A kétnyelvűség lenyomatai : Célnyelvi interferenciák Terézia Mora Das Ungeheuer című regényében és magyar fordításában

This is a sel -a chi ed e sion o an o iginal a icle. This e sion may di e om he o iginal in pagina ion and ypog aphic de ails. Au ho (s): Ti le: Yea : Ve sion: Copy igh : Righ s: Righ s u l: Please ci e he o iginal e sion: CC BY-SA 4.0 h ps://c ea i ecommons.o g/licenses/by-sa/4.0/ A ké nyel űség lenyoma ai : Célnyel i in e e enciák Te ézia Mo a Das Ungeheue című egényében és magya o dí ásában © Au ho , 2018 Published e sion Nádo i, Lídia Nádo i, L. (2018). A ké nyel űség lenyoma ai : Célnyel i in e e enciák Te ézia Mo a Das Ungeheue című egényében és magya o dí ásában. Hunga ológiai Közlemények, 19(4), 38-48. h ps://doi.o g/10.19090/hk.2018.4.38-48 2018 38 Hunga ológiai Közlemények 2018/4 . Bölcsésze udományi Ka , Új idék Pape s o Hunga ian S udies 2018/4 . Facul y o Philosophy, No i Sad ETO: 821.112.2-31Mo a, T. ORIGINAL SCIENTIFIC PAPER 81’255.4 81’246.2 DOI: 10.19090/hk.2018.4.38-48 NÁDORI Lídia Uni e si y o Jy äskylä Jy äskylä, Finno szág [email p o ec ed] A KÉTNYELVŰSÉG LENYOMATAI Célnyel i in e e enciák Te ézia Mo a Das Ungeheue című egényében és magya o dí ásában Remnan s o Bilingualism Ta ge language in e e ence in Te ézia Mo a’s no el Das Ungeheue and i s Hunga ian ansla ion O isci d ojezičnos i In e e encije ciljnog jezika u omanu Te ezije Mo a Das Ungeheue i u mađa skom p e odu Te ézia Mo a (1971) ke ős nyel i iden i ásban nő el, éle mű é néme ül í ja, ké nyel ű- ségé e öbb éleképpen, szö egeinek mik oszin jén is e lek ál. Hogyan ő izhe ő meg ez a nyel i ke ősség a magya o dí ásban? Milyen s a égiáka ud alkalmazni a o dí ó, hogy a magya célnyel i szö egben is megő ződjék az idegensze űség, ha a sze ző az idegen- sze űségben éppen a magya nyel sajá osságai al ope ál? Az ese anulmány Mo a Das Ungeheue című egényéből e példákkal a ké nyel űségnek az i odalmi szö egen belüli e lexiójá a és a e lexió nyomán kele kező o dí ási p oblémák a koncen ál. A issza ekin ő önmeg igyelés és a szö egelemzés az izsgálja, hogy a álasz o megoldásoka a o dí ó a kul u ális ansz e szempon jából sike esnek í éli-e. Konklúziója: a o dí ó a lehe séges megoldások közö i álasz ás so án azzal az elő el e éssel dolgozik, hogy a be ogadó a le o dí o szö egnél jó al ágasabb kon ex usban é elmezi a mű e .1 Kulcssza ak: ké nyel űség, mű o dí ás, nyel i in e e encia, o dí ói s a égiák, sike es o dí ás 1 A anulmány az Új idéki Egye em Bölcsésze udományi Ka án a 26. Egye emi Nyel észe i Napok ke e ében, a Nyel ek mezsgyéjén – a ké - és öbbnyel űség in e diszcipliná is megkö- zelí ése címmel meg endeze nemze közi udományos kon e encián, 2018. no embe 6-án elhangzo előadás sze kesz e , bő í e ál oza a. 39 Az elmúl é izedekben, különösen a ké ez es é ek ől kezdődően, oko- zo é deklődés ö ezi azoka az í ói éle mű eke , ille e a bennük leképe- ze kul u ális mozgásoka és á endeződéseke , amelyek a anszkul u ali ás, mul ikul u ali ás, hib idi ás, in e kul u ali ás ogalmai al és más, o galomban lé ő e minusokkal í ha ók kö ül. Az összehasonlí ó i odalom udomány számá- a endkí ül izgalmas e ep a ké - és öbbnyel űség a szépí ói éle mű ekben. Fel é elezhe ően azé , me a izsgálódás so án a ku a ók abból indulnak ki, hogy az idegenség apasz ala , a nyel ál ás, a kon inui ásokkal és diszkon i- nui ásokkal leí ha ó, össze e olyama ok lenyoma á a ikcióban jellemzi a lehe ő leg eljesebb nyel i és poé ikai uda osság. De jól ku a ha ó, hálás éma ez a ko pusz azé is, me lehe ősége nyúj á, hogy más szempon ok melle a lexémák jól konk e izálha ó szin jén izsgáljuk a szö egekben öllelhe ő ké - és öbbnyel űsége . Ami pedig a jelen izsgálódás á gyául is álasz o mű aj , a egény ille i: Thomka Beá a a magya és délkele -eu ópai gyöke ű nyel ál ó í ókkal kapcsola ban a nyel i diszkon inui ás és a mű aji oly onosság ke ős jelenségé e hí ja el a igyelme . Meg igyelése sze in a egény ál oza lanul a legalkalmasabb mű aj a mig áció al és a nyel ál ással együ já ó apasz a- la ok ep ezen álásá a (Thomka 2018, 22). Anélkül, hogy e ől e e ende aka nánk ágni a de iníciók ogalmi össze- e ségében és a sze zői ho a a ozások sok éleségében, é demes a nyel ál ó í ók éle mű ének izsgála ába egy újabb i ány be eze ni: a mű ek o dí ói- nak issza ekin ő ön e lexiójá . Fo dí ókén minden ese ben egy o ásnyel i szö egből hozunk lé e egy célnyel i szö ege . Ez a modell lényegé ekin e nem ál ozik a ól, hogy a o ásnyel i szö eg a kul u ális hib idi ás, a nyel i diszkon inui ás és a anszkul u ali ás milyen jegyei ho dozza. A nyel i ho a a - ozás a o dí ó számá a eldön he ő, eldön endő ké dés; nélkülözhe e len a szö eg mik oszin jén előadódó dön ések szempon jából. Ez a megállapí ás i iálisnak űnik, ám a o ás- és célnyel ögzí ésének kénysze e p ak ikus kö e kezmé- nyekkel já a o dí ó s így köz e e en a be ogadó számá a. Különösen akko álik on ossá a ögzí és, ha a „ o ásnyel i szö eg”, az „e ede i” és a „ o dí- ás” nyel i iden i ása olyko elbizony alaní ja a be ogadó , min Te ézia Mo a Das Ungeheue című egényének ese ében (Mo a 2013). I meg kell jegyez- ni, hogy Mo a ön ep ezen ációjában hangsúlyos sze epe kap a néme nyel ű i odalomhoz a ozás. Min egy in e júban ki ej i, í ói debü álásako a néme nyel biz osí o a számá a az önki ejezés meg elelő mé ékű szabadságá (idézi Bu ka 2011, 64). Az í ói-nyel i ho a a ozásnak ez a ögzí ése e mésze esen nem le olna szükséges, ha nem nyel ál ó í ó ól beszélünk. Az í ói biog á ia isme e ében elke ülhe e len a nyel i ho a a ozás, az „elhagyo ” és „ álasz o ” Hunga ológiai Közlemények, Új idék, 2018 . XIX . (4): 38–48 . 40 nyel i a ása, amely a a kénysze í i a sze ző , hogy új a meg új a e lek áljon sajá múl beli dön ései e, holo e dön ések sok ese ben ösz önösek, ugyanak- ko külső szempon ok ól sem men esek. Min Mo a ugyanebben az in e júban elmondja, debü álása egy Be linben endeze , é elemsze űen néme nyel ű nyíl p ózaí ói e senyhez kö ődik (Bu ka 2011, 64). A o dí ó ehá első lépésben ögzí i az a i iálisnak ha ó ény , hogy a szö ege néme ből o dí ja magya a, ez pedig messzemenően be olyásolja nemcsak a nyel i egységek, hanem a kul u ális min áza ok é elmezésé és o dí ási i ányá is. Néme nyel ű ko á s p ózai mű ek – elsőso ban egények – magya o dí- ójakén Te ézia Mo a egényeinek, elbeszéléseinek és esszéinek o dí ása közben az a elada om, hogy á men sem az ol asó számá a az idegenségnek az a apasz ala á , ami e a „ álasz o ” nyel en í mű ek ol asói ehe nek sze , amiko szembesülnek a szö egben az „elhagyo ” nyel nyomai al – mégpedig annak ellené e, agy inkább azzal együ , hogy a szö ege éppen az „elhagyo ” nyel e o dí om. Világos, hogy a p obléma miből og adódni: míg a „ álasz- o ” nyel en ol asók e idensen idegen es ekkén é zékelik az „elhagyo ” nyel nyomai , az „elhagyo ” nyel en ol asók számá a ugyanezen nyel i elemek isme ősek; mind a szó szo os é elmében nyel ileg, mind a kul u ális e e enciák szempon jából anyanyel ükön szólalnak meg. Má pedig a kul u- ális ansz e sike essége2 i azon múlik, hogy a nyel i-kul u ális idegenség apasz ala á á udjuk-e men eni a o dí ásba. Fen ebb má u al am á, hogy a ecepcióban és a ku a ásban alap el e és az i odalmi mű á gondol nyel i meg o mál sága, alamin poé ikai uda ossága. Fenn a a ennek ál alános é ényű igazságá , sze e ném elhí ni a igyelme egy é dekesség e, ez pedig a nyel i in e e encia jelensége az i odalmi szö eg- ben, ami é he ünk me a o ikusan, de szó sze in , abban az é elemben is, hogy egy i odalmi szö egben kimu a ha óak a másik nyel ből alkalmasin szándé- kola lanul á szü emlő elemek. 2 A o dí ás „sike ességének” no mája – ami nem ek i alens a „helyes”, „hű”, „szép” s b. no mái al – ku a ásaim jelenlegi állása sze in nem kapo eddig különösebb hangsúly a mű o dí ás szaki odalmában. A „sike es o dí ás” ogalmá al Kappanyos And ás Bajuszbög e . Le o dí a lan című é ekezésében alálkoz am. A sze ző nem e lek ál á, nem speci ikálja, nem különböz e i meg a o dí ás e aluációjának össze üggésében használa os öbbi ogalom ól (Kappanyos 2015). A szö egössze üggésből de í he ő ki, hogy Kappanyos nem a e sze ősség agy a piaci sike é elmében használja a ogalma , hanem azon o dí ási megoldások é ékelésé e alkalmazza, amiko megí élése sze in a megoldás é én a szö egelem (jelen ős) o zulás nélkül ak í á udja enni a o ásnyel i min áza o a célnyel i kul ú ában. Nádo i Lídia: A ké nyel űség lenyoma ai 41 A nyel i in e e encia ogalmá al öbbnyi e a ké - és öbbnyel ű beszélők, ille e az ő nyel elsajá í ásuk, spon án megnyila kozásuk össze üggésében alálkozunk. A szaki odalomban az in e e encia – min az a ogalom e ede i, hullám ani jelen ése is mu a ja – az egyik nyel ből a másik nyel be beszü em- lő, a nyel i megnyila kozásban „za a ó elemkén ” jelen lé ő, az alkalmasin „megakasz ó” jelenség. Fo gács E zsébe a magya –néme biling is beszélők megnyila kozásaiban kimu a ha ó kód ál ás ól és in e e enciák ól például így í : A ké nyel ű (biling is) beszélők megnyila kozásaiban elke ülhe e len, hogy nyel i elemeke , szabályoka ansz e áljanak az egyik nyel ből a másikba […], az in e e enciális hibák izsgála a á ilágí a ké nyel közö i különbségek e, s ezeke uda osí a a nyel elsajá í ási nehézségek e ek í en kiküszöbölhe ők (Fo gács 2003, 20 – kiemelések őlem – N. L.). Az idéze példa jól mu a ja ehá , hogy a nyel i in e e encia ogalmához a spon án megnyila kozások szándékola lansága, ille e a s anda d nyel hasz- nála ól aló el é és, a hiba kapcsolódik. Emia a nyel i in e e encia ogalma össze é he e lennek űnik a szépi odalmi szö eggel, mi el ez u óbbi ól be o- gadókén , é elmezőkén az el é elezzük, hogy a nyel használa és a szö eg- alko ás lehe ő legmagasabb okú uda osságá al szüle e . Felme ül a ké dés: alkalmazha ó-e egyál alán, é elmezhe ő-e a nyel i in e e encia egy uda osan megalko o , sze kesz ésen á ese , kész i odalmi szö egben. Úgy gondolom, hogy előszö is: á i , me a o ikus é elemben mindenképpen. Azok a nyel i jelek, amelyek azonosí ha óan az i odalmi szö egé ől el é ő nyel hez a oz- nak, éppen in e e enciális „ iselkedésük” oly án öl enek be on os sze epe . Másodszo : é demes el e ni, hogy az abszolú sze zői uda osság mí osz. A a pedig, hogy az in e e enciali ás igenis jelen kezhe szándékola lanul az i odal- mi műben, ugyanakko inspi álha ja a sze ző a a, hogy az „idegen” kul ú a és nyel min áza ai al szembesí se a álasz o , immá közös nyel e és kul ú á , éppen Te ézia Mo ánál alálunk példá . Mo a sze zői ön e lexiójá ké é ékes kö e ben is nyomon kö e he jük: a F ank u i Poé ikai Előadásaiból szüle e Nich s e ben című kö e ben (Mo a 2014b), ille e a De geheime Tex ben, amely egy Salzbu gban a o poé i- kai előadás-so oza szö egei a almazza (Mo a 2016). Az u óbbi kö e első előadásszö egében sze epel az alábbi isszaemlékezés: Az első köny ben még számos, jól lá ha ó nyoma an annak, ahogyan megp óbál am á eze ni a „ égi” nyel e az újba. A Sel same Ma e ie í ásako még öbb szándékola lan hunga izmus csúszo be, és ebben Hunga ológiai Közlemények, Új idék, 2018 . XIX . (4): 38–48 . 42 a köny ben azok a helyek is el űnőbbek, ahol el kelle gondolkodnom aj a, hogyan lehe ne speciálisan magya a almaka in eg álni egy néme nyel ű szö egbe, min a későbbi köny ekben. Példakén egy élmonda a címadó no ellából: „De Kelemen mi dem halben Auge.” A magya élszemű szóból indul am ki, ami az jelen i, hogy alakinek csak él pá szeme, azaz egy szeme an. Néme ül helye-sen: „De einäugige Kelemen.” Mos , hogy új aol asom, lá om, hogy a néme „halbes Auge” egészen más ogya ékosságo idéz el az o l asóban, ne eze esen, min ha alakinek az egyik szeméből hiányozna a ele. Ez nem nagy hiba, nem obban ja szé a szö ege , de ha mégis ész e eszed, an egy anulsága: alkoss képe a monda ól, és izsgáld meg, milyen benyomás kel . Ha szükséges, ké dezz meg alaki más is, hogy mi lá . [Lábjegyze ] Ez a olyama [a égi nyel á eze ése az újba] a p i á nyel ben is zajlik. Hunga izmusoka mind a mai napig használok, példá- ul hogy alami „ham ába hol ” („in seine Asche ges o ben”), még ha a néme nyel ű beszélő számá a első hallás a idegenül hangzik is. Az a apasz ala om, hogy ez nem okoz nagy za a , nem eszi lehe e len- né a kommunikáció , ső , ki ejeze en hasznos lehe : elisme i-e ebben a képben spon án a beszélge őpa ne em a őnixe agy sem. És má is an in o mációd a ól, hogy hogyan udsz ele beszélge ni a o ábbiak- ban3 (Mo a 2016, 19). Az idéze szö egben meg igyelhe ő a szándékola lan hunga izmus a min („nem úl nagy”) hibá a u alás; ille e ahogyan Mo a a p i á néme nyel ű disku zusba becsempésze hunga izmus (egy magya idióma néme ükö - o dí ásá ) uda osan alkalmazza a e mékeny za a és eszül ség meg e em- ése céljából, hogy esz elje beszélge őpa ne én, mennyi e nyi o a nyel i és kul u ális á já ások a és á hallások a. A szándékol in e e enciá a, a e mékeny „za a ” uda os kel ésé e az éle műben is számos példá alálunk. A Sel same Ma e ie című elbeszélés- kö e szö egei sű űn behálózzák a szándékol in e e enciák. Bu ka Bianka dissze ációjában alaposan el é képez e, ka ego izál a, eldolgoz a ezeke ; kezd e az idéze ben ellelhe ő idióma- ükö o dí ásokkal, oly a a a popu- lá is dalok, népdalok szö eg észle ei el, a eáliákkal s b. (Bu ka 2011). 3 A jelen anulmány észé e le o dí o észle . A bold kiemelések és a szögle es zá ójelben oglal eligazí ó megjegyzések őlem szá maznak (N. L.). Nádo i Lídia: A ké nyel űség lenyoma ai 43 A kö e Rácz E zsébe o dí ásában Különös anyag címen jelen meg magya ul. A álasz o o dí ói s a égiák el á ásá célzó mélyin e jú egy másik anul- mány émájául kínálkozik. Min anulmányom be eze őjében u al am á, izsgálódásom á gya, hogy a issza ekin ő önmeg igyelésben, az e ede i és a le o dí o szö ege elemez e mi udok megállapí ani az alkalmazo o dí ói s a égiá al kapcsola ban: hogyan isme em öl, azonosí o am és oldo am meg az a elada o , ami a o ásnyel i szö egbe beszü emlő célnyel i elemek idegensze űségének meg a ása jelen e . Az első példa Mo a Das Ungeheue című egényének az a észle e, amely- ben Da ius Kopp elidézi é ekkel ko ábban e első budapes i u azásá magya szá mazású eleségé el. Visszaemlékszik á, ahogyan megáll ak az egyik Duna- hídon, a jégzajlás igyel ék; Flo a pedig, aki annyi a elu así o a elhagyo hazájá és nyel é , hogy elein e el sem aka u azni Budapes e, majd mégis ááll , de a helyiekkel is csak néme ül beszél , mos meg aní o a ő a magya „zajlik” szó a. A jelene emia is emlékeze es ehá , me kide ül belőle, Flo a a agadás elszíne ala mélyen kö ődik elhagyo anyanyel éhez, Da ius pedig őhozzá, és aj a ke esz ül mindenhez, ami a nő ko ábbi éle éhez adha kulcso . Fo dí ókén pedig a „zajlik” szó idegen es mi ol ának kelle kon ex us k eál- nom a szö egen belül. Schul e an Schul e lehn en sie an einem B ückengelände und sahen den Eisschollen zu, wie sie sich un e ihnen au de Donau schoben und d äng en. G aues Geschiebe, das in de Nach leuch e , und in den Täle n des Ve keh slä ms, wenn es i gendwo gnädig o wa , hö e man auch ih Ge äusch. Zajlik . Unübe se zba es Wo , e wende ausschließlich ü Ge äusch und Bewegung on Eisschollen. Soilick, sag e Da ius Kopp (Mo a 2013, 157). Válluka egymásnak e e az egyik híd ko lá já a ámaszkod ak, és néz ék a jég ábláka , ahogy o lód ak és lökdösőd ek ala uk, a Dunán. Szü ke olongás, csillog az éjszakában, és a közlekedési lá ma ölgyei- ben, ha alahol i galmasan pi os a ál o , még hallani is lehe e . Zajlik . Le o dí ha a lan szó, benne an a zaj, és a ö énés e meg a jég áblák o lódásá a használják. Soilick, mond a Da ius Kopp (Mo a 2014a, 153).4 Több é á la ából issza ekin e há om mozzana a le em igyelmes ebben a észle ben. Ebből ke ő az e ede i és a o dí ás el é ése, a ha madik pedig éppen a be ű sze in i egyezés. 4 Ku zí ok az e ede iben, bold kiemelések őlem (N. L.) Hunga ológiai Közlemények, Új idék, 2018 . XIX . (4): 38–48 . 44 1. El é és: míg az e ede iben a „soilick” hangso ( one ikus á í ása annak, ahogyan egy néme anyanyel ű beszélő p óbálja kiej eni a magya „zajlik” szó ) ku enssel an szed e, a o dí ásban ku zi ál am a szó . A ku zi álás ipog á i- ai eszközé hí am ehá segí ségül az idegensze űség é zékel e éséhez, ud a, hogy a magya nyel ű kiadói kon enció sze in a ku zi álás egyik unkciója, hogy az idegen sza aka , ki ejezéseke elkülöní sük a szö egegész ől. 2. Egyezés: ugyanakko az e ede iben sze eplő néme one ikus á í áson nem ál oz a am – „soilick” –, hanem á e em a magya o dí ásban, holo az ol asó számá a, amennyiben nem ud néme ül, nehézsége is okozha a kiol- asása. Ennek az egyik lehe séges magya áza a, hogy a mű o dí ásban gyak- an e en é he ő kompenzáció, más megközelí ésben a meg o dí ás, az in e z megoldás eszközé el él em: az idegensze űség e ek usá úgy é em el, hogy a magya ol asó szembesül egy szoka lan hangso al. A másik magya áza még é dekesebb: úgy dön ö em, hogy in a ex uálisan, az ado szö eg szin jén nem eszek lépéseke az idegensze űség é zékel e éséé – ogalmazha unk úgy is, hogy „a o dí ás null oká ” alkalmaz am –, hanem a a számí ok, hogy a be o- gadó kon ex uálisan idegensze űkén udja majd é elmezni ez a nyel i eleme . Kon ex uális é elmezésen az é em, hogy a be ogadó minimálisan azzal az előze es udással kezd e ol asni a egény , hogy a szö eg o dí ás, és hogy az e ede i néme ül í ódo . E e a mozzana a később issza é ek. 3. El é és: a ké bolddal szede szö eghelynél é he ő e en. Az e ede i pon os o dí ása ez le olna: (a „zajlik” szó ) „kizá ólag a jég áblák hangjá- a és mozgásá a használják”. Ehelye a magya o dí ás így hangzik: „benne an a zaj, és a ö énés e, meg a jég áblák o lódásá a használják”. Vajon mié é em el az e ede i ől? És mié an szóismé lés a monda ban („Zajlik […] zaj”), holo elke ülhe ő le olna? U ólagos é elmezésemben Da ius i egy o dí ási ak us idéz el emlékeze ében: Flo a kimond a a számá a isme e - len „zajlik” szó , majd kö ülí a néme ül, jelez e, hogy a magya „zajlik” szó magában oglalja a „zaj” („Ge äusch”) szó . Az ismé lésnek ehá unkciója an: a o dí ás ak usá ep odukálja. Ennél azonban messzebb me észked em, me a almi be oldással él em. A szó é elmezésébe – noha az e ede iből ez a mozzana kima ad – be on am a „zajlik” öbbé elmű szó másik jelen ésé („ ö énik”). Ezzel ulajdonképpen úllép em a o dí ói ha áskö öme , hiszen a sze ző az e ede i szö ege lá ha óan nem aka a e helni a „zajlik” magya ki ejezés öbbé elműségé el. A 2. pon ala az állí o am: o dí ókén a a apellál am, hogy a magya ol asó isz ában an a szö egen kí üli kon ex ussal, agyis hogy néme ől magya a o dí o szö ege ol as. Ez az állí ás egy másik szö eghellyel is Nádo i Lídia: A ké nyel űség lenyoma ai 45 alá ámasz om. Da ius elu azik elhuny elesége szülő alujába, hogy ké dezős- ködjék u ána. Sze e né udni, isme ék-e, egyál alán emlékeznek-e á. A alu ü dőjében, helybéli é iak egy csopo jában meglá egy ö pe nö ésű é i , aki ől eszébe ju egy nem égen á él incidens. Ein Kleinwüchsige au seh hohen Pla eauabsä zen is auch mi dabei. Das, zusammen mi de Wölbung seines unden Hin e ns, e gib eine Tun enha igkei . Wie aus einem Fellini-Film. Gockel gegen einen ande en: Ki a hülyegye ek? Man lach . Oh Go , de Zwe g. Ich ha e auch einen Zwe g (Mo a 2013, 137). Van köz ük egy alacsony nö ésű is, nagyon magas alpú cipőben. Ez, meg hogy olyan ke ek a eneke, buzis külső kölcsönöz neki. Min ala- mi Fellini- ilmből. Épp az ikácsolja alakinek, hogy: Ki a hülyegye- ek? Ne e nek. Jaj is enem, a ö pe. Nekem is ol egy ö pém (Mo a 2013, 133). Min lá juk, a néme e ede iben sze epel egy monda – „Ki a hülyegye ek?” –, mégpedig minden o dí ás, kommen á , magya áza nélkül. Az idegensze- űsége az e ede iben is a ku zi álás különí i el a szö eg es ől. Da ius hallja a monda o , de nem é i – az ol asó udja, hogy nem ud magya ul. A magya ol asó iszon é i a monda o , min egy „helyze i előnyben an” Da iushoz képes , de ezzel a helyze i előnnyel szemben én o dí ókén ehe e len ol am. A néme szö eg es be ékel magya nyel ű monda o a magya o dí ásban csak egy magya szö eg es be ékel magya nyel ű monda al ud am isszaadni. Egyedül a ku zi álás min ipog á iai gesz us lehe e segí ségem e: min az előző példánál is emlí e em, a hagyományosan az idegen (hangzású) sza ak- nak is enn a o ku zí al emel em ki a monda o . Egyéb eszközöm nem ol . Ké dés, hogy baj-e ez. Ké elisme és segí e abban, hogy „a o dí ás nulla oká ” sike es o dí ásnak köny elhessem el. Előszö a szö eghelye isszaol as- a ismé csak a kompenzáció sajá os e ziójakén é elmezhe ő a megoldásom. A magya nyel ű ol asó, min egy cse ébe azé , hogy az idegen es -élmény a magya o dí ásból kima ad, kap egy inside udás , összekacsin ha a o dí ó al, agy aká a sze ző el. Az „elhagyo ” nyel hez űződő nosz algia má az e ede i szö egben is e mékeny eszül ségben áll az „ellenséges nyel ” mo í umá- al, amely e Toldi É a hí ja el a igyelme (Toldi 2017, 45). A magya e zió ol asójakén inside udáshoz ju unk egy helyze el kapcsola ban, agy (más, i nem idéze szö eghelynél) egy magya e s so ai ö lenek a szemünkbe, ami az „elhagyo ” nyel agy az „ellenséges nyel ” elhidegülés , ellenségessége , Hunga ológiai Közlemények, Új idék, 2018 . XIX . (4): 38–48 .