Kirja-arvio: Hanna Lappalainen–Marja-Leena Sorjonen–Maria Vilkuna (toim.): Kielellä on merkitystä. Näkökulmia kielipolitiikkaan

This is an elec onic ep in o he o iginal a icle. This ep in may di e om he o iginal in pagina ion and ypog aphic de ail. Au ho (s): Ti le: Yea : Ve sion: Please ci e he o iginal e sion: All ma e ial supplied ia JYX is p o ec ed by copy igh and o he in ellec ual p ope y igh s, and duplica ion o sale o all o pa o any o he eposi o y collec ions is no pe mi ed, excep ha ma e ial may be duplica ed by you o you esea ch use o educa ional pu poses in elec onic o p in o m. You mus ob ain pe mission o any o he use. Elec onic o p in copies may no be o e ed, whe he o sale o o he wise o anyone who is no an au ho ised use . Ki ja-a io: Hanna Lappalainen–Ma ja-Leena So jonen–Ma ia Vilkuna ( oim.): Kielellä on me ki ys ä. Näkökulmia kielipoli iikkaan Laihonen, Pe e i Laihonen, P. (2010). Ki ja-a io: Hanna Lappalainen–Ma ja-Leena So jonen–Ma ia Vilkuna ( oim.): Kielellä on me ki ys ä. Näkökulmia kielipoli iikkaan. Folia U alica Deb eceniensia, 17(1), 163-170. 2010 Folia U alica Deb eceniensia 17. Deb ecen 2010 FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 17. Deb eceni Egye emi Kiadó Deb ecen Uni e si y P ess 2010 A D EBRECENI E GYETEM F INNUGOR N YELVTUDOMÁNYI T ANSZÉKÉNEK LEKTORÁLT KIADVÁNYA Sze kesz e e: Ma icsák Sándo Pe e i Laihonen Ke esz es László Sze kesz őbizo ság: Csúcs Sándo (Budapes ) Riho G ün hal (Helsinki) La s-Gunna La sson (Uppsala) Ha i Man ila (Oulu) Tõnu Seilen hal (Ta u) Ebe ha d Winkle (Gö ingen) ISSN 0239-1953 © A sze zők, 2010 © A Deb eceni Egye emi Kiadó, beleé e az egye emi hálóza on belüli elek onikus e jesz és jogá , 2010 Kiadja a Deb eceni Egye emi Kiadó, az 1795-ben alapí o Magya Köny kiadók és Köny e jesz ők Egyesülésének a agja Felelős kiadó: Vi ágos Má a őigazga ó Technikai sze kesz ő: Ma icsák Sándo – Pe e i Laihonen Bo í ó: Kai Tiislä – Ma icsák Sándo Készül a Deb eceni Egye em Köny á ának sokszo osí ó üzemében Te jedelem: 15 (A/5) í ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ 208 Näkökulmia kielipoli iikkaan Toim. Hanna Lappalainen–Ma ja-Leena So jonen–Ma ia Vilkuna Suomalaisen Ki jallisuuden Seu an Toimi uksia 1262. Ko imais en kiel en u kimuskeskuksen julkaisuja 160. Helsinki 2010. 441 l. ISBN 978-952-222-170-4, ISSN 0305-1768/0355-5437 A nyel számí : szempon ok a nyel poli ikához című köny egy köz es mű- aj, Pi kko Nuolijä i 60. szüle ésnapjá a készül , de nem ünnepi kö e , mi el ő maga is í bele cikke . A kö e oly a ja az ak uális nyel poli iká al kap- csola os ké dések meg i a ásá , kiegészí i a Suomen kielen ule aisuus [A inn nyel jö ője] (l. FUD 16 [2009]: 155–161) című mű e , és o ábbgon- dolja az abban oglal aka . Ezek, a észben pá huzamosan készül köny ek igyekeznek ámu a ni a a, hogy on os á sadalmi jelen ősége an annak, hol melyik nyel e használjuk és hogyan. Ha ezeke a ké déseke a poli ikusok a, a állala ok a és a médiá a bízzuk – agyis laissez ai e nyel poli iká oly a- unk –, annak kelleme len kö e kezményei lesznek, nem csak nyel észek számá a. A kö e e jeles nyel észek jegyzik, minden cikk kellő észle esség- gel és mélységben á gyalja az ado émá . Jelen isme e ésemben e jedelmi okok mia sajnos csak szemel ényeke kínálha ok a askos kö e ből. 1. A kö e a „szomszédos o szágok”, agyis Skandiná ia és a Bal ikum nyel poli ikájá al kezdődik. A énylegesen szomszédos o szágok közö az o oszo szági nyel poli iká al ez alkalommal sem isme kedhe ünk meg. Hogy Skandiná ián kí ül a Bal ikum a ese a álasz ás, az mu a ja, hogy a ko ábban kizá ólagos Skandiná o ien áció melle jelen kezik a bal i é ség i án i é deklődés is. A skandiná iai nyel poli ikák közül a s éd, a dán és a no ég ke ülnek e í ék e Tande el anulmányában. Tande el egy kimu a ás idéz Teleman ól és Wes man ól, misze in az északi o szágokban az angol a globalizáció ál al é in e e üle eken ( udomány, echnika, nemze közi poli ika, nemze közi ke- eskedelem és kul u ális expo ) az elsődleges nyel . Aggodalom a ad oko , hogy az angol olyan új e üle ek e is ki e jed, ahol hagyományosan az állam- nyel (ek) s anda d ál oza á használják: ok a ás, közügyek, kul u ális éle , munka, egészségügy s b. Ez má enyege i a nemze i nyel ek eljes kö ű használha óságá a mindennapi éle ben, és külön éle á sadalmi p oblémák- hoz is eze he . A skandiná iai össze üggésben szokás az államnyel eke „ á sadalma enn a ó” nyel kén jellemezni. Az u óbbi íz é ben S édo - szág, Dánia és No égia is alko o nyel s a égiá és ö ény , amia , hogy az államnyel használha ósága ne ke üljön eszélybe a skandiná á sadal- makban, őleg az angol nyel e jeszkedése mia . ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ 209 S édo szágban például 2007-ben sze ez ék meg az államilag inanszí o- zo nyel mű elés , 2009-ben ogad ák el a nyel ö ény . Ennek ő céljai: 1) a s éd nyel e S édo szág ő nyel ekén de iniálni, 2) a s éd nyel nek á sa- dalma á ogó és ál alános jellegé enn kell a ani, 3) a nyil ános nyel hasz- nála legyen ilágos és é he ő, 4) mindenkinek joga an anyanyel éhez. (Mindenki használha ja és mű elhe i a sajá nyel é , mindenki anulha s é- dül és az elisme nemze iségek nyel én, ille e mindenkinek legyen lehe ő- sége idegen nyel eke elsajá í ani.) Mind a há om skandiná o szág hasonló p og ammal áll elő, azzal a különbséggel, hogy No égia o ább a is ké s anda d no ég nyel ál oza o (nyno sk és bokmål) kí án enn a ani. Tande el Skandiná ia leg on osabb nyel poli ikai ké désének az angollal aló bi kózás a ja, és az í ásában más émáknak igen ke és igyelme szen- el. Azonban nem le olna é dek elen azzal is oglalkozni, hogy a ku a ói és ö ényhozói nyel poli ika i án i okozo igyelem milyen kö e kezmények- kel já a nyel i kisebbségek e Skandiná iában, például a 400 ez es inn nyel ű s édo szági közösség e? 2. Sa himaa a Bal ikum nyel poli ikájá al oglalkozik. A bal i államok új a elnye ügge lensége u án a leg on osabb ké dés, hogy hogyan kezeljék a nagyszámú o osz nyel ű kisebbsége (Ész o szágban 1990-ben a lakosság 34%, Le o szágban 30,3%, Li ániában 9,4%). A há om államban első szá- mú eendő ol a nemze i nyel elő é be helyezése, ennek meg elelően az o osz nyel e kisebbségi so sba aszí o ák, az ehhez kapcsolódó ö ényke- zési megoldások az üzle i sz é áig e jednek. Mégis elmondha ó, hogy az o osz nyel űek a gyako la ban o ább a is széles kö űen használha ják az o osz az ok a ásban, a médiában és a ke eskedelemben egya án , és gyak an állami ámoga ás él eznek az o osz nyel ű in ézményeik is. A hi a alos helyze ekben az o osz szóbeli használa a o ább a is ál alános, el ogado és el e jed . A nemze i nyel ek anulásá elősegí ő eszközök közö pedig a leg- öbb nemze közi k i iká ál o ki Ész o szág és Le o szág dön ése, hogy az állampolgá ság megadásá nyel izsgához kö ö ék (Li ánia minden lakosá- nak ado állampolgá ságo ). Az o osz nemze iségűek száma alójában mind a há om államban csökken 10 é ala (1990- ől 2000-ig): Ész o szágban 25,6%- a, Le o szágban 29,6%- a, Li ániában 6,3%- a. Sa himaa ez pozi- í , a jö őben is üd özölendő ejlődésnek a ja, ami a ö énelmi e hek is- me e ében is szoka lanul ha . Ö ülhe ünk-e a mai – a öbbnyel űsége alapé - ékkén hi de ő – Eu ópában egy kisebbség számának iszonylag gyo s csök- kenésének? Ille e mi lenne az ideális a ány, amiko má megállha na a csök- kenés? A sze ző el nem é he ünk egye abban, hogy uni e zális, idő len el- ek alapján minősí he ő a mai Bal ikum nyel poli ikája. A bal i példa is in- ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ 210 kább az a gondola o e ősí i, hogy a nyel i jogok megí élése Eu ópában ő- leg az ado csopo őshonosságán és be öl ö ö énelmi sze epén múlik. 3. Aká mennyi e is kö ődik Finno szág gazdaságilag és á sadalmilag Skandiná iához, és a innek nem aka nak bal i nép lenni, mégis a innek szí- éhez legközelebb az ész ek állnak. Így é he ő, hogy a szomszédos o szágok nyel poli ikájá á gyaló blokk lezá ásakén Pajusalu külön cikkben oglalko- zik a õ u és a se u e i alizációjá al. Pajusalu megállapí ja, hogy a déli ész nyel já ás az egye len nem enge pa i bal i inn nyel já ás. Ennek ö ökösei a alán egionális nyel eknek ne ezhe ő õ u és se u. Pajusalu sze in a ala- melyes sike es e i alizációjuk négy ényezőnek köszönhe ő: 1) ál alános po- zi í i ányú a i űd ál ozás a á sadalomban a õ u ól és a se u ól, 2) pozi í hozzáállás kialakí ása a öbbnyel űséggel szemben, misze in öbb nyel ( ál- oza ) használa a nem álik az egyik agy a másik ká á a, 3) újabb ok a ási o mák be eze ése az állami iskola endsze en kí ül, 4) különböző ko ú és há e ű embe ek bele onása a e i alizációs munkába. 4. A kö e kező blokk a külön éle á sadalmi szin ekhez kapcsolódó nyel - poli iká al oglalkozik. Az első cikke Pi jo Hiidenmaa jegyzi, aki nyel e - ezéssel oglalkozó nyel észből le magas angú hi a alnok a Finn Akadé- mián, így sajá apasz ala a an a e üle gyako la i alakí ásá ól is. Hiidenmaa a ól í , hogy az angol nyel e jedésének milyen e üle ei annak a udomá- nyos ilágban. A Finn Akadémia ja asolja (de nem kö e eli) az angol nyel használa á a pályáza ok elkészí ésében, mi el nemze közi bí álóbizo ságo- ka alkalmaz (a bizo sági agoknak a 75–80%-a kül öldi). Hiidenmaa meg- jegyzi, hogy a „nemze köziség“ p oblema ikus ogalom: egy b i agy ame i- kai olyói a agy ku a ó mindig nemze közi, akko is, ha csak a sajá o szá- gán belül ma ad, egy inn ku a ó, aki csak sajá anyanyel én publikál, iszon soha nem lehe nemze közi. Ál alában is az angol anyanyel ű ku a ók előnye nyil án aló, egyedül nekik nincsenek nyel i p oblémáik. A udományos mi- nőség é ékelésében ez abban lá szik, hogy az úgyne eze impac ac o ok, ci ációs indexek néha kizá ólag angol nyel ű ó umoka isme nek el. Hiiden- maa megemlí i az ERIH (Eu opean Index o he Humani ies) kezdeménye- zés , amely elisme i a más nyel eken ö énő publikálás is, azon kí ül Finn- o szágban e ezik egy sajá endsze kialakí ásá is. Hiidenmaa sze in a u- dományos angol egynyel űség különösen ká os lehe a á sadalom- és böl- csész udományoknak, mi el o kul u álisan és nyel ileg sokszínű kons uk- ciók, jelenségek és ogalmak állnak a ku a ás középpon jában. 5. A kö e kező cikk a állala ok nyel poli ikájá al oglalkozik. Ha cég (I ella, No dea, Nokia, Nokia Siemens, Ou okumpu, Ox am) nyel poli ikájá izsgálja a Kangasha ju–Piekka i–Sän i sze ző ió. A nyel poli ika jelen ő- ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ 211 ségé mu a ja, hogy a leg öbb állala nak má an dokumen ál nyel poli iká- ja. A globális gazdaság ko ában sok cég az angol e e hi a alos nyel é é, így já el ez a ha izsgál cég is, igaz, azon kí ül más nyel eke is használ. A izsgál állala ok el é ő észle ességben és o mában á gyalják a nyel i ké déseke , néhánynál a nyel használa minőségé e, s ílusá a, o ábbá a használandó agy kike ülendő ki ejezések e is ki é nek. Pl. a Nokia hi a alos poli ikája, hogy a kommunikációjában nem használ pa ancsoka . A alóság- ban az í ásos nyel poli ikáknak ke és köze an a állala ok mindennapjai a, a dolgozók nem is udják, hogy a állala nak egyál alán an dokumen ál nyel poli ikája. A dokumen ál , uda os nyel poli ika igényé legjobban a nagy ál ozásoknál isme ik öl, pl. állala i úziók u án. A sze zők megjegy- zik, hogy gazdasági haszno hozha na és sok p oblémá ól men he ne meg egy megelőző jellegű, hosszú á ú állala i nyel poli ika. 6. A á sadalmi nyel poli ikai émáka oly a ja Tiililä, aki a külön éle inn ö ényekben alálha ó nyel e, nyel használa a ö énő u alásoknak néze u ána. Olyan ö ények e is elhí ja a igyelme , amelyek külön éle szö egek alko ásá ól, és ezen szö egek ulajdonságai ól szólnak. Például ha egy hi a alnak kö elessége a dön éseihez indoklás is adni, mi az, ami indok- lásnak számí ? Vagy ha egy ado hi a alnak kö elessége a köz élemény é - esí eni a á ona kozó szabályozás ól, elég-e, ha megjelen e i a ö ény szö- egé , amelye jogi égze ség nélkül igen nehéz megé eni? Ál alában a mai inn hi a alok szö egközpon úak, külön éle szö egek alko ásá al oglalkoz- nak, és a p odukál szö egmennyiséggel mé ik a eljesí ményüke is, amely a minőség omlásához eze e . Ál alában a hi a alos nyel megé he ősége az, ami aggasz ja a mai inn nyel mű előke . Megoldáskén a uda os nyel poli- iká és nyel el oglalkozó szaké ők alkalmazásá ja asolja a sze ző. 7. A kö e kező ész a nyel használa i ányí ásá al oglalkozik. Az u óbbi é izedben Ha i Man ila eze e az a inno szági es üle e , amely hi a o élemény nyil ání ani mind az el i, mind a gyako la i nyel mű elői ké dé- sekben. A sajá e üle én ú ö őnek számí ó cikkében az í ja le, hogy a inn nyel mű elés milyen ideológiák és a hozzájuk kapcsolódó gyako la i nyel - használa i i ányel ek jellemez ék a múl ban és manapság. A jelenleg ál ala állalha ó ideológiáka is há om csopo a osz ja. Az első csopo az in e ak- í ideológiák. Ebbe a ozik az, hogy használa közben ejlődik a nyel , és a használa alapú, spon án nyel i újulás nem szabad s igma izálni. Másik, ez- zel kapcsola os ideológia a mode nizmus. A ha madik ideológia pedig az, hogy a nyel használa mindig helyze üggő. A másik, mai nyel mű elési el- eke a almazó csopo a demok a ikussághoz a ozó ideológiák és gyako - la i dön ések. Ide a ozik az, hogy az anyanyel i beszélőnek joga an min- ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ 212 den éle helyze ben sajá nyel ál oza á használni. Ennek a gyako la i e üle- e, hogy az olyan nyel használa i szabályoka meg kell szün e ni, amelyek úl nagy e ő eszí és igényelnének, mi el ellen é esek a nagy öbbség nyel é zé- ké el. Másodikkén Man ila a nyel közösség szempon jából az emlí i, hogy a köznyel mindenkié, s ez az jelen i, hogy nem szabad a no má ál oz a ni, ha nincs széleskö ű ámoga ás. Végül az u olsó, ha madik csopo ba az iden- i ással kapcsola os ideológiák a oznak. Ide so olja Man ila öbbek közö az , hogy a inn nyel e ős nemze i nyel , amely képes olyama osan eldol- gozni az új ha ásoka , amelyek hozzájá ulnak a mode nizációjához. Vagyis a inn nyel helyze e nemze i nyel kén annyi a e ős, hogy a nemze közi ha á- sok inkább gazdagí ják, min sem gyengí ik. 8. Makkonen-C aig inn nyel ű é e ségi dolgoza okkal, ogalmazásokkal oglalkozik. Az é e ségi ogalmazás nagyon on os mű aj a inn kul ú ában, hagyományosan ezzel mé ik le a inn gimnazis ák anyanyel i készségei . A mű aj sokan azé bí ál ák, me úgy gondolják, hogy éle idegen, a o ább a- nulás agy a munka ilágában nem o dul elő. A sze ző észle esen és anul- ságosan bemu a ja a jó és a ossz dolgoza szö eg ani ulajdonságai . Az é e ségi elada megadás és é ékelés p oblémai a is ámu a : nem ilágos például, hogy mi jelen az „é e gondolkodás”, „széles lá ókö ”, agy aká nega í ulajdonságkén a „ inn nyel el ellen é es sze keze ”. A aná ok és a közpon i bí álók is külön éleképpen é elmezik ezeke a k i é iumoka . Má- sik p obléma, hogy ké éle mű aj enged az é e ségi, a szaksze ű dolgoza o , agy a i odalmiasabb leí ás , ill. elbeszélés . A sok ejlesz ési ja í ás melle Makkonen-C aig mégis leszögezi, hogy az é e ségi esszé mégis elég jól mé i a elsőok a ásban agy a munka ilágában szükséges készségeke . Ideális ese ben a középiskolában elsajá í o udás ál alános alapo kínál, ami könnyen lehe ejlesz eni a speciálisabb szö eg aj ák i ányába. 9. Tii ula a o dí ásokkal oglalkozik. Sze in e a o dí ások ma is nagyon on osak a inn nyel használa a és ejlődése szempon jából, mi el a kul u á- lis lá óha á bő í ik és inn nyel használa i min áka köz e í enek. A o dí á- sok gyak an szabályos különbségeke mu a nak az e ede ileg innül szüle e szö egekkel szemben, pl. a o dí ások gyak abban használnak személyes né másoka . To ábbá a szépi odalmi o dí ások ál alában közelebb állnak a no ma í í o nyel hez, min az e ede i inn alko ások. A o dí ások nyel e ál alában konze a í abb, min a inn í óké, pl. az ’igen’ szó a a o dí ások inkább a beszédben csak a hangsúlyos használa ú kyllä pa ikulá használják, a inn szépi odalomban gyako ibb a joo. A nyel ál oza ok használa a még- sem mindig áll á ol a o dí ások ól. Tii ula ámu a néhány igen szellemes