Kirja-arvio: Auli Hakulinen–Jyrki Kalliokoski–Salli Kankaanpää–Antti Kanner–Kimmo Koskenniemi–Lea Laitinen–Sari Maamies–Pirkko Nuolijärvi: Suomen kielen tulevaisuus. Kielipoliittinen toimintaohjelma.

This is an elec onic ep in o he o iginal a icle. This ep in may di e om he o iginal in pagina ion and ypog aphic de ail. Au ho (s): Ti le: Yea : Ve sion: Please ci e he o iginal e sion: All ma e ial supplied ia JYX is p o ec ed by copy igh and o he in ellec ual p ope y igh s, and duplica ion o sale o all o pa o any o he eposi o y collec ions is no pe mi ed, excep ha ma e ial may be duplica ed by you o you esea ch use o educa ional pu poses in elec onic o p in o m. You mus ob ain pe mission o any o he use. Elec onic o p in copies may no be o e ed, whe he o sale o o he wise o anyone who is no an au ho ised use . Ki ja-a io: Auli Hakulinen–Jy ki Kalliokoski–Salli Kankaanpää–An i Kanne –Kimmo Koskenniemi–Lea Lai inen–Sa i Maamies–Pi kko Nuolijä i: Suomen kielen ule aisuus. Kielipolii inen oimin aohjelma. Laihonen, Pe e i Laihonen, P. (2009). Ki ja-a io: Auli Hakulinen–Jy ki Kalliokoski–Salli Kankaanpää–An i Kanne –Kimmo Koskenniemi–Lea Lai inen–Sa i Maamies–Pi kko Nuolijä i: Suomen kielen ule aisuus. Kielipolii inen oimin aohjelma.. Folia U alica Deb eceniencia, 16(1), 155-161. 2009 DEBRECENI EGYETEM FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 16. FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK DEBRECEN, 2009 155 Isme e ések – Rezensionen – Re iews Ka sauksia – Рецензии Auli Hakulinen–Jy ki Kalliokoski–Salli Kankaanpää–An i Kanne – Kimmo Koskenniemi–Lea Lai inen–Sa i Maamies–Pi kko Nuolijä i: Suomen kielen ule aisuus. Kielipolii inen oimin aohjelma Ko imais en kiel en u kimuskeskuksen julkaisuja 155. Helsinki 2009. 241 l. ISBN 978-952-5446-39-5, ISSN 0355-5437 A Finn nyel jö ője: nyel poli ikai cselek ésp og am című mű á a á kiad ány, Finno szágban ugyanis az u óbbi időben igen megnő az é deklő- dés a nyel poli ikai ké dések i án . Az ak uális ké déseke a jelenlegi sze ző- kön kí ül is első angú nyel észek, pl. Ha i Man ila és mások má öbb ó u- mon á gyal ák. A jelen mű ől azé á nak soka , me a ko ábbi dolgoza ok- kal szemben a köny nem csak leí ás és a élemények számba é elé kínál- ja, hanem ki ejeze en cselek ési p og amo is. Tá la i célja, hogy indí á- nyozzon egy hi a alos állami nyel poli ikai p og amo , amelynek egyik alap- kö e lenne ez a mű. 1. A inn nyel é aló aggodalom nem a nyel használa minősége mia an – ső a nyel helyességi ké dések mia Finno szágban má jó o mán csak laikusok aggódnak –, hanem amia , hogy az angol nyel bizonyos e üle ek- ől (pl. ok a ás, udományok, ke eskedelem, populá is kul ú a) kezdi kiszo í- ani a inn nyel e . A cselek ési p og am abból a meggyőződésből szüle e , hogy a jelen helyze ben egy laissez- ai e nyel poli ika a a eze ne, hogy a inn nyel Finno szágban „spon ánul” kiszo ulna egisz e enkén agy szín e enkén és el eszí ené nem olyan égen elnye , minden e üle e e - jedő s á usá . Emia , a megszoko nyel használa i anácsok helye , a kiad - ány a inn nyel s á usá ille ően ogalmaz meg ajánlásoka . A sze zők ög ön megjegyzik, hogy a inn nyel poli ikának nincs ellenségképe, a cél ugyanis a öbbnyel ű á sadalom. Más szó al a inn nyel e csupán az enyege i, hogy a innek sajá aka a ukból szoknak le használa á ól. E on os mű e a „Hazai Nyel ek Ku a óin éze e” (Ko us) és a Helsinki Egye em ku a ói í ák. Ez el é a ól a ko ábbi gyako la ól, hogy nemze i nyel poli ikai ké désekben e üle ileg is széleskö ű sze zőkollek í a ogal- ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ 156 mazza meg az ajánlásoka . A jelen megoldás helyenkén némi elesleges szembeállí ás e edményeze , pl. öbb helyen a jy äskyläi ku a ások k i ikája agy mellőzése é ezhe ő. Leginkább alán az ki ogásolha ó, hogy Kalliokos- kinak a műben alálha ó í ása a inn ől min második nyel ől inkább i ai a , amikén közel azonos o mában megjelen u ána a Vi i äjäben (3/2009) is. Az i meg ogalmazo k i ika ellené e a mű zöme magas szín onalú, és egye é he ele a Helsinkin kí üli inn nyel ész á sadalom is. 2. A ö énelmi előzményeke leí ó második ejeze számo ad a inn nyel hi a alos és nyil ános használa ának kezde ei ől, ejlődésé ől. A s éd bi odalmi időben (1150–1809) a inn nem ol hi a alos nyel . Mégis on os- nak a o ák, hogy a Finno szág e üle én működő hi a alos személyek ud- janak innül, ső a ki ályi család sa jainak is aní o ak inn nyel e . A bi o- dalmi ö ényeke inn e o dí o ák. A szélesebb kö ű nyil ános inn nyel - használa az egyházon belül e jed el, különösen a e o máció u án. Mikael Ag icola (1510?–1557) és a későbbi biblia o dí ók e ékenysége a nyuga i nyel já ások a ámaszkod a ak a le a inn í o nyel alapjai . A „bibliás inn ” kele i onásokkal – pl. a Kale ala – és nyel újí ásbeli alko ásokkal gazdagí a ko ácsol ák egységes í o nyel é a 19. században. Akko (1809-ben) ugyanis Finno szág á ke ül O oszo szághoz és au onóm, állami önállósághoz közeli s á us nye . A innek nyel i-nemze i gondolkodásá a jellemző, hogy sokáig a e üle i iden i ás ol megha á ozó: a s éd bi odalomban inn az, aki Finno szágban lakik ( agyis a Bo eni-öböl kele i oldalán). A 19. században a nyel i alapú nemze ogalom együ e jed el a nyel helyesség gondola á al. E ko szak égéig (1917) kialakul a minden e üle e ki e jedő hi a alos és nyil ános inn nyel használa . A sze zők megjegyzik, hogy a 20. század elejéig sokan ké elked ek pl. abban, hogy a inn nyel használha ó-e a udományok nyel ekén . A inn nyel poli ika szá- má a a leg on osabb dön éseke ög ön az 1917-ben elnye ügge lenség u án hoz ák meg. Az alko mány (1919) és a nyel ö ény (1922) kimondják, hogy Finno szág ké nyel ű állam, ahol egyenlő jogok ille ik meg a inn és a s éd nyel e . Kö e kező állomáskén a inn EU-csa lakozás (1995) és ezzel kapcsola - ban le ő nyel ö ény-módosí ások ke ülnek e í ék e. Az eu ópai in ézmé- nyek lökés ad ak a inn nyel poli ikának, hogy a innen és a s éden kí ül más nyel ek is hi a alos elisme és kapjanak. Ugyanakko a sze zők meg- jegyzik, hogy a inn és az EU-s ö ények a nyel i jogoka egyének számá a biz osí ják. A mai innek sem kö ődnek e ősen a inn nyel hez nemze i nyel kén , agyis sokan nem közösséginek, hanem egyéninek ekin ik a inn nyel e . ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ 157 A há é ejeze ben a inn nyel ál oza ai á gyalják a sze zők. A inno - szági nyel i a iabili ás ille ően eljes egye é és an a mai nyel észek kö- zö : a inn nyel ál oza ok és a nyel használa sok élesége ük özi a inn nyel e ejé . A cél: jobban isme é enni a a iabili ás . A Finno szágon kí üli inn nyel használa o ille ően új célkén jelenik meg a inn nyel ű kisebbségeké aló kiállás. Az ajánlások közö sze epel: „A inn államnak kö e elnie kell S édo szág ól, hogy a S édo szágban be- szél inn nyel e az egyéb, á sadalma enn a ó nyel ek mellé kell emelni minden olyan elepülésen, ahol jelen ős inn nyel ű kisebbség él.” (43. o.) Sajnos ez az ajánlás nem ámasz ják alá komolyabb helyze elemzéssel. A mű ugyan emlí i, hogy S édo szág eddig nyel i asszimilációs poli iká oly- a o , és a kb. 400 000 s édo szági inn nem endelkezik különösebb nyel i jogokkal, de a ól nem ad számo , hogy a inn államha alma ez eddig külö- nösebben za a a olna. Tud ommal o ább a sem észe a inn hi a alos kül- poli ikának a inn nyel ű kisebbségek helyze e, legalábbis a médiában han- goz a o hi a alos álláspon az, hogy az o élő innek nyel i jogai S édo - szág belügyének számí anak. Így kissé éle idegennek űnik, hogy a közel- jö őben a inn állam bá mi is kö e elne S édo szág ól nyel i ké désekben. 3. A ha madik ejeze az északi o szágok nyel poli ikájá al oglalkozik. Az északi o szágok alko ják Finno szág „ e mésze es” nemze közi iszonyí- ási és együ működési csopo já . A nyel i ké désekben az északi o szágok hasonló helyze ben annak az angol nyel el e jedése és kislé számú nyel i kisebbségek ekin e ében. Alap e ő különbség az, hogy a inn nyel nem skandiná nyel , és a inn nyel nek nincsenek különleges jogai a öbbi észa- ki o szágban, a s éd nyel iszon hi a alos nyel Finno szágban. A ha ma- dik ejeze néhány monda a elá ulja az együ működés e edményei : „… öbb- nyi e az ünnepi beszédek szin jén ma ad ” (52. old.); „a sze ződés ezen a e- üle en sem hozo pozi í e edmény ” (53. old.). A ejeze pusz a jelenlé e is mu a ja, hogy az együ működés „papí ig is” jellege ellené e a inn nyel é- szek o ább a is on osnak a ják az északi kon ex us . 4. A negyedik, az egyik leg észle esebb ejeze az iskola nyel ei el og- lalkozik, nagy e e szen el e az „anyanyel ” an á ggyal kapcsola os aggo- dalmaknak. A sze zők alap e ő gondnak a ják a nemze közi összehason- lí ásban csekély ó aszámo a középiskolában. To ábbi p oblémának ekin ik, hogy a aná képzés észekén alig an inn nyel észe . Sze in ük kiemel en on os lenne, hogy a aní óknak legyen képük a inn nyel endsze é ől, e üle i és á sadalmi ál oza ai ól, az í o és beszél nyel alap e ő különbségei ől. Az anyanyel i ok a ás legnagyobb hiánya mégis az, hogy a iúk kö ében ki ejeze en gyenge e edményeke p odukál. Például a iúk inn ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ 158 nyel i é e ségi e edményei osszabbak, min a lányoké, de pa adoxonkén az angol é e séginél iszon a iúk eze nek. A sze zők ez azzal magya ázzák, hogy az anyanyel i klasszikus mű el séghez kapcsolódó ok a ás szö egei á ol állnak a iúk é deklődési kö é ől, iszon szabad idejükben angol nyel - udás e ősí ő hobbika űznek (pl. számí ógépes já ékok). Finno szágban a innen (és a s éden) kí ül más nyel is lehe az ok a ás nyel e. Az angol annyel ű osz ályoka , iskoláka e ede ileg kül öldiek, kül- öld ől haza é ő innek számá a alapí o ák. Ugyanakko igen gyako i á ál- ak a inn anyanyel ű gye ekeknek szán angol annyel ű „beme í ési” p og- amok is. A inn nyel ű gye ekek számá a ez az iskola űnik ha ásosabb nyel elsajá í ási módsze nek a hagyományos nyel aní ás helye . A nagy- számú és különösen az eli kö ében igen népsze ű angol annyel ű ok a ás a sze zők sze in má gyengí he i a inn nyel s á usá . Habá Finno szág célja semmilyen e üle en nem lehe az egynyel űség, mégis a inn nyel ű mű el - ség kö ődik legjobban a inn á sadalomhoz, kul ú ához. A nyel elsajá í ás-poli ika Finno szágban széleskö ű idegennyel udás a szükségesnek. Az u óbbi időkben igen meg o pan az angolon (és a kö e- lező s éden) kí üli ok a ás. Az ok az, hogy az iskola enn a ók gyak an a nyel ok a áson spó olnak. A sze zők megoldáskén állami bea a kozás és az angol nyel ok a ás idő a amának mé sékelésé ajánlják (jelenleg a öbbség 10 é ig anul angolul). 5. A kö e kező, ö ödik ejeze a inn nyel nek a elsőok a ásban és a u- dományban be öl ö sze epé á gyalja. Finno szágban má elképzelhe e len, hogy egy udós agy aká egy egye emi hallga ó ne udjon angolul. Az MA- képzés ől kezd e egy e gyak abban az angol az egye emi ok a ás nyel e. A sze zők sze in a inn nyel má csak úgy ma adha meg udományos nyel - kén , ha a innek úgy dön enek, és a gyako la ban is esznek azé , hogy az angol melle a inn nyel e o ább a is eljes kö űen használják az egye e- meken és a ku a óin éze ekben. Az angol nyel lege ő eljesebb e jesz ője a udományos eljesí mények é ékelési gyako la a. A külön éle mé ések mindig a nemze közi cikkeknek adják a leg öbb pon o , nemze közinek pedig öbbnyi e csak angol nyel ű publikációk számí anak. Jelenleg a inn egye emeken és a ku a ás inanszí- ozó sze eknél ez az ál alános gyako la . Több ja asla an a helyze meg- ál oz a ásá a, de konk é dön ések egyelő e nincsenek. A sze zők sze in a udományos minőségnek nem lehe egye len okmé ője az angol nyel ű nemze közi so oza okban aló publikálás. Mindemelle a inno szági ámo- ga ásoknak, ösz öndíjaknak ösz önözniük kellene a inn nyel en ö énő pub- ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ 159 likálás is. Amennyiben nem sike ül a inn nyel használa á meg a ani a ku- a ók kö ében, a udományos éle nyel ileg elszige elődhe a á sadalom ól. A publikációs e ekénység észekén on os lenne inn nyel ű cikkek, össze oglalók megjelen e ése. A sze zők sze in pl. az angol nyel ű dissze - ációkhoz, a Finno szágban megjelen angol nyel ű cikkekhez mindig kelle- ne í ni egy inn nyel ű össze oglaló . A inn udományos á saságok olyó- i a ai, publikációi on os inn nyel ű ó umok. Egyedül az éle udományok e üle én nincs inn nyel ű publikációs ó um. A sze zők megjegyzik, hogy a inn nyel en aló publikálás mindig hozzájá ul a inn nyel e minológiai ejlesz éséhez. Ugyanebből az okból on os lenne még a nagy jelen őségű nemze közi udományos mű ek o dí ásának ámoga ása is, ami az u óbbi időkben meg o pan , hiszen az egye emeken mindenki angolul ol assa eze- ke . A e minológiai munka jelenleg öbb ész e ő el zajlik Finno szágban. A udományos á saságokon kí ül an egy külön e minológiá al oglalkozó közpon (Sanas okeskus TSK), amely a legújabb echnológiai ejlesz ésekhez kapcsolódóan (pl. digi ális ele íziózás) készí szójegyzékeke . 6. A ha odik ejeze a nyel echnológia és a inn nyel kapcsola á á - gyalja. A sze zők megjegyzik, hogy a nyel ek jö ője szempon jából közpon- i sze epe an annak, hogy ajon használha ók-e, és milyen mé ékben a nyel echnológiai alkalmazások e üle én. A nagy nemze közi in o ma ikai állala ok sajá e ejükből ámoga ják a nagy nyel ek nyel echnológiai ej- lesz ésé , de a közepes, ille e kis nyel ek e csak akko e jesz ik ki az alkal- mazásoka , ha más kínálja a a az alapoka . Fon os ehá , hogy állami o ás- ból inanszí ozzák a digi ális inn nyel i ko puszok, szó á ak készí ésé . A je- lenlegi helyze ben hiányzik például az elek onikus o májú inn nyel ű he- sau us (olyan egynyel ű szó á , amelyben a sza ak ogalmi kö ök, logikai agy jelen ésbeli össze üggések alapján annak el endez e). 7. A he edik ejeze a inn nyel nek a ke eskedelemben be öl ö helyze é- el oglalkozik. Az 1990-es é ekben a leg öbb inn cég nemze közi é ál . A globalizáció pl. az jelen i, hogy a 30 legnagyobb inn cég alkalmazo jainak öbb min ké ha mada kül öldön dolgozik. A sze zők sze in a globalizáció elé e má az egész inn gazdaságo , és ezzel együ mindenü meg ál ozo a inn nyel helyze e is. A leg öbb inn mul inacionális állala á é az angol nyel használa á a. Ez az jelen i, hogy a leg on osabb dokumen ációka , jegyzőköny eke , jelen éseke , agy aká belső e-maileke angolul í ják. Finno szágban, pl. a Nokiánál, a szóbeli kommunikáció a inn nyel űek kö- zö azé o ább a is innül zajlik. A sze zők elhí ják a igyelme olyan ku- a ások a, amelyek sze in a cég ilágban a uda os, meg on ol nyel poli ika gazdasági haszno hozha . A Finno szágban működő cégeknek az ja asolják, ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ 160 hogy ilágosan ha á ozzák meg, hogy a inn nyel e , a öbbi nyel melle , milyen össze üggésekben használják szóban és í ásban. A inn állam pedig a ámoga ásé cse ében el á ja a állalkozások ól a inn nyel használa á , ille e aní a ásá a Finno szágban dolgozó idegenajkúaknak. 8. A kö e kező, nyolcadik ejeze a inn nyel helyze é á gyalja az álla- mi sz é ában és az uniós adminisz ációban. A inn közalkalmazo ak ól a ö ény el á ja a inn és a s éd nyel isme e é . Az álláshi de ésekben ezek melle a nyel ek melle má u insze űen sze epel angol nyel udás is. Finn nyel e nem udó közalkalmazo nincs. Például a Finno szágban dolgozni ágyó o osok ól el á ják a középszin ű inn nyel udás . A inn bü ok ácia nyel é ől el á ják a közé he ősége . Az u óbbi idők- ben ezen a e üle en ö én ek elő elépések, például bizonyos hi a aloknál nyel i lek o kezd ek oglalkoz a ni. A ke ésbé é he ő szö egeké pedig a nagy sie ség, a szab ányszö egek gépies használa a és a megnő szö eg- mennyiség okolha ó. A hi a ali nyel használa o elősegí ené ezek meg ál- oz a ása melle , ha a hi a alos személyek endsze es szö egalko ói képzés- ben ennének ész . A sze zők megjegyzik, hogy a közalkalmazo ak oglalkozásának megne- ezései o ább a is inn nyel űek. Az állami cégeknél iszon má inkább idegen nyel ű megne ezések e jednek el (pl. Des ia, Finna ia). A ól i- szon hallga a jelen mű, hogy az in e ne címek ese ében nem ol ak ésen a inn nyel el oglalkozók, így ö énhe e meg az, hogy pl. a „Hazai Nyel- ek Ku a óin éze e” (Ko us) www.domlang. i címe álasz o magának. Jelenleg is a inn minisz é iumok címei (pl. ok a ási minisz é ium: minedu. i) csak az angolul udóknak e idensek, ha egyál alában azok, de sze encsé e a ke esőp og amok ejlődése megoldo a a p oblémá . Az in e ne címek ké - dése szélsőséges példa a a, amiko innek, beleé e azoka is, akik hi a ás- sze űen oglalkoznak a inn nyel el, lemond ak a inn nyel használa á ól és önkén á é ek az angol a. Az EU-s in ézményeknél, sze eknél ál alában használha ó a inn nyel . Bizonyos ese ekben csak az úgyne eze munkanyel eke lehe használni (ez ma öbbnyi e angol és ancia). A sze zők megjegyzik, hogy a 2004-es bő í- és ó a i kábban o dí anak, olmácsolnak az összes hi a alos nyel e. Van- nak olyan helyze ek is, amiko inn nyel e lehe ké ni olmácsolás , de ugyanakko más a is lehe o dí ani az e e köl he ő pénz . A inn poli ikusok nem mindig igénylik a inn nyel használa á , hiszen jó o mán mindannyian beszélnek angolul is. A sze zők amelle öbb é e is hoznak, hogy maximá- lisan ki kellene használni a inn nyel ű olmácsolás a, o dí ás a kapo ke e- e . Az EU-s o dí ók, olmácsok segí ésében és a szö egek közé he ő é é- ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ 161 elében, ille e a e minológia s anda dizációjában együ működik a „Hazai Nyel ek Ku a óin éze e” (Ko us) az ado EU-s sze ekkel. 9. Az u olsó elő i, kilencedik ejeze azzal oglalkozik, hogy a innek mi- lyen nyel eke használnak szabad idejükben. A innek iszonylag sok köny- e esznek, kölcsönöznek, és ez a endencia inkább nö ekedés mu a . A á - sadalmi csopo ok közül leg öbbe a ő á osban lakó középko ú, egye eme égze asszonyok ol asnak. A legke esebbe pedig az Észak-Finno szágban egyedül élő, alacsonyan iskolázo , 30 ala i é iak. É dekes o ábbá, hogy a köny molyok in e ne eznek a leg öbbe . A szabadidőben ö énő í ás öbb- nyi e innül ö énik, de az in e ne en gyak an angolul is í nak a innek. A inn színházi hálóza e ős, és a d ámák öbbsége e ede ileg is inn nyel ű. A sze zők hangsúlyozzák a inn nyel ű kul ú á enn a ó in éze ek, azaz a köny á ak, színházak állami ámoga ásának on osságá . A ele íziózás e üle én az állami csa o náknak an o ább a is legna- gyobb néze sége. A innek legszí esebben hazai műso oka , ilmeke néz- nek. A sze zők on osnak a ják, hogy o ább a is e ős ma adjon az állami ámoga ás a inn nyel ű műso ok és ilmek számá a. El kell gondolkozni azon is, hogy a kul u ális expo észekén é demes-e soka be ek e ni angol nyel ű inn ilmek készí ésébe. A zene e üle én a „ inn” jelző még inkább csak a szá mazási o szágo jelen i. A számí ógépes s b. já ékok jó o mán csak angolul készülnek. A sze zők eu ópai uniós össze ogás sü ge nek a nemze i nyel ek ámoga ásáé ezeken a e üle eken, mi el e nélkül az angol nyel ű kul u ális piac elnyomja a kisebb nyel ek használa á . 10. Az u olsó ejeze össze oglalja a ja asla oka , ajánlásoka . Az ajánlá- sok címze ei is elso olják: a inn pa lamen , ko mány, ok a ási hi a al, önko - mányza ok, egye emek, ku a óin éze ek, Finn Akadémia, udományos á sa- ságok, nyel echnológiá al oglalkozó állalkozások és egyéb cégek, EU-s sze ek, kiadók és alapí ányok. Az ajánlások ál alában nagyobb nyel i uda- osság a in ik a címze eke . Több e üle en az ja asolják, hogy az állami á- moga ás egyik el é ele legyen a inn nyel igény sze in i használa a, agyis hogy a inn állam jelenlé e minden e üle en jelen sen innnyel űsége is. A sze zők nem pá olják más nyel ek il ásá , mi el ál alános a öbbnyel ű á sa- dalomba e e hi ük. A inn nyel ko puszá ille ően az ajánlások e minoló- gia- ejlesz és és a hi a alos szö egek közé he ő é é elé hangsúlyozzák. Az isme e e mű be öl i a elada á . Alapműkén szolgálha a inn nyel - poli ika ejlesz éséhez. A benne oglal leí ások és é ékelések ko sze ű isme- e eke és jelenleg széleskö űen el ogado néze eke a almaznak. PETTERI LAIHONEN