” (Néme h–Vandlik, 2000: 218). A sze encsejá ék- üggőség, min leg eszélyesebb szen edélybe egség Az előzőekben bemu a uk a sze encsejá ék- üggőség kialakulásá , ille e az , hogy miko számí alaki já ékszen edély-be egnek. Min ahogy a be eze ésben is emlí e ük, jelen cikk sze zője ez a szen edélybe egsége a ja a leg eszélyesebb üggőségnek az addikciók so ában, ami az alábbi ények bemu a ásá al kí ánunk bebizonyí ani. A sze encsejá ék- üggők kö ülbelül 50%-a alkohol- agy d ogp oblémákkal is küzd, íz be egből ke őnél pedig mind a ké másik szen edélybe egség is ennáll (Veé – E őss, 2000). Ez az jelen i, hogy az ese ek úlnyomó öbbségében a já ékszen edély mul iaddikció észekén áll enn, ehá öbb üggőség együ es kezelésé e an szükség, ami endkí üli módon megnehezí i nemcsak a e ápiá , hanem a szen edélybe eg és családja éle é is. A sze encsejá ék- üggők öngyilkossági á ája 20%-os, amely még a pszichiá iai be egségek közö is ex ém magasnak számí (Veé –E őss, 2000). Tehá minden ö ödik sze encsejá ék- üggő legalább egysze megkísé el öngyilkosságo . A esz eségek halmozódásá al a já ékos egy e inkább emény elennek é zi az éle é , amelyből egye len menekülésnek az öngyilkosság lá szik. A sze encsejá ék- üggő – min aká melyik szen edélybe eg – endkí üli ha ással an a gye mekei szocializációjá a, amely i e e zibilis olyama ok előidézője lehe . Egy gye ek számá a az o hon lá o min a a e mésze es, a kö e endő. Egy szen edélybe eg szülő nem nyúj ha hi eles min á gye mekének, ez segí i leginkább a be egség új a e melődésé (Cse nus, 2008). Az ilyen családban elnö ek ő gye mek az lá ja o hon, hogy a p oblémák megoldása helye , agy eszül ségoldáskén alkohol , ese leg d ogo ogyasz anak, így meg sem anulja kezelni a p oblémái , hanem ő is ezekhez a sze ekhez og nyúlni és ezek ől á segí sége , kiu a . A családban lá o a i űdök ö öklődnek, majd később elnő e, agy a sajá család alapí ásako mani esz álódnak. A szen edélybe eg szülők gyak an bán almazóak is egyben. Ez a bán almazás nem csak izikai, hanem e bális és emocionális ag esszió is jelen he , ami a gye ekekből usz áció , szo ongás ál ha ki, hiszen nem é zi magá biz onságban még a sajá o honában sem. A bán almazo gye ekek endkí ül nyug alanok, inge lékenyek és alacsony a usz ációs ole anciájuk. Elő o dulha , hogy eg esszió al édekeznek az ag esszió ellen, ehá egy má meghalado ejlődési szin e csúsznak issza, bepisilnek, nem me nek beszélni, olyama osan ölben sze e nének lenni. Ezekben a családokban élő gye ekeknek nagyon sok auma izáló élményben an észük; gyak an kell égignézniük szüleik eszekedésé , ese leg e ekedésé , amely bizonyos ese ekben gyilkosságig is ajulha . Ezek mia endkí ül isszahúzódó á, ese leg dep esszióssá is álha nak (Kálmánchey, 2001). 89 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ A szen edélybe egek családjaiban nagyon gyako i az a omizálódás, azaz a család agok elszige elődnek egymás ól. A gye ekek nem ke esik a szen edélybe eg á saságá , így nem alakul ki a családon belül össze a ás, kölcsönös egymás a igyelés, ille e ha ki is alakul, akko a másik szülő és a gye ekek „össze ognak” a szen edélybe eg ellen (Kálmánchey, 2001). A szen edélybe eg szülők a hangula ingadozásaikkal eszik még szélsőségesebbé családjuk, gye ekeik éle é . Az egyik pillana ban még jóked ük an és minden megadnak, megengednek a gye mekeiknek, majd később má inge lékenyek, ag esszí ak, ü elme lenek. Ez a gye mekben bizony alanságo kel , hiszen nem udja, hogyan iszonyuljon a szülőhöz, így nem is é zi magá biz onságban ele. Ezeke a egyes é zelmeke nem udja magában el endezni, és ez belső eszül sége okoz nála, ese leg bűn uda a ámad (Kálmánchey, 2001). To ábbi belső eszül sége okoz az is, hogy ese leg az é zi, hogy jobb lenne, ha a szen edélybe eg szülő nem lenne, sokkal könnyebb lenne az éle ük, úgy é zi, hogy gyűlöli a sajá édesapjá agy édesanyjá . Ezeke az é zéseke csak őszin eséggel és enge eg ü elemmel lehe leküzdeni. Le kell ülni a gye ekkel és meg kell ele beszélni, hogy a szülőnek milyen p oblémái annak, és ezeken hogyan lehe ne segí eni. El kell neki magya ázni, hogy nem a szülő gyűlöli, csak az , ami az alkohol agy a sze encsejá ék előhoz belőle (Feke e, 2005). A szen edélybe egségek e jellemző, hogy endkí ül sok pénz elemész enek, és az idők olyamán a ole ancia kialakulása mia ez az összeg olyama osan csak nö ekszik, hiszen egy e öbb és öbb adag a/dózis a/pénz e an szükség ahhoz, hogy ugyanaz az állapo o elé je a szen edélybe eg (E őss, 1997). A sze encsejá ék- üggőség ese én emész ődik el a leg öbb pénz, és ez e ő eljesen ányomja a bélyegé a család és a gye ekek éle é e, egzisz enciális biz onságuk is eszélybe ke ül. A já ékszen edély-be eg elein e csak a sajá pénzéből já szik, később azonban újabb és újabb o ásoka kell ke esnie, hiszen egy e öbb pénz e lesz szüksége az izgalmi állapo ának enn a ásához. Rendkí ül leleményes módon képes újabb és újabb pénz o ásoka meg alálni (Veé –E őss, 2000). Elho dja o hon ól a kosz pénz , lopni, sikkasz ani kezd a munkahelyén, eladja a család au ójá , nya alójá , házá . Nem oglalkozik azzal, hogy a gye mekei mi esznek másnap, hogyan és miben já nak iskolába s b. To ább nö eli a be egség eszélyességé , hogy nincs ki ejeze en e e ona kozó p e enciós oglalkozás az iskolákban (E őss, 1997). Egy kanadai elmé és sze in a sze encsejá ék- üggők 45%-a íz é es ko a elő alálkozo előszö a sze encsejá ékkal (www.szulo.hu). Az iskolákban endsze esen a anak ilyen jellegű oglalkozásoka a gye ekeknek az alkohol, a d ogok és a dohányzás kapcsán is, azonban e ől sehol sem esik szó, így alán nem is udják, hogy milyen súlyos kö e kezményei is lehe nek a endsze es sze encsejá éknak, nem is sej ik, hogy egy szen edélybe egség ől an szó. Nem isme ik sem a be egség üne ei , sem a megoldási lehe őségei . Azzal sincsenek isz ában, hogy hol ké he nek segí sége , nem udják, hogy kihez o dulha nának az ese leges ké elyeikkel, ké déseikkel. Az alábbi ku a ási ké dések bizonyí ásá a 3 iskolában égez ünk ókuszcsopo os izsgála oka 13-17 é es diákok közö , amely ku a ásunk e edményei ől a kö e kező ejeze ben számolunk be: Milyen isme e ekkel endelkeznek a megké deze ia alok a szen edélybe egségek ől? Isme ik-e a já ékszen edély be egsége ? Mi udnak óla? Tudják-e, hogy hol ké he segí sége egy szen edélybe egséggel küzdő személy? 90 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ Iskolásokkal készí e ókuszcsopo os in e júk Min ahogy anulmányunkban má öbbszö emlí és e ünk óla, az ál alános és középiskolákban endsze esen a anak p e en í jellegű előadásoka az alkohol, a dohányzás és a d ogok kapcsán, azonban a iselkedési dependenciák, így a sze encsejá ék, agy az in e ne eszélyei ől sehol sem esik szó annak ellené e sem, hogy a manapság e jedő póke láz, ille e számí ógépes já ékok, agy aká a Facebook használa mia má az iskolások is egy e eszélyez e e ebbek. Véleményünk sze in a mai izené esek nem endelkeznek kellő isme e el a sze encsejá ékok (és az in e ne ) eszélyei ől, és azzal sincsenek isz ában, hogy ho a, milyen szakembe hez o dulha nának, ha p oblémájuk adódna belőle. Ennek bebizonyí ásá a ókuszcsopo os izsgála oka égez ünk há om iskolában,1 amelyekben elmé ük a gye ekek isme e ei előbb a szen edélybe egségek ől, majd a já ékszen edély- be egség ől is. Kí áncsiak ol unk ezek melle a a is, hogy ők p óbál ák-e má a sze encsejá éko , ille e, hogy isme nek-e szen edélybe egeke , és hogy udják-e, hogy hol ké he segí sége egy olyan személy, akinek ilyen jellegű p oblémái adód ak. Előszö egy á osi e o má us gimnázium 9-edik osz ályának 8 anulójá al, majd egy alusi ál alános iskola 8-adik osz ályának 8 anulójá al, égül egy á osi szakközépiskola 11- edik osz ályának 6 anulójá al ül ünk le beszélge ni. A 13-17 é es gye ekek közö a ké nem 50-50%-ban kép isel e e magá .2 Ebben a ejeze ben az ő éleményüke , gondola aika ogjuk bemu a ni. Isme e eik a szen edélybe egségek ől A beszélge és kezde én minden ese ben a a ké ük a ia aloka , hogy sajá sza aikkal ogalmazzák meg az , hogy mi jelen a szen edélybe egség. A gye ekek e e álaszul a üggőség ől kezd ek beszélni: „Minden nap úgy annak ele, hogy má az nekik kell. Megszok a a sze eze ük és anélkül má nem udnak meglenni” (16 é es, szakközépiskolás lány), ille e má so ol ák is azoka a dolgoka , amik ől üggő é lehe álni. A beszélge ések elő nagyon kí áncsiak ol unk a a, hogy ajon a sze encsejá ék- üggősége is ogják-e maguk ól emlí eni; és minden ese ben emlí e ék is, ehá an alamilyen előze es isme e ük, amelye , min elmond ák őleg a média ál al sze ez ek meg. Te mésze esen az alkoholizmus , a dohányzás , ille e a d ogoka emlí e ék leggyak abban, azonban az egyik iskolában má a ásá lásmánia, ille e máshol a gyógysze üggőség is szóba ke ül . A leg öbb isme e el is az alkoholizmus ól és a d ogok ól ( őleg a he oin ól), ille e a dohányzás ól bí ak: „Az alkohol az a másik, ami az agysej eke szé ége i. Meg úgymond az embe él ezi, hogy megmé gezi magá . Agylágyulás okoz. Meg alami akságo is, nem ju eszembe. Amiko úl sok alkohol ogyasz , és a lá ásá el esz i” (17 é es, szakközépiskolás iú). „A he oin a ényleg abszolú á lehe e állni. A ól nem lehe lejönni” (17 é es, szakközépiskolás iú). „Ha egysze ászoksz, u ána églegesen má úgyse ogsz udni leszokni. Úgyis og kelleni” (16 é es, szakközépiskolás iú). „Rosszabb, min a cigi eze sze ” (17 é es, szakközépiskolás lány). 1 Jelen izsgála 2010-ben készül a sze ző szociális munka BA képzésén í szakdolgoza ához. A gimnáziumban és szakközépiskolában készül izsgála oka Miskolcon készí e ük, míg az ál alános iskolai Nyí mihálydiban. 2 A beszélge ések e minden ese ben egy külön e emben ke ül so , aná nem ol jelen ezeken az alkalmakon, amelyeke előze es beleegyezésükkel dik a on a ögzí e ünk. A gye ekeknek nem mond uk meg, hogy a sze encsejá ék- üggőséggel kapcsola ban égzünk ku a ásoka ; a beszélge és émájául a szen edélybe egségeke jelöl ük meg. 91 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ „Há a ól má nem udsz leszokni, egysze úgy beépül az agyadba. Belö öd magad, pá ó á jól é zed magad, elkelsz és mész. U ána megin lö öd magad, me nem bí od, az án pon e ől an egy ilm, a T ainspo ing. Az nagyon komoly az a ilm” (17 é es, szakközépiskolás iú). A a a ké dés e, hogy isme nek-e szen edélybe ege , mindenhol igennel álaszol ak, azonban, hogy ki milye isme , a a elég el é ő álaszoka ad ak. A alusi iskolában és a e o má us gimnáziumban a dohányosoka , az alkoholis áka és a já ékszen edély-be egeke emlí e ék, azonban a szakközépiskolában má a d og üggőke is szóba hoz ák, o mindenkinek ol legalább egy olyan isme őse, aki endsze esen használ alamilyen illegális kábí ósze . Úgy gondoljuk, hogy a alusi ál alános iskola anulói azé nem emlí e ék a d og ogyasz óka , me odáig ez a szen edélybe egség csak kisebb mé ékben ju o el, a e o má us gimnáziumba já ók pedig egy éde ebb közösség agjainak mondha ják maguka , akik ese leg, ha még isme nek is d og üggő , nem me nek beszélni óla, me a anak a kö e kezményei ől, ugyanis szigo úbb e kölcsi hozzáállás anúsí egy egyházi iskola a nem egyházi enn a ású al szemben. Ez e ősí e e meg az is, hogy a szakközépiskolába já ók elmond ák, hogy ki hány é e dohányzik, míg a e o má us gimnáziumba já ók szóba se hoz ák a sajá szokásaika . Isme e eik a já ékszen edély ől Min má ko ábban emlí e ük, a gye ekek minden ese ben maguk ól hoz ák el példakén a sze encsejá ék- üggősége , így elmondha ó, hogy azok a ia alok, akikkel beszél ünk, má mindannyian hallo ak e ől a be egség ől, ille e nagy észük má já szo is alamilyen sze encsejá éko . A a a ké dés e, hogy ők ki ekin enek já ékszen edély-be egnek, a kö e kező álaszok szüle ek a gye ekek kö ében: „Há , aki minden nap já szik” (14 é es, ál alános iskolás iú). „Meg, ha alamennyi pénze an, akko megy a kocsmába és elgépezi” (13 é es, ál alános iskolás iú). „Minden pe cbe a a gondol” (17 é es, szakközépiskolás iú). „Az összes pénzé a a köl i” (17 é es, szakközépiskolás iú). „Minden szabadidejé a a, ehá inkább megy kocsmába, mondjuk já ékgépezni, min hogy menne haza a családjához” (17 é es, szakközépiskolás lány). „Az á ja, hogy miko nyi má ki a lo ózó” (15 é es, gimnazis a lány). „Vagy, hogy alig á ja, hogy mehessen a kocsmába és beledobhassa a pénzé ” (14 é es, gimnazis a iú). Megké dez ük az is, hogy mi gondolnak, mié eszélyes a szen edélybe egség ezen aj ája: „Tönk e ehe i a családo ” (14 é es, ál alános iskolás lány). „A agyoná is el esz i” (13 é es, ál alános iskolás iú). „Valaki bele is bolondul ebbe” (14 é es, ál alános iskolás iú). „Meg ha má nem ud já szani agy alami, akko megöli magá ” (13 é es, ál alános iskolás iú). „Az eszi el a leg öbb pénz ” (15 é es, gimnazis a lány). „Megélhe és , az el eszi. Ha úgy nézzük, a ize és beledobja, u ána miből él, miből eszik, meg a családja is” (17 é es, szakközépiskolás lány). „Ag esszió okoz” (17 é es, szakközépiskolás iú). „Tehá ha ő ideges, lehe , hogy nem a gépe e i szé , hanem o hon a eleségé agy a gye eké ” (16 é es, szakközépiskolás iú). 92 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ „Meg há akko , ha alaki az mondja neki, hogy nem kéne gépezni, és hiába a legjobb ba á ja, lehe , hogy o ba e i. U ána má úgyse lesz kö ülö e senki. Lakása se, semmi se. Az án majd meg alálják meghal a” (17 é es, szakközépiskolás iú). Nyil án alóan ezek a ia alok endelkeznek bizonyos szin ű isme e el a já ékszen edély ől, ille e annak ha ásá ól; ahogy elmond ák, őleg a médiából sze ez ék ezeke az isme e eke . Ez azonban nem elég, szükséges lenne, hogy hama abb elisme jék az , ha alaki ilyen p oblémákkal küzd, és ne csak akko , ha má a üggőség állapo ába ke ül , ne csak akko , ha má „minden pénzé a a köl i”. Ezeke az isme e eke a későbbiekben a sajá éle ükben is hasznosí ani udják, ha áéb ednek az első jelek e, ami magukon, agy másokon észlelnek, és udják, hogy hol ké he nek segí sége . Ha almas p oblémának a juk az , hogy egy e öbben és egy e ia alabb ko ban kezdik el, p óbálják ki a sze encsejá éko , ami ől ők maguk számol ak be. „Egysze bedob am egy százas egy já ékgépbe, de nem nye em, úgyhogy o is hagy am. Annyi a nem é dekel , csak így kip óbál am” (17 é es, szakközépiskolás lány). Az egyik gimnazis a iú 7 é es ko á ól endsze esen kocsmákban já ékgépezik: „Kicsi ol am, ha e okkal ol am, ők nagyobbak ol ak, i ek, az án men em én is.” Ebben az ese ben is, min oly sokszo , a ba á i á saságnak, a másodlagos szocializációs szín é nek ol sze epe a sze encsejá ék kip óbálásában, ille e endsze es használa ában. A gye ekek közül a leg öbben azonban nem a já ékgépeke p óbál ák ki, hanem a póke , amely a média ha ásá a manapság igen népsze ű é ál . Az in e ne en annak olyan oldalak, amelyeke a -ben is eklámoznak, ahol pénzé lehe póke ezni. Az sugallják ezekben a eklámokban, hogy a póke segí ségé el gyo san és egysze űen lehe pénzhez ju ni, sike essé, elisme é álni. A eklámok alapján ahhoz, hogy pénzhez jussanak, sike esek legyenek, az embe eknek má ki sem kell enni a lábuka o hon ól, csak néhány ka in ás az egész. Ezzel pedig ög ön ha almas é egeke ud ak elcsábí ani: a soka in e ne ező és öné ékelési p oblémákkal küzdő ia aloka , az o honülő munkanélkülieke , az una kozó kismamáka , azoka , akik soka dolgoznak és nincs idejük es énkén kimozdulni, agy azoka , akik sze e nének könnyen és gyo san pénzhez ju ni, ehá szin e mindenki . Véleményünk sze in ez ha ással an a sze encsejá ék- üggők nö ek ő számá a is. A gye ekek közö is ol olyan, aki meglá a ez a p oblémá : „Meg mos anában a -be is meg mindenhol egy oly ában a póke nyomják, és akko csodálkoznak az embe ek, hogy még já szanak is. Mondjuk én is szok am póke ezni ilyen ingyenes já ékokon, de nem az, hogy má ne en is pénzbe já szanak” (16 é es, szakközépiskolás lány). Össze oglalóan ehá megállapí ha juk, hogy a gye ekek elisme ék a p oblémá , azonban ajon a megoldással is isz ában annak? Az elkö e kezőkben e e ke essük a álasz . Isme e eik a szen edélybe eg ellá ó endsze ől A ókuszcsopo os beszélge és so án kí áncsiak ol unk a a is, hogy mi gondolnak, segí ség e szo ul-e egy szen edélybe eg. A álaszaik nagyon el é őek ol ak: „Pe sze” (15 é es, gimnazis a lány, 13 é es, ál alános iskolás iú). „Némelyik észe igen” (17 é es, szakközépiskolás lány). „Mos őszin e leszek, az mondanám, hogy sajá csapdájuk, minek men ek bele” (17 é es, szakközépiskolás iú). „De amíg nem isme ik be, hogy szen edélybe eg, addig e úgyse udsz mi enni” (16 é es, szakközépiskolás iú). Ezekből a álaszokból lá szik, hogy milyen sok éleképpen gondolkodnak a gye ekek a szen edélybe egek ől: an, aki eljesen e mésze esnek eszi az , hogy segí ség e szo ulnak, an, aki a sajá elelősségük ől beszél, hogy nem é demlik meg a segí sége , mi el sajá maguknak okoz ák a baj , míg olyan is an, aki elisme e, hogy addig nem nyúj ha unk 93